Írott és elektronikus média régen és ma

 A MezőHír 2022.januári számának 20-22.oldalán olvastam Kohout Zoltán cikkét. Címe:Szép szakma,csinos jövedelem,növekvő érdeklődés. A cikk az agrárgépész,korábbi nevén mezőgépész szakma jövőjéről szól. Kiderül,hogy a magyarországi fiatalokat egyre jobban érdekli ez a szakma:2016-ban a szakképzésre jelentkező 84 ezer tanulóból csak 5 % tanult mezőgazdasági szakterületen,ezek 25 %-a vizsgázott eredményesen. 2015-ben ezer diák jelentkezett agrárgépésznek,2019-ben pedig már majdnem 4000. Négy év alatt közel 400 %-os növekedés!Csak a jánoshalmai képző intézménybe egyik évről a másikra 300-ról több,mint 420-ra nőtt a jelenkezők száma. A pályakezdők keresete a 2022-es cikk adatai szerint 250 000-300 000 forint,az elhelyezkedési esély szinte száz százalékos. Úgy néz ki,az agrárgépészek megoldották a munkaerőhiányt. Ez egy munkaerőpiaci sikertörténet.Érdemes lenne más szakmáknak tanulni tőlük és megkérdezni az illetékeseket:hogy csináltátok?  A MezőHír cikke pedig kitűnő,inspiráló. 

 Méghozzá a Szonett-a tóban tükröződve című Somlyó György-versről van szó,mely az Új Írás c.folyóirat 1978/6.számában jelent meg. Már Arisztotelész óta tudjuk,hogy a műalkotás egyfajta visszatükrözése a valóságnak. Mégis,kevesen foglalkoztak azzal a problémával:hogyan hat az alkotóművészre az,ha valami visszatükrözi őt?Milyen lélektani változásokat idéz elő,ha valaki azzal keresi a kenyerét,hogy visszatükröz? Somlyó György válasza erre a kérdésre pozitív,ő láthatólag élvezi ezt a valóság-imitátori tevékenységet,élvezi azt,hogy ír a napsugárról,a víztükörről,a törött nádszálakról,a köveket bevonó zöld moszatokról. Az,hogy szerkeszthet,hogy valóság-elemekből szonettet állíthat össze,külön is inspirálja.  Nem minden író,költő élvezte ezt ennyire. Valahol ez (is) az irodalom tragédiája.

 Megoszlanak arról a válemények, hogy jó volt-e fiatalnak lenni a 20.században. Azt gondolom, a mai fiatalok közül kevesen cserélnének azokkal a sraácokkal, akik a volt Jugoszláviában építőtáborban dolgoztak. Az építőtáborok az 1945 utáni kommunista rendszerekben  voltaképpen kötelező nyári ingyenmunkát jelentettek a továbbtanulni készülő fiataloknak.Nem volt éppen jó ajánlólevél, ha valaki nem vett részt ilyesmiben. A Képes Ifjúság című magazin ( a kor viszonyaihoz mérten szabad, valójában telis-tele van propagandával) 1976.szeptember 8-i számában olvashatjuk Dudás Károly cikkét egy ilyen építőtábor programjáról.Ébresztő 4 órakor, 5 húszkor indulás munkába, 13 óra húszkor volt ebéd, és 14 óra 30-kor volt vége a munkaidőnek. Ráadásul nehéz fizikai munkát kellett végezni, több, mint nyolc órán keresztül.  Szóval, a mai srácok ezt már nem csinálnák...

 A Pékmester című szakfolyóirat 2022.november-decemberi dupla száma interjút közöl egy magyar munkavállalóval,aki egy németországi pékségben dolgozik. Az alapbéréről nem beszél,valószínűleg nem szabad neki. Azt viszont megemlíti,hogy egy év munka után minden hónapban 40 eurót kap cafeteriaként egy nálunk is jól ismert szolgáltató kártyájára. Először azt hittem,nem jól olvasom. De most is vannak kételyeim.40 euró havonta,hát az németországi mércével mérve nem olyan sok. Még nálunk,Magyarországon is magasabb a  juttatás. Nem lehet,hogy valaki félreértett valamit? Mert 40 euró,az olyan 12000 és 16000 forint között van. Ennél jóval több cafeteriát kapnak a szakmunkások itthon. Valami nem stimmel. De az is lehet, hogy egyedi esetről van szó. 

 A gazdaságtörénet és az agrártörténet feljegyzi, melyek voltak az egyes területeken a legnagyobb szárazságok. A Kárpát-medencében, Magyarországon, minden idők legnagyobb aszálya a 2022.évi szárazság volt.  Akit részletesebben érdekel a téma, annak ajánlom a Haszon Agrár magazin 2022.szeptemberi számának Kiszáradt a fél ország című cikkét. Szerző: Petneházi Attila.  A cikkből kiderül többek között, hogy 2022-ben kiszáradt kb. 1 millió hektár termőföld, ez a magyarországi termőföld 20 %-a. A búzánál 25 % a terméskiesés. A kukorica 60, a napraforgó 40 %-a veszett oda. Elképesztő számok, elképesztő mennyiségek.  Szó esik a cikkben a gazdáknak juttatott állami támogatásokról, azokra való jogosultságról is.  Nagyon remélem, hogy még egy ilyen éve nem lesz a magyar agáriumnak, mint volt 2022.  Bár a klímaszkaértők nem biztatnak sok jóval.  A cikk viszont kitűnő. Véleményem szerint a Haszon Agrár jóval több, mint egy magazin. Nyugodtan lehetne szakfolyóiratnak vagy ismeretterjesztő folyóira

 A fény kezdettől fogva meghatározza növény sorsát, már akkor hatással van rá, amikir még ki sem kelt. Erről szól a Tudomány folyóirat 1988.júniusi számának cikke. Szerzők:Phyllis B. Moses és Nam-Hai Csua. Címe:A növényi gének fénykapcsolói. A fény tehát már akkor hat a növényi gének egy részére, mikor a növény még mag-állapotban van. Az ilyen géneket nevezi a tudomány fényérzékeny elemkenek ( LRE). Az LRE-kutatás azóta a mikrobiológia egyik kurrens ágáva fejlődött.  A cikkből megtudhatjuk, mi a fotomorfogenezis ( a fény kialakítja a kikelő növény méretét, alakját). Megismerkedünk egy természetes génsebésszel, az Agrobacterium tumefacians nevű mikrobával, amely génei egy részét a kikelő növénybe ereszti, gyökérgolyvát okozva ezzel. Megtudjuk, miért a Föld bolygó leggyakoribb enzimje a RUBESCO nevű enzim. De tovább is lépünk: megtudjuk, hogyan mérjük meg a növényekbe jutó mRNS mennyiségét.  Ajánljuk a cikket mindenkinek, akit érdekel a biológia, a mikrobiológia, az agrárium ( a kísérlet

 A történelem egyetemi kurzusai főként másokról szólnak: nagy hadvezérekről, híres művészekről, gondolkodókról, miniszterelnökökről, királyokról és egyéb híres személyekről.  A Nők Lapja című hetilap 2022.november 9-i számában Gellért Veronika kommunikációs tanácsadó említést tesz egy elképesztően jó történelmi kurzusról ( színhelye: Színház- és Filmművészeti Egyetem, televíziós műsorvezető- rendező szak). Rainer M. János, a neves történész, olyan feladatot adott a hallgatóknak, mely mindenki számára testhezálló volt: saját családtagjaikat kellett kérdezni történelmi eseményekről. Mit csináltak akkor, amikor ez és ez történt....Ha tudománoysan fogalmazunk ,akkor ez egyfajta oral history. Szerintem nagyon érdekes lehet, ha ma lennék egyetemista, biztosan áthallgatnék, akármilyen szakra járnék is. Szerintem elképesztő dolgokat tudtak meg a hallgatók a saját családjukról.  Nem tudom, hogy a " színi" átalakulása után megmaradt-e még ez kurzus, azt gondolom, kár lenne, ha elnyelné

 Újraszabályozták a lejtős területeken folytatott mezőgazdaság helyzetét. Erről írt az Agrárunió című szaklap 2023.áprilisi száma. A vonatkozó cikk a 12-14.oldalon található. A Közös Agrárprogram keretein belül elfogadott új szabály az,hogy 12 százalékos vagy annál nagyobb meredekségű lejtős területen tilos kapásnövényeket termelni-s egyéb növényfajok termesztése is csak engedéllyel lehetséges. A rendelkezés célja a talaj megóvása az eróziózól,a biodiverzitás fokozása. Magyarán:vihar után nyakunkba ne zúduljon a sár.Főként a hegyes-dombos területen gazdálkodóknak okoz fejfájást a rendelkezés,bár a cikk szerint pl. a Zala megyei gazdák elfogadták azt-azt azért el tudom képzelni,hogy mondtak egy-két kedves szót... A cikk kitűnő,ajanlom minden mezőgazdásznak,környezetvédőnek. Érdemes elolvasni!

 Megnéztem a 2022-ben bemutatott A bálna című filmet. Hogy tetszett?Hát, 10 pontból 6 pontot adnék rá. Darren Aronofsky alapötlete-gyakorlatilag az egész film egyetlen zárt térben játszódik-zseniális,de 120 percen át...a vége felé már szabadulási kényszerem volt. Valaki vigye már ki szegény Charlie-t a levegőre-ezt gondoltam.Brandon Fraser színészi játéka elképesztően jó. A gesztusok,a szünetek,a hangerő folyamatos változtatása-engem lenyűgözött.De a mimika,az az igazán verhetetlen. Ami viszont nem tetszett a filmben,az egyrészt a szerintem kissé elnyújtott cselekmény,azbolykor eröltetett szentimentalizmus,no és a végtelenül oda nem illő zene. Mint egy nyugdíjasok természetjáró kirándulásáról szóló házi doku,olyan érzésem volt a zene hallatán. Nem rossz önmagában,csak nem illik ide.  Mindent összevetve:A bálna szerintem közepesen jó film,ha van időnk,érdemes egyszer megnézni. 

Ha Magyarországon egy média körkérdést intéz hétköznapi emberekhez, a megszólalók általában véget nem érő panaszáradatban törnek ki. Kiöntik a szívüket.  A Méhész Újság szakfolyóirat 2022.júliusi számában körkérdést intézték Magyarország ismert méhészeihez, véleményük szerint milyen volt a 2022-es mézhelyzet. Legnagyobb meglepetésemre a termelők keveset panaszkodtak. Volt, aki kifejezetten jó termésről számolt be. Inkább csak két dolog okozott fejfájást a termelőknek: - egyes vidékeken az akácméz hivatalos felvásárlási ára csökkent, miközben a méhészek költségei rendkívüli mértékben nőttek - nagyon nehéz munkaerőt találni, a méhésznek mindet magának kell elvégeznie.  Összességében véve azonban az interjúk pozitív kicsengésűek. Látszik a megkérdezett szakembereken, hogy nagyon szeretik azt, amit csinálnak. Elhivatottak.A fényképeken is teljesen pozitív a testbeszéd.  Példamutató hozzáállás, remek, szakmailag is releváns cikk, és nem kincstári, hanem őszinte optimizmus. Jó volt olvasni. 

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát.  A dolog azonban több ok miatt sántít. - Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több. - Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban ha

 Hét kis véletlen-ez a címe Gothár Péter 2021-ben bemutatott filmjének. A kiváló rendezésen túl Rezes Judit és Mészáros Blanka remek alakítását kell kiemelni.Számomra arról szól ez a film,hogy mindannyian érdekesek és értékesek lehetünk egymás számára,ugyanakkor mindannyiunknak megvan a saját sorsa,saját végzete. A Magyar Narancs hetilap 2021.május 20-i számában jelent meg (-ts- jelöléssel) egy kitűnő filmkritika. Személyes,egyedi paradigma meglétét tükröző,érzékeny és gondolatgazdag írás. A címe:Az utolsó művészfilm. Véleményem szerint ez nem jó cím. Mert mindig is lesznek a hétköznapi tingli-tangliknál mélyebb,valóságérzékenyebb filmek. A rendező-zseniktől senki nem tudja elvenni az alkotás jogát,legfeljebb ideig-óráig korlátozni azt. Úgyhogy nem ez volt az utolsó művészfilm. Fognak még születni művészfilmek. Csak szülessen rájuk elegendő néző is. 

 Sajnos, sem általános, sem középiskolai történelemkönyveink nem tárgyalják a Hajts testvérek munkásságát. A médiában is alig esik szó róluk.Pedig nagyon fontos szerepet játszottak a huszadik század magyar kulturális életében.  Az idősebb testvér, Hajts Lajos, a térképeszet terén alkotott maradandót. 24 éven át volt a Ludovika Akadémia tereptan tanára. Kartográfiáról írt munkáin a szakma generációi nőttek fel. A fiatalabb testvér, Hajts Béla, inkább a turizmus területén vált ismertté. A Magyarországi Kárpát Egyesület Iglói Osztályának elnökeként mindent megtett, hogy a természetjárást megszerettesse fiatallal, öreggel. Ötszáz fős turistakört vezetett. Földrajzi könyvgyűjteménye országos hírű volt. Haláláról címalpon emlékeztek meg a korabeli helyi lapok.  Akit érdekel a Hajts testvérek munkássága, a Magyar Turista folyóirat 2007.januári számában talál róluk cikket ( ( Dr. Polgárdy Géza:A propagátor és bátyja, a térképész). 

 Aki esetleg azt gondolja, hogy ráér a gyermek idegennyelv-tanulását elkezdeni öt-hat éves korban, az téved. Már a magzat is képes megkülönböztetni azokat a különböző nyelveket, melyeket az anya pocakjában hallott. Mindez kiderül a Károli Magazin című lap 2019 őszi számában közölt interjúból ( Nem lehet elég korán kezdeni?-nyelvtanulás már csecsemőkortól) melyet Farkas Jázminnal készített a lap újságírója, akinek nevét valamilyen okból nem tüntették fel. ( ez a magyar sajtóban divó szokás szerintem nem jó szokás).  Szóval, ha egy magzathoz, amíg a pocakban tartózkodik, a felnőttek két különböző nyelven beszélnek, akkor világra jőve a csecsemő már meg tudja különböztetni a két nyelvet.  Óriási.  A Károli Magazin a Károli Gáspár Református Egyetem lapja.

 Megérzed,ha a párod hűtlen hozzád?Ennek eldöntésére a Nők Lapja Psziché 2012.szeptember-októberi száma 7 kérdésből álló,szituációs tesztet közöl. Ennek kapcsán szeretnék néhány mondatot szólni. Szerintem csak akkor érezhető meg a párod hűtlensége,ha az illetőben emiatt lelkiismeret-furdalás támad. Nem magát a hűtlenséget érzed meg,hanem a lelkiismeret-furdalást. Ha a hűtlenséget elkövető személynek nincs lelkifurdalása és mindent megtesz annak érdekében,hogy kettős életét fenntartsa,akkor akár évekig is eltarthat,mire észrevesszük,hogy átvertek. Van aztán az a típus( férfiak és nők között is ismerek ilyet),aki a partner hűtlenségét úgymond bekalkulálja:azt mondja,hogy úgyis meg fog csalni egyszer-kétszer az én hőn szeretett párom,dehát ilyen a természete,hadd kalandozzon, végül úgyis visszajön hozzám. Elég magas rizikófaktorú hozzáállás,de pl. a mi tágabb családunkban volt ilyen házasság és remekül működött.  Évtizedekig. Magánéletében mindenki maga választ stratégiát,s szerintem ahán

 Modern- egyesek szerint már a modernség utáni-utáni korunkban gyakorlatilag mindennek elkészül az elektronikus változata. Így járt a dobókocka nevű, mindenki által ismert, alapvetően manuális és off-line játék vagy játékeszköz is. Már 1995(!)- ben elkészítették a játék elektronikus változatát ( lásd erről Sándor Imre:Elektronikus dobókocka című cikkét a Hobby Elektronika című folyóirat 1995/2. számában). Aki tud elektronikus kapcsolási kapcsolási rajzokat olvasni, az semmi perc alatt elkészítheti a LED-villogós, még hangot is adó kockát. Le a kalappal a kreativitás előtt.  Jó játékot! 

Amikor belekezdtem Bakos András cikkének olvasásába ( Itt járt Robin.Hódsors Magyarországon:pörkölt vagy projektpartner, Magyar Narancs , 2023.február 6. 18.20.o.), arra gondoltam: na, má' megint egy cikk az aranyos, ám kissé veszélyes hódokról, hogy mekkora zsenijei is ők az állatvilágnak, és hogy ne bántsuk őket, stb. Mert rengeteg ilyen, mondjuk ki nyíltan: közhelyektől hemzsegő cikk látott napvilágot az európai írott sajtóban.  Kellemesen csalódtam:Bakos András nagyon új, az átlagolvasó ( azaz jómagam) számára eddig ismeretlen dolgokat mond el ezekről a meglehetősen mostohán kezelt lényekről. Például megtudjuk, hogy minden hód épít gátat, ellentétben a korábban elterjedet nézettel,miszerint csak a kanadai hód teszi ezt. Azt is megtudjuk, hogy hazánkban 1996-ban Gemencen indult meg a hódok visszatelepítése. Aktualitása is van a hód-kérdésnek: az egyik településen olyannyira elszaporodtak, hogy gyérítéshez kellett folyamodni- a Szerző nem feltétlenül ítéli ezt el, de a nyilatkozó