Írott és elektronikus média régen és ma

 A kegyelmiügy-botrány és Novák Katalin lemondása miatt újra felszínre került Magyarországon az kérdés, legyen-e közvetlen köztársasági-elnök választás? Azaz: A nép válasszon köztársasági elnököt avagy a parlament?  Az ellenzéki pártok a közvetlen elnökválasztás mellett kampányolnak, ám vasárnapi tüntetésük érdektelenségbe fulladt, alig pár ezer ember volt jelen Budapesten, a Hősök terén. Még a baloldali média is igencsak visszafogottan tudósított az eseményről.  A kormánypártok amellett vannak, hogy továbbra is a parlamenti képviselők válasszanak köztársasági elnököt. Véleményem szerint, ha az elnököt a nép választaná Magyarországon, szükség lenne az elnöki hatáskör jelentős kibővítésére.Erre egyelőre reális esély nincs. Úgyhogy marad a rendszerváltás (1989) óta megszokott, párlament által történő köztársaságielnök- választás. Hacsak nem történik újabb belpolitikai  fordulat. 

 Általában nem szívesen foglalkozom belpolitikai kérdésekkel- arra valók a pártok sajtó- és médiaorgánumai- de ez most olyan súlyú botrány, hogy úgy érzem,médiával foglalkozó blognak mindenképpen meg kell nyilvánulnia. Dagad ugyanis a kegyelmiügy-botrány. Szóval, ott tartunk, hogy szombaton, 2023.február 10-én lemondott Magyarország köztársasági elnöke, mert kiderült, kegyelmet adott egy kiskorúak elleni bűncselekményt elkövető ember cinkosának. Ugyanebben az időben lemondott  Varga Judit igazságügyminiszeter is, mivel ő terjesztette fel kegyelemre K.Endrét. Azóta a következők történetek: - Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be: a jövőben kiskorúak elleni bűncselekmény elkövetőjének nem lehet kegyelmet adni. - a nagyobb magyarországi orgánumokon megjelentek tippek, találgatások Nován Katalin lehetséges utódjával kapcsolatosan. A legtöbb médium arra tippel, valami kevésbé karizmatikus, de megbízható, erkölcsileg támadhatatlan személy kerül az államfői székbe. - Az

 1989-ben megkezdődött a születő magyar demokrácia első fontos harca,a népszavazás. Hónapokon át ment a pártok közti egyeztetés arról,legyen-e népszavazás,közvetlenül vagy közvetetten válasszanak-e köztársasági elnököt,satöbbi. Az egyik vita során Király Zoltán szélsőségesnek nevezte az SZDSZ-t.  A 168 Óra című rádióműsorban és a hasonló című hetilapban(1989/25.szán,18-19.oldal) Kis János filozófus,az SZDSZ alapító tagja válaszolt Király Zoltán vádjaira. Tagadta,hogy a párt szélsőséges lenne. Szociálliberális középpártként definiálta az SZDSZ-t. Nyugati (francia,olasz) példára hivatkozva állította,hogy a szociáldemokrata és a liberális nézetrendszer jól megfér egymással. Recenzens 32 év után újraolvasta az interjút. S megjegyzi:nagyon szépen,korrekten mutatja be Kis János a pártját. Ugyanakkor,az azóta eltelt események fényében mégiscsak át kellene gondolni ezt a szociáldemokrata-liberális összeférhetőséget. Azóta már megbuktak ilyen jellegű kormányok nemcsak Magyarországon,de más euró