Írott és elektronikus média régen és ma

 Milyen látási nehézségekkel,szemészeti problémákkal kell megküzdenie egy utasszállító repülőgép pilótájának?Erre a nagyon összetett kérdésre ad választ Grósz Andor és Medgyaszay Attila:A repülés közben ható fő tényezők és a vizuális munkavégzőképesség című tanulmánya,mely az Újabb eredmények a szemészetben című folyórat 1991/1. számában jelent meg. Megtudjuk,mi az oka annak,hogy az operátorok sokszor idődeficittel vagy a statisztikai adatok túl nagy tömegével küzdenek. Meglepődhetünk,milyen nagy a személyi mulasztások aránya a légibalesetekben. Képet kapunk arról,milyen sokféle definíciója létezik a vizuális munkavégzőképességnek,s hogy milyen nehéz ezeket összeegyeztetni. Választ kapunk arra a kérdésre,miért nevezhetjűk információs tölcsérnek az emberi látószervet. Szerzők idéznek komoly nemzetközi kutatásokat,melyek pontosan meghatározzák a szem egyes részeinek információs befogadóképességét. Ez pl. a fotoreceptorok esetében 5-6x10 a kilencedik hatványon/secundum. A 87.oldalon talál

 Manapság sokat foglalkozik a sajtó,a média az emberi szem kiszáradásával. A legteljesebb-igaz,némi orvosi latin nyelv ismeretét megkövetelő- írást az Újabb eredmények a szemészetben című kiadvány 1991/1.számában találjuk,ahol is Berta András:A száraz szem szindróma terápiája című cikke vezeti be az érdeklődőket ennek az egyre több embert érintő tünetegyüttesnek okaiba,kezelésébe. Megismerjük a száraz szem,mint tünet hátterében meglapuló hat betegséget. Megtudjuk,mi az a három kezelési mód a szemészetben,amely hatásos a száraz szem tünet ellen.Ķépet kapunk az akkoriban forgalomban lévő szemcseppek összetételéről:a polimerekről,a felhasznált vitaminokról. Megtudjuk milyen hatást fejt ki az emberi szemre az ocularis insert. Megismerkedünk a könnypontelzárás,a könnypumpa előnyeivel,hátrányaival,különböző műtéti eljárásokkal. Érdeklődő szakemberek számára még ma,megjelenése után több,mint harminc év elteltével is hasznos olvasmány-bár egyes részeredményeit azóta már nyilván módosította az