Írott és elektronikus média régen és ma

 Itt a tavasz,egyre több kedves madárdalt hallhatunk az erdőkben,kertekben,ligetekben. Vajon hogyan tanulnak énekelni a madarak?Erre voltak kíváncsiak a zürichi egyetem kutatói,akik az egyik legszebb hangú énekesmadarat,a zebrapintyet,választották vizsgálódásuk tárgyául. A kísérlet eredményeiről magyar nyelven az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/31. számában olvashatunk. Rossz hírünk van a lusták számára. A zebrapintyek rengeteget gyakorolnak,míg éneklésük tökéletessé válik. A fiókák életének 40.napján kezdődnek a leckék,és körülbelül három hónapig tartanak. A tanítómester természetesen mindig a kedves papa. Egy zebrapintynek körülbelül 50 000-igen,nem elírás:ötvenezer- próbára van szüksége,míg megtalálja saját hangját,dalát. Nem valamiféle titokzatos eredetű ösztön készteti tehát dalra a zebrapintyeket:kőkemény gyakorlás van a remek éneklés mögött. A madárdalt is sokat kell gyakorolni,akárcsak az emberi dalok éneklését. Érdemes lenne a kísérletet más énekesmadarakon is

 A sztereotípia- kutatás a modern pszichológia egyik legkurensebb ága. Azt vizsgálják a kutatók, hogy hogyan befolyásolják döntéseinket, életminőségünket a társadalomban meghonsodott különféle sztereotípiák. Magyarban a kifejezést " előítélet"-nek fordítjuk, azt gondolom, ez túl erős,érdemes lenne inkább " meghonosodott tévhit"-ekről beszélni. Az Élet és Tudomány folyóirat ( melynek, nem szégyellem, igen nagy kedvelője vagyok), 2020/32. számában Olvashatjuk Mannhardt András:Fájdalmas sztereotípiák című írását. Ez a cikk egy német kutatócsoport fájdalommal kapcsolatos kutatásait vizsgálta. Eléggé meghonosodott ugyanis az nézet, hogy a férfiak jobban bírják a fájdalmat, mint a nők. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez igaz-e. Arra jutottak, hogy nem lehet megállapítani, hogy melyik nem képviselői tűrik jobban a fájdalmat. Ám volt a kísérletnek egy második fázisa is. Az alanyok egy részének azt mondták, az evolúció sajátosságai miatt a férfiak bírják jobban a fájd

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 1970 egy forró éjszakáján francia geológusok tartottak hazafelé a szaharai éjszakában. Amikor megálltak egy ponton,hogy helyzetüket meghatározzák,lenéztek a lábuk alá. Csodálatos és meghökkentő volt,amit láttak. Csontok mindenütt. A többiről már Maron Ferenc:Holtak városa a Szaharában című cikke számol be,mely a Delta ismeretterjesztő folyóirat 1972/5. számában olvasható. A francia geológuscsapat megtalálta a Szahara őslakóinak egyik temetőjét. Tintane és Chami területén,amely ma Mauritániához tartozik,megkezdődtek a rendszeres feltárások. A neolitikus korból származó leletek között akadt olyan halott,akinek kezét megkötözték. Kitaláljuk,hogy miért?

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk. Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár.  Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt.  A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai: Egyesült Királyság 3 Japán 2 Németország 2 USA 1 Franciaország 1 Belgium 1 Eléggé zártkörű klubnak tűnik... Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

 Az Univerzum- azóta már megszűnt tudományos-ismeretterjesztő magazin-1976/8.számának 51-53. oldalán nagyon jó kis összefoglaló cikk található az irídiumról, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 77. eleméről, amely a platina-csoportba tartozik, tehát fém.Megtudjuk, hogy az elem atomsúlya 192,22. Két izotópja fordul elő. Ami igazán érdekes, az előfordulása. annyira ritka, hogy a földkéregnek mindössze egymilliárdod részét teszi ki. Ez nagyon kevésnek tűnik, de- tekintve a földkéreg térfogatát- azért eléggé jelentős mennyiség. A cikk szerzője megírja, hogyan lép reakcióba az irídium különböző fémekkel, sókkal, s hogy mire használják. Például töltőtollak hegyeit készítették belőle- ez a cikk még jóval a mobiltelefonok megjelenése előtt íródott. Nem tudom, ezek a bizonyos töltőtollak engedélyezettek-e manapság is, mindenesetre manapság, a 21.században, jó sokat érhet egy ilyen irídium-hegyű töltőtoll.  Nagyon jó kis összefoglaló cikk. Kár, hogy az Univerzum folyóirat megszűnt, mert megje

 Akik a földi élet eredetét, keletkezését tanulmányozzák, azok számára elengdhetetlen, hogy minél többet tudjanak a mikrofosszíliákról. Csakhogy hol talál a tudatlan, de ambíciózus kutató- vagy éppen az érdeklődő középiskolás- megfelelő szakmai színvonalú, ugyanakkor szaknyelvi terminológiával nem agyonzsúfolt, közélrthető nyelvezetű anyagot? Találtam egy érdekes cikket az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számában, az 1381. oldalon ( nem kell aggódni, ez a folyóirat, régiek módjára, folyamatosan számozza az oldalakat). Kővágó Angéla:Paleoparányok című írása egy oldalon foglalja össze mindazt, amit ma tudnunk kell(ene) a mikrofosszíliákról. Amelyek legidősebbjei- jelenlegi ismereteink szerint- 3,2 milliárd évesek. Hazánkban 488 milió éves a legidősebb mikrofosszília.Részletesen ír a kagylósrákokról, ezekről a parányi lényekről, melyek közül a legnagyobb is 13 milliméter. Szintén kapnak egy bekezdést a páncélos-ostoros moszatok. Aminek pedig nagyon örültem, nem megy

Ezt a kérdést tettem fel környezetismeret ( fiatalabbak kedvéért: a természetismeret tantárgy akkori megfelelője) tanárnőmnek és ő határozottan ( mindig az volt) válaszolta. igen, minden, minden állat egyedei ugyanúgy viselkednek. A galamb is. De amúgy jó a kérdés, igen... Amint az újabb tudományos kutatások kiderítették, drága tanárnőmnek nem volt igaza. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számának 1388-1389. oldalán olvasható Bánsághy Nóra kitűnő interjúja Barta Zoltán viselkedésökológussal. Ebből a remek cikkből többek között az is kiderül, hogy az egyes állatfajok egyedei azonos körülmények között sem mindig viselkednek ugyanolyan módon.  Mondjuk, akinek több kutyája vagy több macskája van,az ezzel a ténnyel tökéletesen tisztában van. Vannak bújósabb cicák, vannak olyanok, akik félnek a vihartól, meg olyanokk akik nem. A háziállatok különbözők, tehát a vadon élő állatok egyedeinek is különbözniük kell. Csak a hazai természettudományos gondolkodásban élt az a té

 Ezt az idegen eredetű szót én sem ismertem,egészen addig,míg kezembe nem került a Delta magazin (azóta már megszűnt ismeretterjesztő folyóirat) 1974/9. száma. Ebből megtudhatjuk,hogy a speleonauták különleges könnyűbúvárok,akik víz alatti barlangok,járatok kutatásával foglalkoznak. Násfay Béla cikkéből megismerjük egy konkrét expedíció,a csarnóházi barlang felderítésének történetét. Ennek a nagyszerű teljesítménynek az adja különlegességét,hogy a búvárok a velük együtt dolgozó technikusokkal együttműködve kiépítettek egy 140 méter hosszú,működőképes telefonvonalat is-a barlangban. S mindezt 1973-ban,a mainál sokkalta kezdetlegesebb technikai feltételek közepette. A barlangi könnyűbúvárkodás valami extrém sport,melyben különlegesen bátor emberek teszik próbára magukat? Semmiképpen sem. A speleonauták-ez is kiderül a cikkből-rendszeres segítségére vannak geológusoknak,őslénykutatóknak,vízügyi szakembereknek. A barlangi könnyűbúvárkodás tehát egyszerre sport és tudomány.  A Delta magazin

 Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában,az 1211-1212.oldalon,Szegő Miklós:Mire vigyázzon,ha egészségesen akar sétálni? című írásában elolvashatjuk,hogyan kell helyesen sétálni.Merthogy még ezt a látszatra egyszerű tevékenységet is el lehet ám rontani! A főbb pontok a következők:Nem néz le,mert az terheli az ízületeket. Nem telefonál. Nem lép túl hosszút,mert az egy brit kutatás szerint stresszt okoz. Megfelelő cipőt választ. Kihúzza magát!Magasra emeli a vállát,hogy táguljon a tüdeje!Egyébként 30 perc séta 150 kalóriát éget,és 19 %-al csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Most, hogy már mindent tudunk,indulhat a séta. Amúgy a cikk kitűnő...

 Már 2012-ben futottak maratont a robotok.A 3.Évezred című tudományos-ismeretterjesztő folyóirat 2012.februári számának 59.oldalán,a Technológia rovatban olvashatunk beszámolót az első robotmaratonról. A győztes egy japán gyártmányú készülék lett,amely 54 óra 57 perc 50 másodperc alatt tette meg a 42 195 méteres távot. Az jutott eszembe,meg kellene rendezni a robotolimpiát. Minden sportágban. Ha beindulna egy ilyen versenysorozat,nem kellene 4 év szünetet tartani két alkalom között. A robot nem fárad,nem sérül. Csak az edzők miatt kellene egy kis pihenő. Felkészülési időszak. Amúgy a cikk fantasztikus,ki is vágtam,eltettem a fiókba. 

A csillagászattal foglalkozó tudományos ismeretterjesztő sajtó és média- nem utolsó sorban a nagy  brit természettudós és tudománynépszerűsítő, David Attenborough filmjei és könyvei nyomán- általában a Földet illeti a " kék bolygó" jelzős szerkezettel. Pedig van a Naprendszerben egy másik bolygó ,amelyre sokkal inkább illene ez az elnevezés. Ez pedig- mint a 3. Évezred című lap 2012.februári számának 70. oldalán látható fényképből kiderül- a Neptunusz.  Ez a bolygó teljesen kék, pontosabban északi része kék, a déli pedig kékeszöld. Azért alakult így- áll a cikkben- mert a Neptunusz metánrétege elnyeli a vörös és infravörös sugarakat. Ezek pedig kék színben láthatók- az emberi szem számára. Mint egy hatalmas óceán... Nagyon jó kis cikk, érdemes elolvasni!  Tehát mostantól: a kék bolygó a Neptunusz! ( Legalábbis itt, ezen a blogon...) A 3.Évezred című folyóiratról itt tudhat meg többet. 

 Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában olvashatunk egy nagyon érdekes írást Reichardt Richárd tollából. Címe:Fehérjemérnöki mutatvány. A cikk arról szól,hogy japán kutatók megalkottak egy mesterséges fehérjét,melynek a CPTX nevet adták. A CPTX feladata,hogy helyreállítsa a szervezetben található,de nem jól működő szinapszisokat. Most nem térnék ki arra,hogy mi a szinapszis,miért kell helyreállítani,ezeket a Szerző részletesen leírja cikkében,méghozzá úgy,hogy laikus is megérti. Inkább fel szeretném hívni a figyelmet egy alkalmazási területre,melyet a cikk nem említ.  A depressziót többnyire pszichiátriai betegségként tartjuk számon. Csakhogy az időben elnyúló depressziónak vannak olyan fizikailag jelentkező mellékhatásai,amelyek-tudomásom szerint,de lehetséges,hogy tévedek- okozhatnak szinapszisok egyensúlyának megbomlásával járó betegségeket. Érdemes lenne tehát ezt a fehérjét depresszióban szenvedő betegeknek is "beadni". A cikk egyébként szól arró

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.  A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák). A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe.  Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos

 A Magyar Turista című kitűnő folyóirat 2007/7.számában olvashatjuk Makleit László kitűnő írását,Házsongárd,a magyar Pantheon címmel. A remek,rendhagyó "temetői útikalauz"a magyar és román szellemi élet azon kiválóságainak állít méltó emléket,akik végső nyughelyüket itt,a Kolozsvárott található házsongárdi temetőben találták meg.  Itt nyugszik mások mellett Bölöni Farkas Sándor,aki a 19.században beutazta Amerikát,s ismertette meg a születő demokráciát a magyar olvasóközönséggel. Itt lelt végső nyugalmat a magyar nyomdászat és könyvkiadás 17.századi vezéralakja,Misztótfalusi Kis Miklós,aki-mint a cikkből kiderül-nemcsak komoly tudományos műveket,de szakácskönyvet is kiadott. Ha még korábbi időkbe szeretnénk visszamenni,Szenczi Molnár Albertnek is itt találjuk kopjafáját. De ha újabb korok tanúira vagyunk kíváncsiak,Szilágyi Domokos költőt (a Bartók Amerikában című hosszúvers alkotóját)is itt találjuk,éppúgy,mint Emil Racovitát,a barlangbiológia megalapítóját.Vagy Kós Károlyt,

 A Nők Lapja Évszakok 2020.nyári számának 86-88.olvashatjuk Balázs-Piri Krisztina kitűnő cikkét Georgia O'Keeffe-ről,a magyar felmenőkkel is büszkélkedő amerikai festőről,aki utálta,ha festőnőnek nevezik,merthogy a művészi tehetségnek és a nemiségnek ne legyen köze egymáshoz... Georgia egy életével is művész,egy nem mindennapi egyéniség volt,az biztos. Mint Balázs-Piri Krisztina cikkéből kiderül,a közönség eleinte kissé félreértette,mindenféle freudista elemeket láttak bele virág-ábrázolásaiba. Aztán tisztázódott a dolog,sőt,Stieglitz,a híres galériatulajdonos feleségül is vette a kúlönc természetű nőt. Aki amúgy nemcsak virágokat festett,mintegy 2000 képe közül csak kb.200 ábrázol virágot. Balázs-Piri Krisztina írása kiváló,a magyar médiavilágban szokatlanul erős,nívós ismertetterjesztő cikk. Alkalmas arra,hogy felkeltse az érdeklődést Georgia O'Keeffe élete és munkássága iránt,és további kutatásra ösztönözzön. 

Magyarországon a rendszerváltás tájékán nagyon sok szép album jelent meg az erdélyi-partiumi építészetről. Ha visszamegyünk az időben, ezek közül az egyik első volt Szabóky Zsolt: nézd elméjöket az ács embereknek című könyve. Az Új Tükör képes ismeretterjesztő folyóirat ebből közöl részleteket, csodálatos képek templomtornyokról, hegyek között magasodó fatemplomról, elképesztő székelykapuról, parasztasszonyokról, fából faragott boltívekről. Csodaszép, ajánlom mindenkinek nézegetésre. Már, aki még be tudja szerezni. xxxxxxxxxxxxxx Kiadóktól független könyvajánló blog: konyv-ajanlo.blogspot.com

Az Élet és Tudomány Magyarország egyik legnépszerűbb ismeretterjesztő folyóirata. Az 1996/27. szám témáiból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen is volt a honfoglaló magyarok legendás fegyvere? Hogyan lőttek vele és mekkora volt a lőtávolság? - Miről írt 25 éve az Élet és Tudomány? Valóban létezett az a bizonyos felfedezetlen fülöp-szigeti törzs, vagy csak Marcos elnök találta ki, hogy odacsalogassa a turistákat? - Bakteriológia: Miért veszélyesek a shigella baktériumok? Hogyan terjednek át ezek a bacilusok a betegekre? - Orvostudomány: A terhességi magas vérnyomás: miért nem foglalkozunk eleget ezzel a problémával? Hogyan és miért lehet a preeklampszia későbbi betegségek forrása?Mit tehetünk, ha idejében felismertük a betegséget? - Matematika: Mi is az a bűvös négyzet? Milyen négyzet szerepel Dürer híres festményén? - Meteorológia: alapismeretek és új felfedezések a szivárványokról. Miért kell a Napnak 42 foknál alacsonyabban tartózkodnia a szivárvány kialakulásához? Mi a mellé

Az IPM anno Magyarország vezető ismeretterjesztő magazinja volt. 1986-ban jelent meg a Kalandos Különszám. Ez a honi médiapiacon rég letűnt műfajt, a regényújság műfaját idézi fel. Csak megjegyzendő, hogy manapság nincsenek regényújságok, pedig a nyolcvanas években százezrek olvasták ezeket. Dehát ők már öregek. Az a baj, hogy véleményem szerint az itt közölt három regény egyike sem jó. Eric Ambler klasszikus krimije, a Dimitriosz koporsója Agatha Christie- Edgar Wallace- os mintázatot követ. Arthur Haley:Végső diagnózis című kisregénye unalmas orvosregény, a befejező történet, Fred M. Stewart: A Matuzsálem-enzim pedig másodrangú sci-fi. De nem baj, a kezdeményezés jó volt, kár, hogy alig akadt folytatása a hazai médiapiacon. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Van itt egy blog, amit nagyon szeretek, merthogy jó ügyet szolgál: konyv-ajanlo.blogspot.com

A National Geographic Magyarország 2003.júniusi száma igencsak szívbemarkoló. hosszasan foglalkozik az indiai kasztrendszeren kívül rekedtek, a páriák életével. A páriák Indiában a leginkább megvetett emberek, csak a legalja foglalkozásokat végezhetik, nagyon ritka esetben tanulhatnak. Szemeteseket pucolnak, csatornát tisztítanak, elképesztő higiéniai viszonyok között élnek. Rendszeresen bántalmazzák őket, főként, ha a kutakat használják. Mutatnak egy embert, aki mindkét lábát elvesztette, úgy megverték a felsőbb kasztbeliek. Azért szívet tépő ezeket olvasni a NG-ban, mert az ember tényelg csak sajnálkozni tud. Ezek az emberek valóban nem tehetnek arról, mi lett belőlük. Nem ők alakítják sorsukat. Ráadásul a hindu vallás- mely szerint mindenki volt valaki egész életében- úgy tekinti őket, mint bűnösöket. Hiszen ha egy lélek páriaként születik újjá, akkor csakis bűnös lehet. Félelmetes, de realista. Szeretem a National Geogrphicot. A világ vezető ismeretterjesztő nyomtatott médium