Írott és elektronikus média régen és ma

 A csomagolás a gazdasági élet egyik legfontosabb ágazata, hiszen minden más ágazatot érint. Az ÖKO ( Ökológia,Környezetgazdálkodás, Társadalom) folyóirat 1995/3. számában olvashatjuk Kossa Judit:A csomagolóanyagok használatának jogi szabályozása az Európai Unióban és hatásuk a magyar termékdj törvényre című tanulmányát, amelyből egyfajta kis európai csomagolástörténeti áttekintést kapunk.  A rendkívül átfogó írás felvázolja az európai csomagolóanyag-kérdést, különösen a környezetvédelem szempontjából. Megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tett a német kormányzat a sör és tej egyutas csomagolásának megakadályozására. Képet kapunk arról, hogyan rendelkezett az 1991-ben elfogadott úgynevezett Töpfer-törvény a csomagolóanyagok környezetbarát mivoltáról, a csomagolóanyagok tömegéről, térfogatáról, valamint az azóta már az ökológia egyik kulcsszavává vált újrahasznosításról. De rövid áttekintést kapunk a dán helyzetről ( a dánok jártak legelőrébb a környezetbarát csomagolások elterjedsée terén)

 Az alábbi bejegyzés nem fizikazseniknek szól,inkább azoknak,akik -hozzám hasonlóan-lelkes és kevésbé lelkes amatőrként érdeklődnek a természettudományok iránt. Az ÖKO folyóirat 1994/3. számában olvashatjuk Balthazár Zsolt:Tönkrement világítótestek hulladékgazdálkodási szemmel című írását(48-54.oldal).Ezen tanulmány bevezetőjében kapunk választ arra a kérdésre,miért hívjuk izzónak a villanykörtét. A válasz pofonegyszerű:azért,mert energiatermelés közben hőt termel,azaz "izzik". A másik típusú világítótestben gázok termelik a hőt,ilyen pl. a neoncső. Mekkora hőt is termel az izzó?A cikk szerint az izzásban lévő szál hőmérséklete az 1000°Celsiust is meghaladhatja,legalábbid a hagyományos,nem energiatakarékos izzók esetében. Namármost,feltehető a kérdés,hogy a magyar lakosság hány százaléka van azzal tisztában,mi a különbség a gázkisüléses és a hőtermeléses fényforrások között?Szerintem kevés. Az iskolai természettudományos oktatás úgy múlik el fejünk felett,mint hópihe a tavasz