Írott és elektronikus média régen és ma

 A National Geographic folyóirat a világ tudományos-ismeretterjesztő médiaorgánuma. Nyomtatott és internetes változata is nagyon népszerű. A 2023.márciusi szám tartalmából: Egyre erőteljesebb a szándék,miszerint a 19.század gyarmatosító nagyhatalmai juttassák vissza szülőhazájukba,természetes kulturális közegúkbe az elrabolt népművészeti tárgyakat,emlékeket. Nigériában korszerű múzeum épúlt ezek fogadására-Turisták számára felfedezésre váró helyeket ajánl a folyóirat. A teljesség igénye nélkül:Botswana,Manchaster(itt már nemcak futball,hanem rengeteg kulturális esenény is várja az idelátogatókat),az osztrák Alpok,a nemrégiben megépült laoszi gyotsvasút,Mexikóban a Revillagigedo Nemzeti Park,Olaszországban a Via Appia,a kanadai Alberta tartomány,a fenntarthatóságot igen komolyan vevő Azori-szigetek,stb.-Skóciában él a havasi nyúl,mely alkalmazkodik a globális éghajlatváltozáshoz-Ecuador pókfaunája hihetetlenül gazdag,a néhány milliméteres vadászoktól az emberre is veszélyes óriásoki...

 A National Geographic világszerte elismert tudományos ismeretterjesztő folyóirat,a világ egyik legismertebb médiaterméke. Alábbi bejegyzésünkben a 2022.júniusi szám tartalmát szemlézzük. Az érintés,hivatalos nevén a taktilis kommunikáció,nagyon fontos a gyermek fejlődése szempontjából. Interjú a szenzoros integrációs terápiáról,melyben megemlékeznek a módszer feltalálójáról,dr.A.Jane Ayres Bakerről is-A Pilisben nagyon népszerű volt a piktortégla,de az emberi tevékenység nyomán sok mesterséges,barlanghoz hasonló üreg,úgynevezett bányatárló keletkezett-A Dél-Amerikában élő óriás tündérrózsa levele olyan erős,hogy négy-öt kilogrammot simán megtart-Fekete-fehér fotók az emberi érintésről,tapintásról-Az emberi aggyal összekapcsolt robotikus műkar csodákra képes-Az ibériai hiúz a természetvédelem egyik sikertörténete:2002-ben pár példány élt belőle,ma 14 populáció él Spanyolországban-A globális felmelegedés miatt az USA folyóinak  és tavainak hőmérséklete melegszik. Ez veszélyezte...

 A GEO tudományos-ismeretterjesztő folyóirat valamennyi tudományterúletről közöl érdekes és releváns írásokat,gazdag képanyaggal illusztrálva.A 2022.februári szám tartalmából: Egy új kutatás szerint,melyben 305 szakma művelőinek életútját vizsgálták,a szellemi munkát végzők körében kisebb az időskori demencia veszélye-Cikk Göncz Árpád írói és politikai pályájáról. Rendkívúl okos,tárgyilagos hangvétel-1971-ben,Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt a vizes élőhelyek védelméről. Ezek az előhelyek az összes élőhely 6 %-át adják,de itt él a fajok 40 százaléka-Tematikus blokk a homeopátiáról. Az alternatív gyógyítás ezen módja az egész világon nagyon megosztja az orvosi szakmát. Az állatgyógyászatban szívesen alkalmazzák-Madame Tussaud panoptikuma már a 19.században nevezetes turistalátványosság volt.  A GEO folyóiratot minden kíváncsi,a világban zajló folyamatok iránt érdeklődő ember számára ajánljuk.

 A GEO ismeretterjesztő folyóirat a tudományok minden ágából közöl hosszabb-rövidebb írásokat. A 2022.május-júniusi szám tartalmából: Tematikus blokk a magyar vagy magyar származású Nobel-díjas kutatókról Szent-Györgyi Alberttől Milton Friedmanen át Karikó Katalinig. Talán az első higgadt,tárgyilagos elemzés Kertész Imréről. Meglepő,de annak idején több magyar kiadó is visszautasította a Sorstalanságot-Méhek világnapja:az emberi mezőgazdaságnak köszönhetően egyre kevesebb a méh. A vadméhek száma is fogy,pedig a vaníliát csak ők képesek beporozni-Körkép az inváziós fajokról:ökörbéka,amerikai nyérc,nílusi sügér,barna fakígyó,barátpapagáj és mások. Egy tanulmány szerint a jelenleg ismert fajkihalások 40 százalékáért az invazív fajok felelősek- Az alligátorok úgy élik túl a telet,hogy kidugják fejúket a vízből,így tudnak levegőt venni-10 nagyon vonzó,festői kisváros Európában:Vernazza(Olaszország,),Hallstatt(Ausztria),Colmar(Franciaország),Marvao(Portugália)Quedlinburg(Németország)Koto...

 A National Geographic a világ egyik legismertebb tudományos-ismeretterjesztő magazinja,a nemzetközi médiapiac egyik legelismertebb szereplője. A 2022.augusztusi szám tartalmából: Egy kékszemű kárókatonát fotózott le Paul Nickles-Interjú Mikos Veronikával,akinek szívügye a természet állapotának,különösen a tengereknek,óceánoknak a megőrzése-A Pilisben található Kis-Strázsa-hegy mellett egykor hadifogolytábor is működött-Marie-Amélie Carpio cikkéből,melyet Reuben Wu csodálatos fotómontázsai illusztrálnak,sok újat tudunk meg Stonehenge-ről és a kórnyékén található többi bronzkori megalitról. A legfontosabbak:a Kr.e. IV évezredben a mai Törökország területéről ismeretlen népesség vonult a Brit-szigetekre,valószínűleg ők ismertették meg a szigetlakókkal a földművelést és az ő utódaik építették Stonehenge-t. Egy új elmélet szerint a köveket a Presell-dombságról,Waun Mawn közelében élő népesség hozta ide.  Mégpedig azért,mert érezték saját civilizációjuk hanyatlását,s ezekkel a kőtö...

 A GEO egy Kelet-Közép-Európában nagyon népszerű tudományos-ismeretterjesztő folyóirat. A 2022.márciusi szám tartalmából: Hosszabb összefoglaló Petőfi Sándor életéről,költészetéről,szerelmeiről,emlékezetéről. A János vitéz c.elbeszélő költemény 6 nap alatt íródott!-A nagyobb vulkánok hatalmas gázgyűrűket eregetnek magukból-A Harlequin-állkapocshal szájában hordja ikráit-Új sportág van terjedőben-a gleccser-hoki.Gyakorlatilag magashegységekben,természetes körülmények között űzött jégkorong-Tizenegy éve zajlott Japán történetének legnagyobb természeti katasztrófája,a fukusimai katasztrófa.  A GEO Fotópákyázat nyertesei-Vajon miért válik előnyünkre,ha olykor rosszkedvűek vagyunk?Mi a külónbség a rossz hangulat és a depresszió között?-Bolygónkon körülbelül egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize.  Mi lehet a megoldás?-Székesfehérvár története az őskortól napjainkig.  A GEO magazin minden korosztályú és minden érdeklődési körű olvasó számára érdekes és hasznos lehet.Ajá...

 A GEO magazin a magyarországi és kelet-közép-európai médiapiac meghatározó orgánuma. A 2022.áprilisi tematikus szám London városáról szól,de természetesen más témákról is találunk benne érdekes,izgalmas olvasnivalót. Srí Lanka egyik turistacélpontja az Oroszlánsziikla,egy hegy tetejére épült város-450 ezer évvel ezelőtt élt őseink valószínűleg téli álmot aludtak-Kínában olyan növényt találtak,amely tudatosan menekül az ember elől-London elképzelhetetlen piros emeletes buszok és fekete taxik nélkül-Milyen az élet Londonban a koronavírus idején?-A Canary Warf London feltörekvő üzleti negyede-Londoni színházak-1999-ben egy amerikai vállalkozónak köszönhetően újjáépúlt a Globe Theatre,speciálisan erre a célra készúlt,a 16.századot utánzó építőanyagokból-A Museum of London többezer év történelméről mutat be gazdag kiállítási anyagot-Impozáns fénykép a Természettudományi Múzeumból-Invazív állat-és nóvényfajok Magyarországon is élnek,pl. parlagfű,fehér akác-Segít-e a Föld Napja ünnepség ...

 A magyarországi amatőrcsillagászat igen nagy hagyományokra tekinthet vissza. A Meteor folyóirat 2003/7-8. számában Rezsabek Nándor cikke (60 éve alakult meg a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztálya) áttekinti,hogyan próbálták "összehozni"egymással a professzinális és az amatőr csillagászokat. Az alosztály működésével az amatőrcsillagászat intézményi rangot kapott(21.századi olvasóként feltehetem a kérdést:vajon mindenki örült ennek?). Az új alosztály elnökségében szerepet kapott az a Gombocz Zoltán,akit a szellemi élet más területeiről is ismerünk. Saját folyóiratuk is volt,a címe:Csillagok Világa. 1944.áprilisában jelent meg az első szám-nem nehéz kitalálni,mi vetett véget a tudományos-ismeretterjesztő sajtó ezen produktumának:a második világháború. A történelem viharában odalett a tudomány egy része. Rezsabek Nándor cikke érdekes,nemcsak csillagászattal,de tudománytörténettel foglalkozók számára is. 

 Itt a tavasz,egyre több kedves madárdalt hallhatunk az erdőkben,kertekben,ligetekben. Vajon hogyan tanulnak énekelni a madarak?Erre voltak kíváncsiak a zürichi egyetem kutatói,akik az egyik legszebb hangú énekesmadarat,a zebrapintyet,választották vizsgálódásuk tárgyául. A kísérlet eredményeiről magyar nyelven az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/31. számában olvashatunk. Rossz hírünk van a lusták számára. A zebrapintyek rengeteget gyakorolnak,míg éneklésük tökéletessé válik. A fiókák életének 40.napján kezdődnek a leckék,és körülbelül három hónapig tartanak. A tanítómester természetesen mindig a kedves papa. Egy zebrapintynek körülbelül 50 000-igen,nem elírás:ötvenezer- próbára van szüksége,míg megtalálja saját hangját,dalát. Nem valamiféle titokzatos eredetű ösztön készteti tehát dalra a zebrapintyeket:kőkemény gyakorlás van a remek éneklés mögött. A madárdalt is sokat kell gyakorolni,akárcsak az emberi dalok éneklését. Érdemes lenne a kísérletet más énekesmadarako...

 A sztereotípia- kutatás a modern pszichológia egyik legkurensebb ága. Azt vizsgálják a kutatók, hogy hogyan befolyásolják döntéseinket, életminőségünket a társadalomban meghonsodott különféle sztereotípiák. Magyarban a kifejezést " előítélet"-nek fordítjuk, azt gondolom, ez túl erős,érdemes lenne inkább " meghonosodott tévhit"-ekről beszélni. Az Élet és Tudomány folyóirat ( melynek, nem szégyellem, igen nagy kedvelője vagyok), 2020/32. számában Olvashatjuk Mannhardt András:Fájdalmas sztereotípiák című írását. Ez a cikk egy német kutatócsoport fájdalommal kapcsolatos kutatásait vizsgálta. Eléggé meghonosodott ugyanis az nézet, hogy a férfiak jobban bírják a fájdalmat, mint a nők. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez igaz-e. Arra jutottak, hogy nem lehet megállapítani, hogy melyik nem képviselői tűrik jobban a fájdalmat. Ám volt a kísérletnek egy második fázisa is. Az alanyok egy részének azt mondták, az evolúció sajátosságai miatt a férfiak bírják jobban a fájd...

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

 1970 egy forró éjszakáján francia geológusok tartottak hazafelé a szaharai éjszakában. Amikor megálltak egy ponton,hogy helyzetüket meghatározzák,lenéztek a lábuk alá. Csodálatos és meghökkentő volt,amit láttak. Csontok mindenütt. A többiről már Maron Ferenc:Holtak városa a Szaharában című cikke számol be,mely a Delta ismeretterjesztő folyóirat 1972/5. számában olvasható. A francia geológuscsapat megtalálta a Szahara őslakóinak egyik temetőjét. Tintane és Chami területén,amely ma Mauritániához tartozik,megkezdődtek a rendszeres feltárások. A neolitikus korból származó leletek között akadt olyan halott,akinek kezét megkötözték. Kitaláljuk,hogy miért?

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk. Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár.  Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt.  A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai: Egyesült Királyság 3 Japán 2 Németország 2 USA 1 Franciaország 1 Belgium 1 Eléggé zártkörű klubnak tűnik... Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

 Az Univerzum- azóta már megszűnt tudományos-ismeretterjesztő magazin-1976/8.számának 51-53. oldalán nagyon jó kis összefoglaló cikk található az irídiumról, a Mengyelejev-féle periódusos rendszer 77. eleméről, amely a platina-csoportba tartozik, tehát fém.Megtudjuk, hogy az elem atomsúlya 192,22. Két izotópja fordul elő. Ami igazán érdekes, az előfordulása. annyira ritka, hogy a földkéregnek mindössze egymilliárdod részét teszi ki. Ez nagyon kevésnek tűnik, de- tekintve a földkéreg térfogatát- azért eléggé jelentős mennyiség. A cikk szerzője megírja, hogyan lép reakcióba az irídium különböző fémekkel, sókkal, s hogy mire használják. Például töltőtollak hegyeit készítették belőle- ez a cikk még jóval a mobiltelefonok megjelenése előtt íródott. Nem tudom, ezek a bizonyos töltőtollak engedélyezettek-e manapság is, mindenesetre manapság, a 21.században, jó sokat érhet egy ilyen irídium-hegyű töltőtoll.  Nagyon jó kis összefoglaló cikk. Kár, hogy az Univerzum folyóirat megszűnt, m...

 Akik a földi élet eredetét, keletkezését tanulmányozzák, azok számára elengdhetetlen, hogy minél többet tudjanak a mikrofosszíliákról. Csakhogy hol talál a tudatlan, de ambíciózus kutató- vagy éppen az érdeklődő középiskolás- megfelelő szakmai színvonalú, ugyanakkor szaknyelvi terminológiával nem agyonzsúfolt, közélrthető nyelvezetű anyagot? Találtam egy érdekes cikket az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számában, az 1381. oldalon ( nem kell aggódni, ez a folyóirat, régiek módjára, folyamatosan számozza az oldalakat). Kővágó Angéla:Paleoparányok című írása egy oldalon foglalja össze mindazt, amit ma tudnunk kell(ene) a mikrofosszíliákról. Amelyek legidősebbjei- jelenlegi ismereteink szerint- 3,2 milliárd évesek. Hazánkban 488 milió éves a legidősebb mikrofosszília.Részletesen ír a kagylósrákokról, ezekről a parányi lényekről, melyek közül a legnagyobb is 13 milliméter. Szintén kapnak egy bekezdést a páncélos-ostoros moszatok. Aminek pedig nagyon örültem, nem ...

Ezt a kérdést tettem fel környezetismeret ( fiatalabbak kedvéért: a természetismeret tantárgy akkori megfelelője) tanárnőmnek és ő határozottan ( mindig az volt) válaszolta. igen, minden, minden állat egyedei ugyanúgy viselkednek. A galamb is. De amúgy jó a kérdés, igen... Amint az újabb tudományos kutatások kiderítették, drága tanárnőmnek nem volt igaza. Az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2012/44. számának 1388-1389. oldalán olvasható Bánsághy Nóra kitűnő interjúja Barta Zoltán viselkedésökológussal. Ebből a remek cikkből többek között az is kiderül, hogy az egyes állatfajok egyedei azonos körülmények között sem mindig viselkednek ugyanolyan módon.  Mondjuk, akinek több kutyája vagy több macskája van,az ezzel a ténnyel tökéletesen tisztában van. Vannak bújósabb cicák, vannak olyanok, akik félnek a vihartól, meg olyanokk akik nem. A háziállatok különbözők, tehát a vadon élő állatok egyedeinek is különbözniük kell. Csak a hazai természettudományos gondolkodásban élt az ...

 Ezt az idegen eredetű szót én sem ismertem,egészen addig,míg kezembe nem került a Delta magazin (azóta már megszűnt ismeretterjesztő folyóirat) 1974/9. száma. Ebből megtudhatjuk,hogy a speleonauták különleges könnyűbúvárok,akik víz alatti barlangok,járatok kutatásával foglalkoznak. Násfay Béla cikkéből megismerjük egy konkrét expedíció,a csarnóházi barlang felderítésének történetét. Ennek a nagyszerű teljesítménynek az adja különlegességét,hogy a búvárok a velük együtt dolgozó technikusokkal együttműködve kiépítettek egy 140 méter hosszú,működőképes telefonvonalat is-a barlangban. S mindezt 1973-ban,a mainál sokkalta kezdetlegesebb technikai feltételek közepette. A barlangi könnyűbúvárkodás valami extrém sport,melyben különlegesen bátor emberek teszik próbára magukat? Semmiképpen sem. A speleonauták-ez is kiderül a cikkből-rendszeres segítségére vannak geológusoknak,őslénykutatóknak,vízügyi szakembereknek. A barlangi könnyűbúvárkodás tehát egyszerre sport és tudomány.  A Delt...

 Az Élet és Tudomány című ismeretterjesztő folyóirat 2020/38.számában,az 1211-1212.oldalon,Szegő Miklós:Mire vigyázzon,ha egészségesen akar sétálni? című írásában elolvashatjuk,hogyan kell helyesen sétálni.Merthogy még ezt a látszatra egyszerű tevékenységet is el lehet ám rontani! A főbb pontok a következők:Nem néz le,mert az terheli az ízületeket. Nem telefonál. Nem lép túl hosszút,mert az egy brit kutatás szerint stresszt okoz. Megfelelő cipőt választ. Kihúzza magát!Magasra emeli a vállát,hogy táguljon a tüdeje!Egyébként 30 perc séta 150 kalóriát éget,és 19 %-al csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Most, hogy már mindent tudunk,indulhat a séta. Amúgy a cikk kitűnő...

 Már 2012-ben futottak maratont a robotok.A 3.Évezred című tudományos-ismeretterjesztő folyóirat 2012.februári számának 59.oldalán,a Technológia rovatban olvashatunk beszámolót az első robotmaratonról. A győztes egy japán gyártmányú készülék lett,amely 54 óra 57 perc 50 másodperc alatt tette meg a 42 195 méteres távot. Az jutott eszembe,meg kellene rendezni a robotolimpiát. Minden sportágban. Ha beindulna egy ilyen versenysorozat,nem kellene 4 év szünetet tartani két alkalom között. A robot nem fárad,nem sérül. Csak az edzők miatt kellene egy kis pihenő. Felkészülési időszak. Amúgy a cikk fantasztikus,ki is vágtam,eltettem a fiókba. 

A csillagászattal foglalkozó tudományos ismeretterjesztő sajtó és média- nem utolsó sorban a nagy  brit természettudós és tudománynépszerűsítő, David Attenborough filmjei és könyvei nyomán- általában a Földet illeti a " kék bolygó" jelzős szerkezettel. Pedig van a Naprendszerben egy másik bolygó ,amelyre sokkal inkább illene ez az elnevezés. Ez pedig- mint a 3. Évezred című lap 2012.februári számának 70. oldalán látható fényképből kiderül- a Neptunusz.  Ez a bolygó teljesen kék, pontosabban északi része kék, a déli pedig kékeszöld. Azért alakult így- áll a cikkben- mert a Neptunusz metánrétege elnyeli a vörös és infravörös sugarakat. Ezek pedig kék színben láthatók- az emberi szem számára. Mint egy hatalmas óceán... Nagyon jó kis cikk, érdemes elolvasni!  Tehát mostantól: a kék bolygó a Neptunusz! ( Legalábbis itt, ezen a blogon...) A 3.Évezred című folyóiratról itt tudhat meg többet.