Írott és elektronikus média régen és ma

 Már csak Liechtensteinnel kellene játszanunk... A magyar válogatott, miután oda-vissza legyőzte Szerbiát, az EB-selejtező csport favoritját, nem bírta megtenni az utolsó lépést. A 2023.10.17-én lejátszott meccsen a nálunk jóval gyengébben jegyzett Litvániát  kellett volna megverni, s akkor biztos a továbbjutás. Nem sikerült, harmatgyenge első félidő után a végeredmény 2-2 lett, ennek a döntetlennek a litvánok örülnek, mi meg nem. Évtizedek óta visszatérő tendencia, hogy a magyar futballválogatott nem tud legyőzni olyan csapatokat, melyek a ranglistán nálunk jóval gyengébb pozícióban vannak. Kaptunk már ki az elmúlt években Luxemburgtól, Andorrától, Máltától, Albániától, és még sok mástól.Meg kellene tanulni, hogy kell gyengébb csapatokat legyőzni. Ez egy külön szakma a sporton belül,mely jelentős fizikai-pszichikai rákészülést igényel.  Ajánlom a magyar labdarúgó-válogatott figyelmébe egy teljesen más sportágból bizonyos Portisch Lajos munkásságát. A kitűnő sakknagymester 260 partit j

 A közmédián élőben gyönyörködhettünk abban, hogy a világverő albán labdarúgó-válogatott 1-0 arányban legyőzi a magyarokat. A mérkőzésen volt esélyünk a győzelemre, akkor, ha mindkét helyzetünk bemegy, az albánoknak meg hatból egy sem.  A magyar labdarúgó válogatottnak három nagy mumusa van:a kiscsapatok, középcsapatok,meg a nagycsapatok. Előbbire néhány példa: 1957:vereség az akkor igen gyengécske Norvégiától, igaz, erősen megújított kerettel. 1974:Vereség Finnországtól 1988:Két döntetlen Máltával 1992:Vereség Salvadortól(lehet, hogy 93 vagy 91, valami ilyesmi) Nem tudom a pontos évszámot, talán megbocsátja Kedves Látogató, de játszottunk már döntetlent Liechtensteinnel is, idegenben 0-0. 2017-18:Vereség Andorrától és Luxemburgtól.Aztán itthon Kazahsztán ellen 2-3. És még folytathatnám. A magyar zsenialitás, támadó szellemű kreativitás, úgy látszik, kiscsapatok ellen nem érvényesül.  Három nap múlva játszunk Andorra ellen. Már cidrizek...De azért megnézem a meccset a közmédián. Hátha

 Mármint futballban. Ilyen utoljára 1975-76-ban fordult elő,Nyilasi,Törőcsik,Váradi idejében,azaz jó régen. Az a csapat sztárokból állt,legalábbis a média annak állította be őket. A mai magyar válogatott,Marco Rossi fiai,nem sztárok. Szorgalmas,alázatos játékosok a világ nagy bajnokságaiból,akik jól kitalált stratégiával és taktikával harcolnak náluknál papíron jobb csapatok ellen is. A világsztárokkal megtűzdelt lengyeleket is majdnem megvertük-mert ne felejtsük el,nemcsak Lewandowski,de szinte mindegyik lengyel játékos remekül képzett és fizikailag nagyon erős. Ezenkívül legyőztük a törököket(akik most a selejtezősorozatban nagyszerűen játszanak),a szerbeket,a bolgárokat,Izlandot,Andorrát,San Marinót,ikszeltünk a lengyelekkel,az oroszokkal. Sok nemzeti válogatott elfogadna ilyen eredménysort.  Nem csillog a játék,olykor csikorog. Nincsenek nagy gólvágóink. Vannak viszont remek kapusaink. Lehet,hogy az utóbbi tóbbet ér... Nem szeretnék itt okoskodni,egyszerű szurkoló vagyok csak. Azt

 A közmédia m4 sportcsatornáján láttam a San Marino-Magyarország 0-3 mérkőzést. Erről néhány gondolat. 1. Van még olyan a nemzetközi labdarúgásban,hogy "papírforma-eredmény"? Azt gondolom,van. A felnőtt válogatott meccsek többségét az esélyesebb csapat nyeri. Úgyhogy bizakodó voltam. De azért,aki látta pár éve azt az Andorra elleni meccset... 2. Nagyon nehéz olyan ellenfél ellen nyerni,aki nem akar nyerni,megfelel neki a szoros vereség is. San Marino az egész meccset végigvédekezte 11 emberrel,beállították a buszt a kapu elé,ahogy mondani szokás. Nehéz dolga volt a magyar támadóknak. 3. Sallai kihagyta a tizenegyest,de ez nem vetette vissza a teljesítményét. Ennek örültem.Igazi profi. Mint ahogy az egész csapat profiként küzdött. 4. Meg kellene erősíteni ezt a magyar csapatot néhány olyan játékossal,aki nemzetközi klasszis szinten is jól egy-egyezik. Kérdés,hány ilyen játékosunk van.  5. Kellenének nemzetközi szinten is kiemelkedő szabadrúgáslövők. Szögletek végrehajtásában i