Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenven megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. A 2017/11.szám tartalmából: Lesi Zoltán szerepversei az 1936-os berlini nyári olimpiai játékok emlékét idézik fel-Rendkívül értő tanulmány Borbély Szilárd költészetéről Valastyán Tamás tollából-Kritika (recenzió?) Margaret Atwood:A szolgálólány meséje című kónyvéről-Oravecz Imre regényrészlete az 1950-es évekbe vezeti Olvasóit-Berszán István kúlőnleges szemléletű tanulmánya Nemes Nagy Ágnes költészetéről-Pungor András megrázó novellája a hajléktalanságról-Takács Boglárka Konvergencia című verse kiemelkedik a 21.századi magyar líra alkotásai kózül-Tőzsér Árpád 2011-es naplójegyzetei Az Alföld folyóiratot az irodalom minden barátjának,írónak,olvasónak egyaránt.

 A Jelenkor Pécsett megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat. A 2024.áprilisi szám tartalnából: Bakos Gyóngyi novelláját olvasva úgy érezhetjük,csak rajtunk múlik,hogy mindn jó legyen úgy,ahogy van. Nem létezik,mondogatjuk,hogy ebből a szürke egyetemi taposómalomból ne lehessen kitörni.-Lengyel András korszakos tanulmánya Kosztolányi Dezső Pardon-glosszáit elemzi. Valahogy bennem csalódást kelt,hogy Kosztolányi ilyesmivel is foglalkozott-Petőcz András megrázó,szívet tépő siratóverse az anyáért-Papp-Sebők Attila versei egy új emberi térszemléletet mutatnak,mely térszemlélet leginkább a kubizmuséhoz áll közel-Czešlaw Milosz 1943-ban,a második világháború kellős közepén olyan versciklusnak adott életet,mely a Szerző főművei közé sorolható-Schein Gábor versei reménytelenségről és békéről-Zilahi Anna költeménye valami egészen új értelmet ad a szerelemnek. Lehet,hogy a szerelem valaminek a hiánya?-Angyalosi Gergely recenziója Deczki Sarolta Tar Sándorról írt könyvéről. A Jelenkor folyói...

Az Alföld Debrecenben megjelenő,de országos terjesztésű irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. A 2017/12.szám tartalmából:  Buda Ferenc versében egy régi magyar irodalmi hagyományt,az ironikus hangvételű közéleti költészetet eleveníti fől.Mestere volt ennek a vershagyománynak mások mellett Tóth Árpád-Juhász Tibor rövidprózai írásai a magyar társadalom legszegényebbjeiről,az elhagyott,lestrapált lakótelepeken élőkről szólnak-Három komoly tanulmányt is olvashatunk a digitális készségek,az Y generáció és az új szövegolvasási technológiák,az irodalomoktatás és a digitális szöveg témájában. Nagyon megszívlelendő,amit N.Kathetine Heyles az olvasási módokról ír. Szerinte háromféle olvasás van:szoros,hiper és gépi. Bengi László tanulmánya szerint az irodalmi szövegek elmélyült tanulmányozásához egy negyedikre ,a Merretti-féle távoli olvasásra. Nemes Z.Márió ezúttal is saját világot alkot,A nagy stílus című költeménye eszembe juttatta,miért is szeretjúk az irodalmat-Korpa Tamásnak az ele...

Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat  Debrecenben jelenik meg,minden hónapban. A 2000/3.szám tartalmából: Részlet Esterházy Péter:Harmonia caelestis című regényéből-Sándor Iván regényrészlete az 1956 utáni Lengyelországba viszi Olvasóit.A cím elképesztően jó:Egy komódfiók kihúzásának hangja-Kemény István Egy vendég Berlinben című verse a kultúrák és életfelfogások egymás mellett éléséről szól. A magánrendelés című vers a múlt atavisztikus továbbélését jeleníti meg-Tanulmány Závada Pál:Jadviga párnája című regényéről-Kondor Béla képzőművészetének és irodalmi munkásságának párhuzamai és ellentétei-Rendhagyóan finom és mélyretörő tanulmány Borbély Szilárd költészetéről,Onder Csaba tollából-Recenzió Rákos Sándor:Helyzetgyakorlat című kötetéről-Cserna-Szabó András remekműve,a Mentafagylalt című elbeszélés-A Borusz Godunov című opera változatairól és legújabb előadásáról Az Alföld folyóirat 2000/3.számát minden irodalomkedvelő számára bízvást ajánljuk. 

Bibel und Liturgie, azaz: Biblia és liturgia. Ausztriában megjelenő katolikus keresztény folyóirat. Az 1979/1. számban olvashatjuk Norbert Höslinger ágostonrendi kanonok írását, aki erőteljesen kritizálja a korban érvényben lévő gyülekezeti gyakorlatot. Szerinte a plébánosok programja túlzsúfolt, a hívők sok esetebn nem a hittel, hanem közösségi ügyekkel foglalkoznak, a papok sok esetben fegyelmezetlenek, és általában: az egyházi rendnek, a gyónáson kívül, nincs személyes kapcsolata a hívekkel. Höslinger nem túl optimista a jelent illetően. Pedig- mint írja-. az egyház élete voltaképen a plébániákon zajlik. Itt kellene a katolikus egyháznak megerősödnie. Azt azonban Höslinger atya sem tudja, hogyan. Recept nincs, mint ahogy a történelmi egyházak esetében annyi minden más problémára nem találtak gyógymódot. Ezért aztán a történelmi egyházak, de különösen a katolikusok, jelentős pozíciókat vesztettek. Üres a templom. Hogy ebből hogyan lesz kiút a 21. században? Hát, azt nem nekem ke...