Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Univerzum- azóta már megszűnt tudományos-ismeretterjesztő magazin-1976/8.számának 51-53. oldalán nagyon jó kis összefoglaló cikk található az irídiumról, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 77. eleméről, amely a platina-csoportba tartozik, tehát fém.Megtudjuk, hogy az elem atomsúlya 192,22. Két izotópja fordul elő. Ami igazán érdekes, az előfordulása. annyira ritka, hogy a földkéregnek mindössze egymilliárdod részét teszi ki. Ez nagyon kevésnek tűnik, de- tekintve a földkéreg térfogatát- azért eléggé jelentős mennyiség. A cikk szerzője megírja, hogyan lép reakcióba az irídium különböző fémekkel, sókkal, s hogy mire használják. Például töltőtollak hegyeit készítették belőle- ez a cikk még jóval a mobiltelefonok megjelenése előtt íródott. Nem tudom, ezek a bizonyos töltőtollak engedélyezettek-e manapság is, mindenesetre manapság, a 21.században, jó sokat érhet egy ilyen irídium-hegyű töltőtoll.  Nagyon jó kis összefoglaló cikk. Kár, hogy az Univerzum folyóirat megszűnt, mert megje

Egy Párizstól északkeletre fekvő kisváros gimnáziumában alig van fűtés. A testnevelésórákon 9 fok van,az épületben időnként elmegy az áram. Állítólag egy adminisztratív akadály miatt nem tud a fenntartó települési önkormányzat pluszforrást biztosítani a 2400 diákkal működő intézménynek. Van,hogy órákon a diákok a mobiltelefonnal világítanak. Egy francia tévé megkérdezte az egyik diákot,miért nem vált iskolát. A diák azt mondta,kitartanak,bíznak abban,hogy hamarosan megoldódik a helyzet. Nehéz belegondolni, hogy 2022-ben ilyesmi történhet Franciaországban. Minden elismerésem a diákok,a tanárok és a szülők kitartásáért! Úgy látszik,nemcsak Kelet-Közép-Európában vannak gondok az oktatás infrastruktúrájával... Itt nézheti meg az iskoláról forgatott dokumentumfilmet: rmc.bfmtv.com

 Régi kérdés ez,s a keresztény egyházak mindig azt válaszolják a fiataloknak,hogy nem. Ne puskázz,mert megharagszik rád Isten! A Timótheus című adventista keresztény folyóirat 2000/4.száma foglalkozik a kérdéssel,de a szokásosnál kissé árnyaltabban közelít a problémához. Egy tanulót,bizonyos Tibort szólaltatnak meg,aki elmondja,hogy jó érzés volt neki nem puskázni és egyest kapni. Mert tiszta maradt a lelkiismeret.  Egy Anett nevű tanár szerint "puskát írni kötelező,használni nem ildomos". Merthogy aki puskát ír,az már tett az ügy érdekében. A cikk bibliai idézetekkel zárul (pl. Zsolt 119,1 Zsolt 37,37 ).  Jómagam diákként soha nem voltam nagy puskázó,tanárként viszont elnéző voltam. Egyszerűen ilyen vagyok és kész. Mindenki számoljon el a maga lelkiismeretével,ha van neki.  A Timótheus folyóirat cikkét igen-igen jónak,eredetinek,sablonmentesnek találtam. Jómagam 

A Magyar Nemzet polgári napilap 2019.szeptember 2-i száma címoldalon adja hírül: "Az idei tanévben minden középiskolás diák külföldre utazhat nyelvet tanulni". Öcsém...A mi időnkben már az is nagy szám volt, ha volt valakinek egy angol nyelvű könyve. Vagy a faterja hozott valahonnan National Geographicot, eredeti angol nyelvűt. Vagy volt egy külföldi ismerőse. A kommunista időkben Magyarországot úgy elzárták a külvilágtól ( még a Szovjetuniótól is), hogy arról koldult. Három évente lehetett világútlevelet igényelni, 50 dolláros valutakerettel- magyarul: semmivel. Ezek a mai srácok pedig csak úgy kimehetnek Angliába vagy Németországba, kiruccanhatnak egy kicsit körülnézni. Azért remélem, megbecsülik majd a lehetőséget. Mert hogy jelenleg az egyetemi diplomák 25 százalékát még mindig nem lehet kiadni a nyelvvizsga hiánya miatt. Ennek a korlátlan nyitottságot biztosító intézkedésnek pedig az a célja, hogy a jövőben ne így legyen. A diplomásnak legyen nyelvvizsgája. Legyen.

Mindig örülök, ha komoly formában bukkan fel a hazai médiában az oktatás kérdése. A Magyar Idők 2018.július 20-i számában egy államtitkár nyilatkozik, és végre, politikusként úgy beszél, ahogy az szám íze szerint való. Az elmúlt évtizedekben az oktatásról folytatott politikai-társadalmi viták egyik kardinális kérdése volt az, hogy túl vannak-e erőltetve a tanulók. A liberálisok rendre csökkenteni akarták a tananyagot, a konzervatívok erre mereven ragaszkodtak a meglévő struktúra megőrzéséhez. Most, 2018-ban, hegeli nyelven szólva, eljött a szintézis ideje. Bódis József oktatási államtitkár szerint nem csökkenteni vagy növelni, hanem súlyozni kell a tananyagot. OK! Merthogy vegyük például a történelmet. A gimnazisták tanulják Kheopsz fáraót, a Gracchusokat, Sullát- de nagyon keveset tudnak a kelet-európai kommunista rendszerekről. Szerintem fogalmuk sincs, ki az a Gierek vagy éppen Dubcek. Pedig a közgondolkodást inkább az utóbbiak foglalkoztatják, mint az ókori reformerek. Szerintem i

Amint arról a HVG 2018.évi 23.számában olvashatunk, a kormány tervei szerint 2020-tól már az egyetemi-főiskolai felvételihez kötelező lenne a középfokú állami nyelvvizsga. Sem nappali, sem eseti, sem levelező tagozatra nem vehetnének fel senkit nyelvvizsga nélkül. Ha ez a tervezet végül megvalósul, a magyar felsőoktatás amúgy is ingatag épülete alapjaiban rázkódik meg. A diákok többsége ugyanis nem képes arra, hogy középiskolás korában állami nyelvvizsgát tegyen. A középiskoláknak- mint arra a HVG cikke is rámutat- nem törvényben meghatározott kötelezettsége a nyelvvizsgára való felkészítés. Ráadásul a diákok egy része meglehetősen hiányos kompetenciákkal érkezik középiskolába, ezért jó, ha érettségizettként a magyar nyelvet jól tudja használni. Azt gondolom, túl szigorú ez a tervezet- az ideális persze az lenne, ha minden egyetemre jelentkező tudna nyelveket- de a jelenlegi lehetőségek közepette irreális. Egy olyan kompromisszumot azonban javasolhatok, mely talán mindkét fél- intézmé

Amint az a nepszava.hu portálon 2018.június 7-én olvasható cikkből kiderül, a magyar lakosság nyelvtudása továbbra is harmatgyenge. A magyarok többségét nem érdekli, tud-e idegen nyelvet, a magyar diákok nem járnak nyelvtanfolyamokra, a magyar diák az angolon kívül nem is akar más nyelvet ismerni stb...A cikkíró szerint ezért az iskola a hibás. Ezzel azért vitatkoznék. Ha egy ember- akár egy diák- szellemileg nem nyitott, ha Túlságosan lekötik a számítógépes játékok, ha számításba sem veszi azt a lehetőséget, hogy külföldön érvényesüljön,- akkor ezért miért az iskola a hibás? Sokszor beleesünk abba a hibába, hogy saját hiányosságaikat intézményekre kenjük. Így meg úgy a kormány, az önkormányzat, az iskola, a kórház- pedig először magunkban kellene kicsit szemlézni. Akarat nélkül semmi nem lesz jobb. Akaratot, szándékot pedig az iskolák többsége nem nyújthat. Az a diákon múlik. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Nézd meg ezt az oldalt: konyv-ajanlo.blogspot.com

Regéczy Szabina Perle: Vigasztalás c. verse az Aradon ( ma Románia, korábban Magyarország) megjelenő Havi Szemle c. folyóiratban jelent meg. A mindössze egy strófából álló szerelmi költemény metaforák sorozata: az egész világ semmivé, jelentéktelenné válik, tér és idő a Semmiben olvad össze, csak az ölelő kar számít, a Kedves fizikai és lelki-szellemi jelenléte. Nagyon jó vers, ráadásul szépen előadható. Azoknak a diákoknak, akik készülnek szavalóversenyre, kifejezetten ajánlom, bár akkor egy másik verset is kell mellé választani, mert a Vigasztalás mindössze 12 sor. De nagyon szép tizenkét sor. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézz át ide is: konyv-ajanlo.blogspot.com