Írott és elektronikus média régen és ma

 Igen érdekes,az állatokkal foglalkozó tenyésztők,hobbitenyésztők,állatorvosok,pszichológusok szélesebb körét is érdeklő cikkre hívnám fel a figyelmet. A Magyar Mezőgazdaság a magyar agrárium 1876 óta létező sajtóterméke,hetente jelenik meg nyomtatásban. A 2022/32. számban olvashatjuk Bárdos B.Edit:A kocák sem isznak eleget című cikkét. Ebből kiderül,hogy ellés előtt és után az anyakocára nagy veszély leselkedik:a hasmenés illetve a bélsárpangás. Mindennek úgy lehet elejét venni,hogy elegendő vizet kell itatni a kocával,másrészt gondoskodni kell arról,hogy elegendő rostokban dús ételt fogyasszon. Ez a tápláléknak legalább 12 %-át tegye ki. Tehát nemcsak az ember esetében jelent problémát a kevés folyadékfogyasztás és a rostokban szegény táplálkozás,hanem az állatoknál is. A cikkben konkrétan a sertésekről van szó,de gyanítom,hogy az összes háziállat esetében fennáll ez a probléma.

 Kb.három hónapja fogyókúrázok,szerintem sikerrel. Elkezdett hát érdekelni,voltaképpen hogyan is épül fel egy emberi test. Különböző,orvosok és testépítők által írt cikkekből,bejegyzésekből állitottam össze az alábbi adatsort. Persze,nem feltétlenül pontos minden adat,de a tendenciákat még így is jól érzékelteti.  Tehát:miből áll össze egy 90 kg testsúlyú férfi? A bőr súlya 2,5-4 kg,ez genetikai adottságoktól fugg,minél magasabb termetű az illető,annál súlyosabb a bőre.De közepes termetű embereknek is lehet súlyos a bőre,ha vastagabbak az egyes rétegek. Ez mindenkinek egyéni adoottsága. Minden embernek 5-6 liter vére van. Az emberi test izomtömege 30-50 százalék,tehát 27-45 kg között mozog egy 90 kilós férfi esetében. Az 50 százalékos érték inkább csak profi sportolókra jellemző. Az emberi test sejtjei 16 százalék fehérjét tartalmaznak, esetünkben ez 14,4 kilogram. Az emberi bélrendszer össztömege 1,5-2 kg. Az emberi test egészséges sótartalma 4-5%,ez függ a körülményektől. Ki...

 A chikung egy Kínából származó, az emberi test állapotának javítását, és az emberi szellem élesítését szolgáló rendszer. Az emberi elmét és a testet egységnek tekinti, egyik sem működhet jól, ha a másik rosszul működik. A chikung fejleszti a tanulási készséget, mind a memóriát, mind a kreatív képességeket.   Az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem folyóirata) egy régebbi számában (2015.november) olvashatunk interjút e rendszer magyarországi mesterével, Dankó Zoltánnal. Nagyon sok érdekeset elmond a chikungról, akit valóban érdekelnek a távol-keleti eredetű, de a nyugati civilizációba is adaptálható önfejlesztő rendszerek, annak érdemes elolvasni ezt a cikket.  Mai világban, ahol a gyerekek tanulási képességei is csökkenőben vannak, érdemes lenne szülőknek is elgondolkodni azon, hogy ajánlják ezt a rendszert nagyobb gyermekeiknek. ( ez utóbbi csak recenzens futó ötlete...). (Szabó László:Chikung, az elérhető misztikum. Egyetemi Élet, 2015.november,32.o.)

 Nekem nagyon imponál Csányi Vilmos etológus professzor optimizmusa. Hisz az emberben, az emberiségben, hiszi azt, hogy ez a világ még helyreállítható. Igazi humanitárius gondolkodó. Az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában megjelent írásából is ez tűnik ki. Ha nagyon röviden, pár mondatban össze kívánnám foglalni az esszé tartalmát, talán így tenném:Csányi Vilmos szerint a modern társadalomban felbomlottak a hagyományos kötelékek, az emberiség mégis túlélte ezt. Egyrészt - új közösségeket, virtuális térbeli közösségeket hozott létre - mint individuum, felépítette a maga életét. Nem mindenben osztom a Professzor Úr optimizmusát, de el kell ismerni: kitűnő, logikusan végigvezetett gondolati úton halad, és reményt ad. Békére, fejlődésre, haladásra. És ez a remény a mai világban, nagyon sokat jelent.

 Fendrik Ferenc írót,újságírót az irodalomtörténet méltatlanul hanyagolja. Legtöbb szakmabeli csak annyit tud róla,hogy ő volt Bulla Emma színésznő férje. Pedig Fendrik nagyon tehetséges író volt,ezt bizonyítja a Sohanapján,délután négykor című írása is,mely a Nők Lapja 1979/50.számában jelent meg. A történet az 1970-es években játszódik,valahol Magyarországon. Irén csinos,harmincéves asszony,férje,János huszonhat-akkoriban nem mindennapi dolognak számított,ha egy házasságon belül a nő az idősebb. Egy reggel egy gerle repül a házuk ablakába,Irén etetni kezdi a madarat,ennek János nem örül. Irén éretlennek,kamaszkorból éppenhogy kikerült felnőttnek tartja Jánost. Munkahelyén ugyanakkor van udvarlója:az üzem nőcsábásza,az izmos(félkézzel elbírja az elektromos írógépet),Rácz Pista nézte ki  magának a csinos fiatalasszonyt. Randira hívja. Miközben Irén randizik,János otthon füstölt csülökkel várja...a történet végét nem árulom el. Nekem az jutott eszembe Fendrik Ferenc novelláját ...

 A filozófiában szollipszizmusnak nevezzük azt a gondolatot/irányzatot,mely szerint az objektív valóság csak az alany képzeletében létezik,ott jön létre.Az egyetlen létező maga az Alany.Akit részletesen érdekel a szolipszizmus (óvatos)bírálata,olvassa el Bakos József:Mikor a filozófus felébred című írását a Pendragon füzetek 1993-ban megjelent 2-3. számának 63-66.oldalán. Nem könnyű szöveg. Bakos mindenekelőtt azért bírálja a szolipszimust,mert játék,szabálynélküli,elveti az axiómának értelmezett állításokat. Bakosnak igaza van,a szollupszizmus szerintem is hiba,de nem azért,ami miatt a Szerző elveti a gondolatot.Egészen más okból vetem el a szollipszizmust.  Objektív valóság-szerintem- igenis létezik,csak az egyes ember nem tudja felfogni ezen valóság egészét,ezért aztán a "lyukakat"megpróbálja kipótolni,megpróbál rendszert alkotni anélkül,hogy pontosan ismerné az egyes elemeket.Az ember szabadulni akar a hiánytól,ki akarja tölteni az űrt,vállalva a tévedés kockázatát. Értel...

Hihetetlen, mi minden furcsaságot produkál az állatvilág. A Pusztadoktor Magazin 2022.június 3-i számának 3. oldalán rövid kis hírt olvashatunk egy kabasólyomról, akit állatkórházba szállítottak, mert neurológiai sokkot kapott. Az erős behatás ( véleményem szerint áramütés lehetett) következtében a sólyom úgy viselkedett, mint egy denevér: fejjel lefelé lógott a fáról. Így nem lehetett visszaengedni a természetbe. Egy hónap kellett, míg az orvosok nagy nehezen rendbehozták a furcsán viselkedő madarat.  De legalább rendbehozták.Vannak olyan, nem emberi módon viselkedő emberek, akiket soha nem lehet helyrehozni. Társadalmunk denevérei. Csak nehogy megsértődjenek a denevérek.  

 A Nők Lapja 2022.június 8-i száma interjút közöl Csányi Vilmos etológussal. A Szerző V.Kulcsár Ildikó,a cím:"Legkevésbé agresszív állat=ember". Három dolog fogott meg elsősorban ebben a könnyed stílusú,mégis,nagyon komoly témákat feszegető cikkben. Az első a cím. Tényleg a legkevésbé agresszív állat az ember?Csányi Vilmos szerint igen,hiszen nincs még egy faj,mely ekkora testméretű egyedekkel rendelkezne és mégis nyolcmilliárd élne belőle a Földön. Csányi Vilmos szerint kizárt,hogy nagyobb emlősfajokból ennyi egyed éljen a bolygón. A másik téma,ami megfogott,a természetes és mesterséges közösségek közötti különbség. Régen az emberek természetes közösségekben éltek,feltétel nélkül elfogadták a csoportnormákat. Ma mesterséges közösségekben élünk,amelyek egy részéhez önként csatlakozunk,más részéhez nem. Ha úgy érezzük,a csoportnormák érdekeink ellen valók,kiléphetünk. Ha viszont kilépünk,önmagunkat építjük a közösség helyett. Az interjúban nem szerepel ez a szó, de ki kell mon...

 Mi, emberek, kissé nagyképúek tudunk lenni. Hajlamosak vagyunk a "kultúrát" és az ezzel kapcsolatos fogalmakat kizárólag a legnagyobb főemlősnek- keresztény értelmezésben: a Teremtés koronájának- tulajdonítani. Aki azonban elolvassa Reichhardt Richárd: Kulturális evolúció című cikkét az Élet és Tudomány 2020/27. számában (854-855. oldal), az egy kicsit át fogja értékelni ezt a meggőződését.  A cikk 3. része ( "A hangyászás változatossága") érdekel most bennünket. Egy 39 különböző csimpánzpopulációt vizsgáló nemzetközi kutatásból kiderült, hogy az egyes csmpánzközösségek bizony máshogy halásszák egyik edvenc csemegéjüket, a termeszt. Van, ahol oldalt fekve, van, ahol háton fekve. Különbözik a zsákmány elfogyasztásának módja is. Ezek a különbségek mind kognitív különbségek, azaz a majmok egymástól lesik el a zsákmány elfogásának és feldolgozásának különböző módjait. Tehát a csimpánzoknál is van kulturális evolúció, de ez inkább csak a létszükségletek kielégítésének m...

 Sok filmre ráaggatják a jelzőt, hogy családi. Leül a család nézegetni, és a gyerekek egyik fele öt perc múlva az udvaron, másik fele a gép előtt.  Azért vannak üdítő kivételek. Peter Sohn 2015-ben bemutatott filmje- tudomásom szerint a magyar média még nem figyelt fel rá- The Good Dinosaur, angolszász nyelvterületen, legfőképpen persze az USA-ban, elég szépen aratott, s ha, tegyük fel, nem zavarja a Kedves Szülőket az evolúció képi megjelenítése, közép-európai családok számára is fogyasztható animációs filmalkotás született, méghozzá angol humorral fűszerezve.  A film utópisztikus jövőképet mutat. A dinoszauroszok túlélték a nagy meteor-katasztrófát, és az emberrel együtt fejlődtek, eljutottak a növénytermesztés, az állattenyésztés szintjére, mint ahogy az ember is próbál arra eljutni. Magyarán: a dínók fejlettebbek mint az ember. A történet a barátságról szól, a két populáció egy-egy gyermektagja közös kalandokba keveredik, sülve-főve együtt vannak, amit persze a szülők...

Szenzációs cikket olvashatunk a Szabad Föld 2020.július 17-i számának 9. oldalán. Szűcs Gábor készített interjút Csányi Sándor tanszékvezető egyetemi tanárral,akinek a vadbiológia a szakterülete. Csányi Sándor az interjúban elmondja:a koronavírus hatására az emberek elkezdtek másképp viselkedni,visszahúzódtak,ezt pedig megérezték az állatok is. A vaddisznók a városok vemdégei lettek,a rendőrpalotát elfoglalták a vadkacsák. De sok egyébről szó esik az interjúban. Például arról,hogy Magyarország miért ennyire gazdag vadakban,hogyan próbálták a régi  Szovjetunióban háziasítani a rókát,vagy arról,miért tapadnak egyes állatokhoz,pl az aranysakálhoz,téves képzetek. Különösen az antropomorfizálás veszélyeire hívja fel a figyelmet a kutató. Szűcs Gábor és Csányi Sándor interjúja példamutató lehet a magyar sajtó és média munkatársai számára. Józan,kiegyensúlyozott,ugyanakkor közérdekű témát tárgyal és informatív. Bravó,Szűcs Gábor,bravó,Csányi Sándor,bravó,Szabad Föld!

Jean-Paul Sartre a 20. század kultúrtörténelmének emblematikus alakja, az egzisztencialista filozófia egyik legmarkánsabb képviselője. Halála előtt interjút adott a Le Nouvel Observateur című francia lapnak, azzal a feltetétellel, hogy az interjút kedves tanítványa, Benny Lévy készíti. A lap szerkesztője beleegyezett. Az interjú három részben jelent meg, az első 1980.március 10-én. Voltaképpen az életmű összegzéséről és részbeni megtagadásáról van szó. Sartre kudarcosnak minősítette munkásságát, úgy vélte, sok dolgot nem vagy nem a megfelelő módin sikerült megírnia. Legnagoybb tévedésének tartja, hogy túl fóggetlennek tételezte fel az embert, túlságosnak szubjektumnak tekintette, elhanyagolta az ember, mint közösségi, társadalmi lény tanulmányozását. Fenntartotta viszont azt a korábbi állítását, hogy az ember egyetlen célja, hogy Isten legyen. Ám, miután ez nem sikerülhet neki, az emberi élet egy nagy kudarc. Nem lehet más. Sartre szerint a huszadik századot átjárja a szorongás es...

A kérdés azért vetődött fel bennem, mert rendszeresen nézek tudományos televíziókat, és elképedek. Miért tudomány az, hogy egy szerencsétlen emberre feltesznek három golyóálló mellényt, és megnézik, átviszi-e kiskaliberű fegyver? Miért tudomány az, hogy százhúsz éves gyilkosságokat úgy állítanak be, mint kísértethistóriát? Miért nevezzük azt tudománynak, hogy bemutatnak egy tigrist, akinek véres húscafat lóg ki a szájából, majd a kamera ráközelít a véres húscafatra? Ebben hol a tudomány? Ez nem más, mint akciófilm. tudománynak eladva. Nem jó, nem tetszik, rossz irányba vezet. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com