Írott és elektronikus média régen és ma

 A Tempevölgy 2024/1. számában olvashatjuk Bányai Tibor kitűnő verseit.Témájuk:a gyermeki személyiség,a nők helyzete,az apaság,a gyermekvállalással kapcsolatos tragédiák. A versek egyetlen strófából állnak,s azok számára is érthetőek,akik kissé idegenkednek a modern irodalomtól,inkább a klasszikusokat kedvelik. A Karika a kúpon című versben a játék metaforaként szolgál,az összetartozást fejezi ki.Szinte képként jelenik meg előttünk az az arc,melyről a vers utolsó sora beszél. A Fogócska című költemény a külvilág bizonytalanságával,veszélyességével állítja szembe a bizonyosságot,a racionalitással szemben az érzelmeket. Az Ökölméret című versről,ha szabad egy személyeset:annyira sokkolt,hogy napokig nem tudtam mást olvasni. Azért nagyon erős szöveg,mert szinte filmszerűen mutatja be a tragédiát,ezáltal teszi hitelessé. Bányai Tibor verseit ajánljuk minden,költészetet,irodalmat kedvelő Olvasó számára.  Tempevölgy,2024/1.34.o.

 A Magyar Teátrum folyóirat 2020.decemberi számaban olvashatunk interjút Csiszár Imre Kossuth-díjas rendezővel. Az interjút Seres Gerda,a kultura.hu munkatársa készítette. Két,számomra nagyon rokonszenves megszólalása is van a kitűnő rendezőnek.1.Szerinte nem elég,ha a színházi előadás pusztán kérdéseket tesz fel. El kell,hogy gondolkodtassa a nézőt,és bizonyos esetekben válaszokat is kell,hogy adjon.2.Csiszár nem szeret vígjátékokat,bohózatokat rendezni. Komoly műveket vállal,amiben megmutatkozhat az az áldozat,amit a színész és a produkció többi munkatársa beletett az előadásba. Nagyon szimpatikus,értékközpontú hozzáállás ez. Ma,amikor egyes rendezők csak a média-közpotúságot tartják értéknek,jólesett ilyen okos,klasszikus szellemű megnyilatkozást olvasni. 

 Ha azt a kifejezést halljuk:modern képzőművészet,akkor legtöbbünknek valami absztrakt,geometrikus,de legalábbis nonfiguratív alkotások villannak be. Nos,nem alaptalanok ezek az asszociációk,de azért tudnunk kell,hogy a modern művészet nem egyenlő az "érthetetlennel". Az Új Művészet c.,nagyon szép és igényes folyóirat 2003.októberi számában olvashatjuk Kopócsy Anna írását,melynek címe:"Ősi Divék nemzetség késői sarja".Rudnay Gyula emlékkiállítása. Egy olyan festőt ismerhetünk meg a cikkből,aki mintha nem is hallott volna az avantgarde-ról. Munkácsyt vallotta mesterének,képei figuratívak,nagyon is embercentrikusak. Rudnay a 20.század első felében élt és alkotott,de felületes szemlélő számára képei olyanok,mintha Benczúr vagy Munkácsy festette volna őket. Kimagaslónak tartom a Lakoma című alkotást. A Csárdás című,tíz éven át készült kép sem marad el mögötte. Utóbbi képen a szél,a fények játékával érzékelteti a forgómozgást. Zseniális.Rudnay festészete pont attól moder...