Írott és elektronikus média régen és ma

 Mi, emberek, kissé nagyképúek tudunk lenni. Hajlamosak vagyunk a "kultúrát" és az ezzel kapcsolatos fogalmakat kizárólag a legnagyobb főemlősnek- keresztény értelmezésben: a Teremtés koronájának- tulajdonítani. Aki azonban elolvassa Reichhardt Richárd: Kulturális evolúció című cikkét az Élet és Tudomány 2020/27. számában (854-855. oldal), az egy kicsit át fogja értékelni ezt a meggőződését.  A cikk 3. része ( "A hangyászás változatossága") érdekel most bennünket. Egy 39 különböző csimpánzpopulációt vizsgáló nemzetközi kutatásból kiderült, hogy az egyes csmpánzközösségek bizony máshogy halásszák egyik edvenc csemegéjüket, a termeszt. Van, ahol oldalt fekve, van, ahol háton fekve. Különbözik a zsákmány elfogyasztásának módja is. Ezek a különbségek mind kognitív különbségek, azaz a majmok egymástól lesik el a zsákmány elfogásának és feldolgozásának különböző módjait. Tehát a csimpánzoknál is van kulturális evolúció, de ez inkább csak a létszükségletek kielégítésének m

Olvasom Katona Nóra és Oakland Thomas:Tanulási stílus:egy integratív megközelítés című publicisztikáját ( Alkalmazott Pszichológia,1999/1.,17-29.). A első részben összegzik azokat a tanulói-tanulási  típusokat és ellentétpárokat, melyek az elmúlt évtizedek pszichológiai szakirodalmában napvilágot láttak.  Az 1970-es években, az amerikai pszichológiában terjedt el a mezőfüggő-mezőfüggetlen ellentétpár. A mezőfüggő örömét leli az apró részletekben, a mezőfüggetlen viszont a tágabb öszefüggések felfedezésében talál sikerélményt. ( A szakirodalmi hivatkozásokat lásd a tanulmány szövegében!).  Még szerencse, gondolom én, mint 21. századi Olvasó, hogy ez a szemlélet nem terjedt el a magyarországi szakirodalomban, illetve a tömegmédiában. Netán az iskolai gyakorlatban. Merthogy leegyszerűsítő butaság az egész. Minden ember egyszerre mezőfüggő és mezőfüggetlen. Jómagam az élet bizonyos területein mezőfüggő vagyok, élvezem a kis pici részleteket, az apró nüanszokat. Életem más aspektusaiban vis

 2006-ban már láttam,most-ki tudja,miért-újra megnéztem a Túl mindenen című amerikai-német filmet.Akciófilm,F.Gary Gray rendezte,amerikai bemutatója 2003-ban volt. Valahol visszahozta boldogult harmincas éveimet,az első percek a nosztalgia jegyében teltek. Aztán,ahogy belemerültem a műalkotásba,rájöttem,mi hiányzik ebből a filmből. Szerintem leginkább az eredetiség. Az ötletgazdagság. Kicsit olyan minden,mint egy 1980-as évekbeli akciókrimi-sorozatban. A zsaru feleségét meggyilkolják,a zsaru bosszút esküszik,aztán majd lesz valahogy,rosszul nem járunk. A főszereplő,Vin Diesel igyekszik odatenni magát,némi szaftot csöpögtetni az amúgy nem túl fantáziadús sztoriba,de ez csak néha sikerül neki. Amúgy a történet sablonosan megbízható,Malibu(ott forgatták a filmet) elképesztően igéző. Ennyi. Ha pontozni kellene a művet,10 pontból adnék rá ötöt.  Nektek hogy tetszett a Túl mindenen c.film?

Korunk talán legfontosabb gazdasági kérdése- nemcsak az orosz-ukrán válság miatt- az energiagazdálkodás, az energetika.Bizonytalaná váltak a beszerzési források, óriási vita folyik a médiában is a fosszilis energihordozókról, az atomenergiáról, a megújuló energiáról.  Érdemes talán tájékozódni afelől, hogyan vélekedtek ezekről a kérdésekről a nem is olyan távoli múltban. Az ÖKO folyóirat 1993/3.számának 19-30.oldalán olvashatjuk Dr.Pozsonyi László: Az energiahatékonyság és a környezeti állapot összefüggése az önkormányzatokban című tanulmányát.  Az igen korszerű, objektív szemléletű tanulmány legfontosabb gondolatai a következők: - Csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók arányát - A " kemény" energiákat ki kell váltani "puhább" energiafajtákkal - Új technológiai módszereket kell bevezetni az energiatermelésben - Csökkenteni kell a felesleges fogyasztást ( támogatni kell pl. a lakások hőszigetelését) - Hatékonyabban kell felhasználni az energiát Szerző ismerteti

 2022-ben is született magyar Oscar-díj. A Dűne című film látványtervezéséért Patrice Vermette látványtervező és Sipos Zsuzsanna díszletberendező vehetett át Oscar-díjat. Újabb magyar elismerése ez a fejlődő magyar filmszakmának. Gratulálunk, és köszönjük, Sipos Zsuzsanna! A jövőben is kívánunk Önnek nagyon-nagyon sikeres munkát és sok boldogságot!  Zsuzsanna egyébként- ahogy az több magyar internetes oldalon megjelent- nem szeret szerepelni. Inkább mások szereplését segíti háttérmunkájával. Nagyon rokonszenves. 

 A Magyar Nemzet internetes oldalán( mno.hu ,megtekintve 2022.március 26.11.óra 10 perctől) olvashatjuk Bayer Zsolt:Volodimir Zelenszkij elnök úrnak (És a többieknek) című cikkét. Zseniális helyzetelemző cikk az ukrán válságról,felfedi a probléma összetettségét,ugyanakkor jelen van benne a Bayer Zsolttól megszokott szókimondó irónia is. Mindenkinek ajánljuk elolvasásra és hosszas töprengésre.

 Perintfalvi Rita katolikus teológus azt javasolja híveinek (?), hogy érvénytelen szavazatot adjanak le 2022.április 3-án, a magyarországi népszavazáson. Mégpedig tegyék ezt úgy, hogy egy péniszt rajzolnak a szavazólapra.  Katolikus teológus részéről az ilyen javaslat egyenesen otromba. Nem is szólva arról, hogy szembemegy a római katolikus egyház nézeteivel. Véleményem szerint az egésznek csak annyi a célja, hogy Perintfalvi Rita megint jó sokat szerepelhessen a médiában. Merthogy mai információdús világunkban a teológiának és a teológusnak is kell a PR, ezért aztán el kell érni azt a bizonyos ingerküszöböt, bon mot-kat kell mondani, szellemeset és olykor ízléstelent, mert a média erre vevő. Amúgy nem kívánok állást foglalni abban, hogy egyetértek-e a kormánnyal vagy az ellenzékkel. Pusztán azt szeretném, ha a viták kultturált módon folynának.  Ezzel, azt gondolom, már elkéstem. 

 Olvasom az Élet és Irodalom folyóirat 2021.április 1-i számában Hegyi Iván cikkét, melynek címe:Czibor, Farkas, Szoboszlai. A cikk annak apropóján íródott, hogy egy sportszergyártó cég internetes szavazást rendezett arról, hogy a magyar futballtörténelemben kik voltak az egyes posztokon a legjobbak. Hegyi szerint a rangsor fals, mert világklasszisok mellé az ezredforduló utáni időszak kevésbé jelentős tudású játékosai is bekerültek. Czibor, Puskás mellett ott van Szoboszlai Dominik. Hegyi Ivánnak feltéelnül igaza van abban, hogy időben és értékben kissé aránytalanra sikerült ez a felmérés, a közönség emlékezete rövid, mindenki arra a meccsre emlékszik legszívesebben, amin kint volt. Ezt már csak recenjzens teszi hozzá.  Aztán azt is írja Hegyi Iván, hogy a Mezey-csapatba ( Disztl Péter- Sallai, Róth, Garaba,Péter- Kardos, Nagy, Bognár, Détári- Kiprich, Esterházy) senki sem férne be a mai játékosok közül. Ezt mondjuk vitatnám. Szerintem Gulácsinak lenne helye, esetleg Willi Orbánnak. A

 Bali szigetén ( Indonézia) rendezik idén a G20 csúcstalálkozót. A világ leggazdagabb országainak klubja egyelőre Oroszországot is maga soraiban tudja, bár egyre több nyugat-európai sajtótermék közöl olyan cikket, melyben kizárást sürgetnek. Amint azt már több hazai médiatermék megírta ( pl. origo.hu ,  megtekintve 2022.március 23. 14 óra 12 perc), Putyin elnök a G20-csúcson akar tárgyalni az ukrán helyzetről. A nagyhatalmak ennek két okból nem örülnek: - ezen a " rendezvényen" másról, globális gazdasági problémákról szeretnének tárgyalni - nagy esélye van annak, hogy Putyin elnök valami ravasz tervvel próbálkozik, tehát pl. összeköti az ukrán helyzetet más, egyelőre ahhoz nem kapcsolódó dologgal, folyamattal, gazdasági pozíciószerzéssel, magyarán: alku tárgyává teszi Ukrajnát.  Azt gondolom, az ukrán vezetés sem járna jól, ha csak meghívott vendégként, mintegy " extra produkcióként" tárgyalhatna a saját országa békéjéről.  Véleményem szerint a legjobb hely a béketá

 A Világazdaság című, általam nagyon kedvelt napilap internetes oldalán ( vg.hu ) láttam egy néhány soros cikket ( megtekintve 2022,március 23.,10 óra 24 perc) a rádiófrekvenciás mobiltelefonokról. Mivel én már nem vagyok annyira fiatal, mint szeretném, a cikk olvastával elkezdtem nosztalgiázni. Az 1990-es évből eszmbe jutottak a nagy bunkófonok, aztán az egyre kisebb méretű és egyre okosabb telefonok,okostelefonok.  A rádiófrekvenciás mobil egyébként arra lesz jó, hogy nem kell hozzája töltő. Az akkumlátor a környezet rádiófrekvenciás jeleit fogja. Környezetvédelmi szemponból ideális. Namost, én úgy tudom, hogy ez erősen ingadozó is lehet. Tehát akkor egy ingadozó töltésű aksival rohangálunk? Nyilván nem, meg kell oldani az energia tárolását. Megoldják. További kérdés a készülék ára. Ne legyen sok, kívánom. Mert amúgy az ötlet tetszik. A rádiófrekvenciás mobiltelefon a 21.század innovációja. 

 Nem tudom, Önök miképpen viszonyulnak  modern képzőművészethez, nekem tetszenek a kreatív ötletek, egyfajta sajátos szellemi korlátlanság, vagy legalábbis annak illúziója. Az Új Művészet folyóirat 2004.szeptemberi számában olvashatjuk Lóska Lajos beszámolóját a XXII. Miskolci Grafikai Biennáléról. Orosz Csaba itt állította ki Alkímia házilag IV. című computergrafikáját.  Lenyűgözően kreatív, mondhatni: zseniális, csak manapság annyira inflálódtak a jelzők, hogy nagy szavakat használni már nem sikk. A kép bal oldalán kábelek futnak, ezek egy része mandarinokhoz és krumplihoz csatlakozik, másik része nem csatlakozik semmihez. A kép jobb oldalán pedig fekete háttérben gy piros-fehér száj látható, gondolom, ez szimbolizálja az utasítást adó embert, de lehet a magától működő, önmagának utasítást adó mesterséges intelligencia szimbóluma is.  Nem láttam még képzőművészeti alkotást, mely egy képben, ennyire tömören és kifejezőn elmondta volna, milyen is ez a mai korunk.  Ugyanebben a cikkben

 Schein Gábor költő nem boldog,legalábbis vannak olyan versei,melyek távolról sem valami örömes-önfeledt állapotról tesznek tanúbizonyságot. A Debreceni Disputa c.folyóirat 2004.májusi számában megjelent (mint fás zöldségben) című verse az ember kicsinységéről,az emlékezés undoráról,a szellemi ember hiábavaló küzdelméről szól. A szonettformában fogalmazott gondolatok megjelenítik a társadalmi-egyéni elidegenedés 21.századi attribútumait. Miközben olvassuk a verset,gondolkodunk:tényleg ennyire rossz a világ?Válasz nincs.

 Bevallom,nem teljesen szabad akaratomból,de végignéztem Stephen Norrington 2003-ban készült filmjét,a Szövetséget. Nem rossz,könyvekből és színvonalabb képregényekből(multimédia a premodern korból) ismert hősők küzdenek a Fantom ellen. A Fantom egy gonosz üzletember,aki világuralomra tör. A történet amúgy a 19 században játszódik. Nem igazán értem,miért kellett ennyi pozitív hőst együtt szerepeltetni. Üzlet?Mert itt van Nemo kapitány,Tom Sawyer,Dr.Jekyll,Dorian Gray,Mina Harker,Alan Quatermain.Igazi hős-turmix. Ezek közül egy is elvisz egy egész estés játékfilmet. Semmi szükség nem volt ezeket a remek karaktereket egybefésülni. Amúgy jó a film,mérsékeltek és finomak az akciójelenetek is,nézhető. Kicsit ósdi,kicsit izgalmas,kicsit fantasztikus. 

 Ritkaság, hogy egy repüléstörténettel foglalkozó ismeretterjesztő cikk élénk irodalmi stílusban, civil Olvasók számára is élvezetesen íródjon. Barta Endre:Pápai élmények. Egy repülőgép története napjainkig című írása az Aranysas folyóriat 2021/7. számában jelent meg. Egy MiG-23F repülőgép magyarországi "karrierjét" írja le, mégpedig a repülő szemszögéből, egyes szám első személyben mesélve. Megtudjuk, hogyan került Magyarországra a szovjet repülőgép 1979-ben, miért csúszott egy évvel a határidő, hogyan nézett ki kívülről ez a remek repülőgép, miért került a gép a 47.vadászrepülő ezredhez. Megtudjuk, hogy 134 órát volt levegőben a gép 1982-ben, ez volt a csúcs. Olvashatunk arról, mekkora balhé kerekedett abból, hogy századjelvényeket festettek a gép orrára.  Valóban a plovdivi ( Bulgária) rosszul sikerült ipari javítás volt az oka, hogy a pilóták nagy része nem szeretett ezzel a típussal repülni? Mindenesetre a félelmeknek volt alapjuk, 1990-ben három pilóta vesztette életét

 Hegyet mászni Tajvanon bizony nem egyszerű mulatság, amint az Makleit Lászlónak a Magyar Turista c. folyóiratban közzétett cikkéből kiderül ( Tajvan trükkös teteje. Magyar Turista, 2019.január, 34-35.oldal). A kitűnő cikkből kiderül, hogy a tajvani hatóságok eléggé bürokratikus engedélyezési eljárásokkal tesztelik mindazokat, akik fel akarnak mászni a szigetország lemagasabb hegycsúcsának, a Mount Jade-nak tetejére. Azért valahogy mégis feljutott a magyar expedíció, s hála Istennek, nem történt emmi baj.  Sőt, a hegymászás után még Tajvan többi nevezetességét is megcsodálták, pl. a Taroko Nemzeti Parkot, a Yeliu nevű sziklaegyüttest, és sok mást.  A cikk mind szövegében, mind képi illusztrálását illetően kiváló. Az, hogy kedvet csinált-e Tajvanhoz, jó kérdés. Az a sok hivatali herce-hurca, az bizony nem tetszik. 

 Ungvári Tamás (1930-2019) tudós,író,sokan tartották az utolsó magyar polihisztornak. A Nők Lapja 2019/48.számában Vadas Zsuzsa cikke emlékezik meg az íróról,a műfordítóról,a nők kedvencéről (12 évig Psota Irén volt a felesége). Vadas Zsuzsa cikkéből az rajzolódik ki,hogy még a legszürkébb,leginkább nivelláló diktatúrákban is élhetnek olyan emberek,akik személyiségükkel,lényükből áradó nyitottsággal meghaladják a szürke hétköznapokat. Ungvári Tamás ilyen ember volt. De ez a furcsa világfiság egyéniségének csak egyik oldala. Rettenetes tragédiákat hurcolt magával,családját megölték a holocaust során. Egész életében ezt dolgozta fel,úgy,hogy-saját szavaival-folyton előremenekült. És akkor még nem szóltam arról,hogy micsoda szakmai tudása volt. A modern angolszász irodalmakat nála jobban senki nem ismerte Magyarországon. De otthon volt a huszadik századi magyar történelemben,kultúrtörténetben is.  Vadas Zsuzsa cikke méltó megemlékezés Ungvári Tamásra. 

 A Reader's Digest Válogatás magazin 1997.májusi számában elképesztő gyilkossági esetről olvashatunk. (Michael Bowker: Lottózó gyilkosok). 1994-ben,Oregon államban négy fiatal brutálisan meggyilkol egy bolti eladót,kolléganőjét összeveri. Nem visznek el mást a boltból,csak ötven dollárt,meg néhány lottószelvényt. Hónapokig semmi eredmény,a négy támadó valószínűleg büntetlen előéletű. Hanem a lottószelvények!Ez utóbbiak buktatták le a gyilkosokat. Oregon államban az a szabály,hogy a tíz dollár alatti nyereményeket nem kell bejelenteni,az egyik bolt mégis felírta a nyertesek nevét,biztos,ami biztos. Azonkívül a nyomozó kreativitása is segített:tudta,hogy az álnevet használó bűnözők gyakran a valódi nevük rövidített,torzított változatát adják meg. Így aztán elkapták a négy fiatalt,aki a megbánás legcsekélyebb jelét sem mutatta. Szórakozásból öltek. Borzasztó.  Maga a cikk viszont kitűnő. Tömör,pörgős,könnyű olvasni. 

 A Nők Lapja 2018/23.számában olvashatjuk Schäfer Erzsébet kitűnő interjúját Iain Lindsay újonnan kinevezett budapesti brit nagykövettel (Az élet nem egy főpróba,20-22.oldal). Lindsay egy rendkívül rokonszenves,laza,középkorú úriember,aki láthatóan igen jól prezentálja magát a sajtóban,médiában. Mindemellett szereti is Magyarországot,Juhász Gyulától és József Attilától szaval verseket,komolyan tanul magyarul. Szerinte a magyar nyelv nyelvtana nehezebb,mint a japáné. Konkrét politikai kérdésekről ebben az interjúban nem esik szó,elvégre mégiscsak egy magazinról beszélünk. Mindenesetre,Lindsayról kiderül,hogy nem az a karót nyelt politikus,hanem igazi,őszinte ember. És ez a lényeg.

 A Nők Lapja 2021/41. számában olvashatják Szegő András interjúját, a 90.életévét betöltött legendás filmrendezővel, Mészáros Mártával. ( "Iskola helyett moziba jártam"). A nagyszerű interjú legfontosabb témái, elemi a következők: - Hogyan éli meg Mészáros Márta a 90.évet? - Törőcsik Marihoz való viszonya, az Aurora Borealis című film - Mészáros Márta kirgizisztáni gyermekkora, személyes és családi tragédiák - Színészek kiválasztása - Hogyan látja a rendező mestersége pillanatnyi helyzetét? - Hogyan és mit tanult Jancsó Miklóstól? - Fog-e még filmet készíteni Mészáros Márta? Az interjúból egy nagyon rokonszenves, kedves, emberszerető életigenlő asszony arcképe rajzolódik ki. Kitűnő cikk, bárcsak minden sajtó- és médiaanyag legalább ilyen színvonalú lenne! Gratulálunk Szegő Andrásnak és a Nők Lapjának!  A Nők Lapja weboldala itt található.  És Isten éltesse még sok évig Mészáros Mártát! 

 A Reader's Digest Válogatás Magazin 1996.decemberi száma hozta le Margaret Thatcher: Út egy békésebb világ felé című cikkét. Nagyon érdekes, hogy egy volt brit miniszterelnök( 1979-1990) hogyan látja a világ helyzetét, 6 évvel a kommuinzmus bukása után. A cikk főbb gondolatai a következők: - Nehéz lesz a szovjet nyomás alól felszabadult országokban kiépíteni a piacgazdaságot - Nem a nemzetközi szervezetek döntötték meg a kommunizmust, hanem " az amerikai vezetés alatt álló egyesült Nyugat a bátor ellenzéki hazafiak segítségével". A nemzetközi szervezetek önmagukban nem képesek fenntartani a békét és a biztonságot. - A Nyugat a kommunizmus megdöntése után önélegültté vált. Csökkentette hadi kiadásait, növelte jóléti kiadásait, ezzel költségvetési deficitet idézett elő, mert a jóléti állam többe került, mint egy jó hadsereg.  -"Mindenki osztalékot követelt magának a békéből, de a nyugati politikusok túl gyávák voltak ahhoz, hogy elmagyarázzák:a béke osztaléka egyedül

 A Nők Lapja 2018/25. száma interjút közöl Dr.Oláh Attila professzorral, boldogságkutatóval. A témák a szokásosak: miért vagyunk mi magyarok, annyira hátra az országok közötti boldogságlistán. stb. Aztán feltesz egy kérdést az újságíró ( "a magyar nők miért boldogabbak a férfiaknál?), amire viszont egyetemes érvényű válasz jön aminek röviden összefoglalható lényege a következő: a nők a teljes érzelmi skálán játszanak, faltól falig, a férfiak viszont szeretnek érzelmileg középutasok, kvázi semlegesek maradni. A férfiak tehát voltaképpen saját dolgukat teszik nehézzé.  Szerintem ez minden országban igaz a férfiak és a nők többségére. Ettől függetlenül- szerintem- a férfiak is boldogok, csak éppen pont azért, mivel középen szeretnek maradni, nehezebben vallják ezt be. Jómagam egyszer vettem részt egy afféle boldogságfelmérésben, marha nehéz volt bevallni, hogy boldog vagyok. Olyan triviálisnak tűnt. Inkább megbonyolítottam a választ. Amúgy a Nők Lapja cikke kitűnő, a pozitív pszichol

 Ugyanis felépült Európa egyik leglátványosabb zenei létesítménye, az Elbphilharmonie nevű koncertközpont. Az épületről a magyar sajtóban először az IPM 2017.augusztusi száma közölt részletesebb ismetetőt (Mizsei Anett:Formába öntött zene Hamburgban, 60-64.o.).  Mindenekelőtt, ahogy azt már megszokhattuk:az épület gyönyörű. Mint egy királyi korona, úgy néz ki, uralkodó színe a kék ( Hamburg Európa egyik legnagyobb kikötője), és 110 méter magasan áll az Elba folyó mellett.Megváltoztatta Hamburg amúgy sem csúnya látképét, méghozzá pozitívan, előnyösen. A legfontosabb: az épület akusztikai tervezése már digitálisan történt, több, mint 1 millió apró, különböző nagyságú és mélységű cella borítja azokat a gipszrost alapú paneleket, melyek az épületet alkotják. A város ügyelt arra, hogy ne kultúrsznoboké legyen az Elbphilharmonie, hanem mindenkié. Nemcsak komolyzenei koncerteket terveznek benne.  Érdemes ezt a cikket elolvasni. Nekem az jutott eszembe az egész projektről, hogy nem biztos, ho

 Van az irodalomtörténetnek az a szegmense,ami már a mitikus legendák birodalmába vezet bennünket. Mintha egy más országban,más világban játszódó hosszú történetbe pottyannánk be. Az Új Írás címü folyóirat 1976/7.száma közli Juhász Ferenc fiatalkori versét,Arany címmel. 1946-ban íródott a mindössze két versszakos költemény. A mű az anyai önfeláldozásról szól,az arany pedig a húslevesben fodrozódó aranykarikákat (emlékszünk Szindbádra?) jelenti. Tényleg olyan érzése lehet az Olvasónak hogy egy másik bolygón él. Felidéződik a pont ugyanebben az esztendőben bemutatott Valahol Európában című film is. Ez már tényleg irodalomtörténet,út a legendák,mítoszok földjére.Ködbe vesző kultúrvidékekre.

 Mi,magyarok,vajmi keveset tudunk Spanyolország történelméről. A sajtó,a média még mindig afféle "egzotikus terület"-ként kezeli az ibériai államokat. Éppen ezért hiánypótló az a cikk,amely a Nők Lapja 2020/41.számában jelent meg Jásdi Beáta tollából.Címe:I.János Károly számüzetésbe vonult. A kitűnő cikk bemutatja János Károly ifjúkorát,szerelmét egy olasz hercegnővel. Szól az 1956.áprilisi tragikus balesetről,amikor is a későbbi király testvére,Alfonz herceg fegyvertisztogatás közben életét vesztette. Remekül ecseteli,hogyan bontotta le I.János Károly király a francoista államberendezkedést,és védte meg a demokráciát az 1981.évi katonai puccs idején.Nem hallgatja el a cikk a király zavaros magánéletét sem. Szól a király és családja ellen indított korrupciós perekről,melyek végül oda vezettek,hogy 2014-ben Európa egyik legnépszerűbb uralkodója számüzetésbe vonult. Jásdi Beáta cikke kitűnő történelmi ismeretterjesztő írás,jól összefoglalja mindazt,amit I.János Károly királyról

 Bár a nemzetközi sajtó és média egy része igyekszik egyfajta elkerülhetetlen történelmi eseménynek bemutatni az orosz-ukrán háborút, jómagam inkább azt gondolom, Vlagyimir Putyin döntése volt az egész. Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinból előbújt az egykori szovjet KGB-tiszt, a birodalomépítő, a Nyugattól félő, a katonai lobbiknak önmagát kiszolgáltató- mindez felszínre került, Putyin pedig támadott.  Már nem számít neki semmi. Már szó sincs arról, hogy kímélné a civiliket. Ha már elkezdte, be is fejezi. Ukrajnára nehét napok várnak.  Mélységesen elítélem az orosz támadásokat, kívánom, hogy az ukrán nép minél kevesebb veszteséget szenvedjen, de legfőképpen azt kívánom, minél hamarabb jöjjön létre az igazi béke. 

 Az elmúlt napokban a világ vezető írott és elektronikus médiatermékei tele voltak Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi ötletével. A humoristából és tévéproducerből elnökké avanzsált, jelenleg legnehezebb feladatával bírkózó politikus szerint Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. A személyes vonatkozásokon túl- politikai elit vagyonmentése, stb.- igazán nem látom okát annak, hogy Ukrajnát éppen most felvegyék az EU-ba. Rendkívül korrupt, gazdaságilag alacsonyan teljesítő, környezetvédelemben igen gyenge teljesítményt mutató országról van szó. Semmi értelmét nem látom ennek a dolognak. Ugyanakkor érdemes lenne folytatni a csatlakozási tárgyalásokat, és amint megfelel Ukrajna a követelményeknek, felvenni. De csak akkor, hamarabb nem. 

 A Reszkessetek, betörők! ciklus elkészülte előtt Frank Capra 1946-ban készült, It's wonferfoul Life, magyar fordításban: Az élet csodaszép című fekete-fehér alkotása volt "A karácsonyi film", minden valamirevaló mozi és televízió játszotta, minden média jó nagy ujjongást csapott körülötte. Pedig az a helyzet, hogy Az élet csodaszép- hát, nem éppen művészfilm.  George Baily alakja sematikus, ő az abszolút jó, aki csak a családjáért él, de segít másokon is, idealizált figura. Amikor aztán öngyilkos akar lenni, megmenti őt egy angyal, aki felkínálja neki szárnyait....Szóval, igazi karácsonyi film, máskor nem merik leadni. Enyelgős, ébelygős amerikai műalkotás, de legalább az erkölcsi értékei  rendben vannak, még ha a művészi megvalósítás olykor hibádzik is. James Stewart nagyon jó színész volt, ebben a filmben kitűnően alakítja Bailey-t, ez az egyetlen  értékes, igényes teljesítmény ebben a filmben. Szóval, jó mozi ez, de nem annyira, hogy médiaszenzációvá váljon újra. A fi