Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő irodalmi,kritikai és művészeti folyóirat. A 2017/10.szám tartalmából: Takács Zsuzsa verse egy gyermek halála kapcsán gondolkodtat el bennünket:vajon mennyi fájdalmat bír el egy ember?S hol kezdődik a reménykedés?-Markó Béla:Predeszrináció című verse-Krusovszky Dénes elbeszélése egy csárdában tartott únnepségen játszódik-Nagyon szép és értő recenzió Nádas Péter:Világló részletek című könyvéről-Beszélgetés Imre Lászlóval és Bitskey Istvánnal a reformációról,abból az alkalomból,hogy 500 éve fogalmazta meg Luther híres 95 pontját. Szó esik reneszánsz,reformáció és humanizmus szerepéről. Bitskey professzor szerint művelődéstörténeti szempontból a reneszánsz két részre osztható:humanizmusra és reformációra. Rotterdami Erasmust nem sikerült megnyerni a reformáció számára,pedig szerették volna-Bálint Péter tanulmányából kiderül,hogy a népmeséket is átitatják keresztény motívumok-Miklya Zsolt versében a Temető lesz a szakrális tér,ahol a lényeges emberi csel...

 Az Alföld irodalmi és művelődési folyóirat 1977/1.számában jelent meg Páskándi Géza:Az összhang hiánya című írása,mely része volt egy,a modern magyar drámáról és színházról szóló,az 1976.évi Debreceni Irodalmi Napokon lezajlott disputának. Néhány fő gondolat Páskándi írásából-egy részük,sajnos,még manapság,a 21.században is aktuális:A kritikusok az abszurd filozófián alapuló dráma hiányát kérik számon a drámaírókon.Nem lehet a magyar drámát összehasonlítani a nyugat-európaival,mert más talajból táplálkoznak. A történelmi dráma a történelem megismerésének eszköze,nem pedig történelem ürügyén előadott mindenféle gondolatok halmaza. A magyar drámaírásban igenis jelen van a groteszk,pl. Örkény,Csurka,Szakonyi műveiben,sőt,ez a vonulat már Csokonai,Vörösmarty óta ott van a magyar drámában. A színházak le vannak maradva a Szerzők mögött,történelmi tablókat adnak elő századeleji deklamáló-szavaló stílusban.  Legfontosabb feladat a szerzők és színházak közötti összhang újbóli megtere...