Írott és elektronikus média régen és ma

 Az irodalomban mindig ott rejtőzik a játék eleme. Mindenki, aki szereti a jó, veretes irodalmat, egy kicsit Homo ludens is.  A Lyukasóra ( a Magyar Írók Egyesületének folyóirata) 2021/3-4. számában olvashatjuk Szilágyi László bravúros versjátékát. Arthur Rimbaud verse, A részeg hajó, egy időben kultikus magasságokba emelt vers volt, nyolc különböző magyar fordítás készült belőle. Szilágyi a nyolc fordításból csinált egyet, mégpedig úgy, hogy minden egyes versszakot ( van bőven belőle: Rimbaud költeménye 25 strófából áll, többségük a b a b rímképlettel) más-más fordításban hozott. Az eredmény- ahogy a Szerző, mert ez esetben tekinthetjük őt Szerzőnek- mondja, " kompozit" vers, méghozzá kitűnő.  A rend kedvéért soroljuk fel a fordítók nevét abc-rendben: Dunajcsik Mátyás, Franyó Zoltán, Kardos László, Lackfi János, Rónay György, Tímár György, Tornai József, Tóth Árpád. Hasonló irodalmi játékot érdemes lenne megpróbálni mondjuk, Goethe:A vándor éji dala című versével, vagy S...

 A magyar nyelvben az "ordas" szót általában a farkas jelzőjeként használjuk. A Magyar Nyelvőr c.folyóirat 1966.október-decemberi számának 420-422.oldalán Horgosi Ödön cikke foglalkozik az "ordas"szó jelentéseivel és eredetével. E cikk 3.pontjából kiderül,hogy a 19.században ill.a 20 század elején használták az "ordas"szót a bor jelzőjeként is. Horgosi idézi halhatatlan költőink,Arany János és Tóth Árpád egy-egy verssorát. Ezekből azonban pontosan az nem derül ki,pontosan miféle bor is az az ordas bor. Horgosi egyéb analógiákkal való összevetésből arra következtet,hogy az ordas bor valamilyen szürkés színű,esetleg állott,gyenge minőségű és ízvilágú bort jelent,esetleg szóba jön nála az ihatatlan bor is.  Felületesen átvizsgálva a netet és a folyóiratok archívumait,nem találtam más magyarázatát az "ordas bor" kifejezésnek. Úgyhogy mindannyiunknak azt kívánom,soha ne kelljen ordas bort innunk. Csak finomat,jót. 

Vitéz Ferenc irodalmi-kulturális-művészeti folyóirata, a NézőPont, a 2018.júniusi számban film és irodalom kapcsolátval foglalkozik. A 274.285. oldalon nyugatos íróknak  filmről alkotott verseit, publicisztikáit olvashatjuk. Nem akármilyen névsor: Ady Endre, Heltai Jenő, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. Mindannyian írtak a filmről, a moziról. Van, aki azt fájlalta, hogy a színpadi szerzők anyagi lehetőségei csökkennek. Van, aki szerint túl irodalmi a mozi, márpedig irodalmi követelményeknek a mozgókép nem fog megfelelni. Volt, aki csodálatos versben zengedezett ( talán nem sértés...) a moziról. Érdemes elolvasni, hogyan vélekedtek a szellemi élet akkori óriásai a tömeg (?) kultúráról. Amúgy a folyóirat kitűnő, Vitéz Ferenc elképesztő munkát végez évek óta. Köszönet neki!