Írott és elektronikus média régen és ma

 A struccokat általában nagyon buta madaraknak tartjuk. Pedig a strucc hihetetlenül ravasz és intelligens állat-mindemellett nagyon erős is. Legalábbis ez derül ki az Interpress Magazin 1988.augusztusi számának cikkéből,melynek Szerzője Lewis M.Hurxtal,címe pedig Struccóvoda. Maszáj struccok-Kelet-Afrikában élnek- szaporodását vizsgálta a Szerző,hónapokon keresztül. A struccok háremet tartanak,mindig van egy domináns nőstény,meg egy vagy két alávetett. Utóbbiak nem rakhatnak önálló fészket,a domináns nőstény fészkébe rakják tojásaikat. A fészek a földön található,gyakran támadják ragadozók. A domináns nőstény úgy rendezi el a tojásokat,hogy a recesszív nőstények tojásai vannak kívül,ezért a róka,a patkány és egyéb ragadozók először ezeket viszik el. Az alfa-nőstény saját tojásai viszont a fészek közepén vannak,ezeket nehezebben érik el a zsákmányszerző állatok.Olyan is van,hogy a ragadozó közeledtére a struccmama kidobál néhányat a recesszív nőstények tojásai közül. Pusztuljanak azok..

 Az emberi intelligenciának, kétségtelenül, vannak biológiai mozgatórugói is. Amit azonban az 1970-es években a Hendrickson kutatópáros állított, miszerint az egyes ember intelligenciája attól függ, milyen gyorsan és hatékonyan képesek idegsejtjei egymással kommunikálni,nos, az már merő áltudomány. A szinaptikus intelligencia elméletéről a Delta magazin ( azóta már megszűnt) 1980/8. számában olvashatunk.  Hadd soroljak most itt néhány ellenérvet: 1. Nem egyfajta intelligencia van, jelenlegi ismereteink szerint kilenc. Mindegyiknek az alapja pusztán az idegsejtek egymáshoz való kapcsolódása lenne?Példának okáért:az érzelmi intelligencia is idegsejtek működésének eredménye? 2. Pszichológiai jelenségeket pusztán biológiai okokkal magyarázni:biológiai determinizmus. 3. A környezetnek semmi szerepe sincs az intelligencia alakításában? Vagy a környezeti hatás olyan erős, hogy befolyásolja az idegsejtek ingerületátvivő képességét? 4. Hendricksonék szerint a sejteknek van intelligenciája. 5. A

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.  A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák). A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe.  Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos