Írott és elektronikus média régen és ma

 Hogyan szerepeltek a legnagyobb sportnagyhatalmak a 2020.évi (2021-ben megrendezett) illetve a 2024.évi párizsi olimpián? Hasonlítsuk össze a szerzett aranyérmek számát!  USA:Tokióban 39 arany,Párizsban 40 arany Kína:Négy évvel ezelőtt 38,2024-ben 40 arany Japán: Hazai pályán 27,Párizsban 20 aranyérem Franciaország:Hazai pályán 16 aranyat szerzett,négy éve tízet Ausztrália:Japánban 16 elsőség,Franciaországban ugyanennyit Olaszország:Tokió 10 arany,Párizs 12 arany Németország Tokió 10 arany,Párizs 12 arany Dél-Korea:Tokióban 6 arany,Párizsban 13 arany Brazília:2021-ben 7 arany,2024-ben 3 arany. Szignifikáns eltérés leginkább Japán és Dél-Korea esetében figyelhető meg. A koreaiak teljesítménye bravúros,hiszen több,mint dupla annyi aranyérmet szereztek. Brazília viszont igencsak gyengén szerepelt a párizsi olimpián. 

 A 2024.évi párizsi nyári olimpián 64 ország szerzett aranyérmet és 92 ország szerzett bármilyen érmet. Az éremtáblázat pedig így alakult(elöl az aranyérmek,utána az ezüstérmek,utána a bronzérmek száma). 1 USA 40-44-42 2. Kína 40-27-44. Nagyon szoros volt a két ország versenye. 3.Japán 20-12-13. Számomra Japán 3. helye meglepetés. 4.Ausztrália 18-19-16 5. Franciaország 16-26-22 6. Hollandia 15-7-12 7.Nagy-Britannia 14-22-29 8.Dél-Korea 13-9-10 9. Olaszország 12-13-15 10.Németország 12-3-8 11.Új-Zéland 10-7-3 12.Kanada 9-7-11 13.Üzbegisztán 8-2-3 14.Magyarország 6-7-6 15.Spanyolország 5-4-9 16.Svédország 4-4-3 17. Kenya 4-3-5 18.Norvégia 4-1-3 19. Írország 4-0-3 20.Brazília 3-7-10 21.Irán 3-6-3 22.Ukrajna 3-5-4 Gratulálunk minden győztesnek,érmesnek és minden résztvevőnek! Egy kis magyar siker és egyben trend-jelző:az első 22 helyezett között mindössze 4 olyan ország található,melynek lakossága 10 millió alatti:Új-Zéland,Magyarország,Norvégia és Írország.A 30 milliónál kevesebb lakosú o

 Sorozatunkban híreket,érdekességeket,humortól sem mentes véleményeket közlünk a 2024-es párizsi nyári olimpiáról. Melyik az a sportág,ahol Fidzsi szigetek 40-12-re legyőzi Uruguayt,Franciaország pedig 12-12-es dóntetlent játszik az Amerikai Egyesült Államokkal? Talán már a címből is kiderül,hogy a rögbi lesz a megfejtés,megpedig annak úgynevezett hetes változata. Magyarországon nincs jó híre,a hozzá nem értők szerint túl erőszakos-egy skót hentes találta fel ezt a sportot,ebből kitalálható,hogy kell hozzá fizikum-de nem brutálisabb,mint sok más csapatsport. A francia közönség ért hozzá,80 ezer fő nézi a meccseket a Stade de France nézőterén.  Itt a 2x7 perces játékidő alatt sokszor több dolog történik,mint az európai futballban 90 perc alatt. Néztem a Franciaország-USA mérkőzést és eldobtam magam attól a sok pörgéstől,eseménytől,ami ott volt.  Úgyhogy megszerettem a rögbit. Egyelőre csak fotelből,nézőként.

 Nagyon fontos szerepet játszott a második világháború befejezésében az 1945-ben az USA által Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba. A szörnyű pusztítás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Japán letette a fegyvert.  De milyen nemzetközi visszhangja volt az atombomba ledobásának? Hogyan reagált a tömegpusztító fegyver bevetésére Sztálin, Hirohito, az amerikai közvélemény,az európai országok vezetői?Erről már kevesebbet tudunk. Éppen ezért hiánypótló a Hadi Krónika című folyóirat 60. százában megjelent cikk, melynek címe:Az atombomba visszhangja. Két történelmi tényt emel ki a Szerző: - Sztálint nagyon meglepte, hogy hogy az USA ilyen hamar be merte vetni a bombát- ne feledjük,a Szovjetunió teljhatalmú vezetőjének elég alapos információi voltak az amerikai atomprogramról.  - a japánok teljesen sokkos állapotba kerültek. Hirosima után azt hitték, hogy az amerikaiaknak csak egy bombájuk van. Nagasaki után nem lehettek biztosak abban, hogy nincs harmadik, negyedik. - Winston Churchill, N

 A Magyar Krónika-amely szerényen "magazin"-nak titulálja önmagát,szerintem a "folyóirat"címke sokkal jobban illene hozzá-98-99.dupla számában,mely 2022.július-augusztusában jelent meg,olvashatunk kitűnő cikket Rosta Gábor főiskolai tanárról,a Városi Kertek Egyesület elnökéről és az általa képviselt mozgalomról.A cikk Póla Gergely és Máth Kristóf munkája. Megtudjuk a cikkből,hogy a városi kertek mozgalma az Egyesült Államokból ered,a világháborúk idején a kormányzat igyekezett élelmiszer-önéllátásra ösztökélni a lakosságot. A háború alatt létesített városi kertek egy része aztán a háború után is tovább működött. Rosta Gábor beszél arról,milyen nehézségekbe,bürokráciába ütközött a mozgalom magyarországi beindítása.Ma már Budapesten és Szentendrén működnek városi kertek. Szó esik a rendszer működésének alapelveiről is.A földterület közös,de mindenkinek saját parcellája van,aźért felel. Mindenki csak saját  használatra termeszthet virágot vagy élelmiszer-növényt. Kezdé

 A HVG hetilap 2023.május 18-i számában olvashatjuk Nagy Gábor:A múltat végképp című,kiváló írását. A cikk Japán és Dél-Korea viszonyát,ezen viszony jelenlegi állását mutatja be. Szó esik Jun Szuk Jeol dél-koreai és Kisida Fumio japán miniszterelnökök találkozójáról,megtudjuk,milyen étel az omurice. Részletes képet kapunk arról,milyen hatása volt a két ország kapcsolatára a dél-koreai legfelsőbb bíróság 2018-as döntésének,illetve,hogy miért vette le Japán a megbízható kereskedelmi partnerek listájáról  Dél-Koreát ( nem akarom megfosztani az  Olvasót az újdonság varázsától,annyit  elárulok:itt bizony történelemről,mégpedig a  második világháborúról van szó...). Azt is megtudjuk,milyen szerepet játszik a japán-dél- koreai politikai kapcsolatok alakulásában az USA. Nagy Gábor cikke kitűnő. Objektív,elfogulatlan. Tartalmazza a fontos tényeket,ugyanakkor nem szakértő olvasó számára is érdekes. Ez a cikk mérce lehet minden újságíró számára. Feltétlenül ajánlom minden,Ázsiával bármilyen szint

 A kérdés helyesen úgy hangozna:még mindig annyira szeretnek a nagy cégek külföldön befektetni? A válasz:nagyon, és egyre jobban. Ha elolvassuk az Élet és Tudomány ismeretterjesztő folyóirat 2020/37.számában Herzog Tamás cikkét ( A külföldi közvetlen tőkebefektetések alakulása a világon) elképesztő számokat látunk. Csak 2019-ben az új külföldi tőkebefektetések értéke 1,5 billió dollár.  Az összes, külföldön befektetett tőkeállomány 36,5 billió dollár ( 1 billió=1000 milliárd), ez 2000-ben még 7,4 billió dollár volt.  A 10 legnagyobb külföldön befektető vállalat anyaországai: Egyesült Királyság 3 Japán 2 Németország 2 USA 1 Franciaország 1 Belgium 1 Eléggé zártkörű klubnak tűnik... Ajánlom a kitűnő cikket minden közgazdász, egyetemi hallgató és vállalati menedzser részére szíves elolvasásra. 

 A huszadik századi történelem egyik leginkább megosztó személyisége volt Nasszer,a modern Egyiptom megteremtője. Az IPM (InterPress Magazin) 1986.decemberi számában olvashatjuk róla Gömöri Endre:Nasszer csillagórái című írását. Megtudjuk,milyen körülményekre vezethető vissza az 1952-es puccskísérlet. Bepillanthatunk a Szuezi-csatorna államosításának történelmi kulisszái mögé,a megjelenés idejéből fakadóan magyar vonatkozások nélkül. Képet kapunk arról,valóban tekinthetjük-e Nasszert a pánarab nacionalizmus vezetőjének. Megismerjük azokat a politikai manővereket,melyet Nasszer a nagyhatalmak-Anglia,Franciaország,USA,Szovjetunió-között vívott. Meggyőződésem,hogy a cikkben is említett golfozós epizód nem igaz. És megtudjuk,hogyan végződött-majdnem-egy etióp császár halálával egy temetés.  Remek cikk,ajánlom történelem szakos tanárok,egyetemisták,érdeklődő középiskolások figyelmébe.

 Ki hinné,de már a hiperszonikus repülőgépek is a repüléstörténet részei. Már 1954-ben,az USA-ban megkezdték e különleges légijárművek fejlesztését. Az Aranysas folyóirat 2022/12.számában olvashatjuk Polgár Tamás: A jövő fuvarosai című cikkét. Nagyon szakszerű,alapos,ugyanakkor olvasnányos,mindenki számára követhető írás. Azt beszéli el,hogyan és miért alakított át az amerikai légierő B-52-es nehézbombázókat teljesen más,polgári-tudományos célokra.  Ajánljuk az Aranysas magazinban megjelent cikket repüléstechnikai szakembereknek illetve történészeknek. 

 A Tudomány című folyóirat 1988.februári számában olvasom David Crews cikkét,melynek címe:Egynemű gyíkok udvarlása:az agy evolúciójának modellje. A cikk egy igen különleges gyíkfajról,a futógyíkok családjába tartozó Cnemidophorus uniparensről szól. Az USA délnyugati részén élő állatfaj uniszex módon él. A faj csak nőstényekből áll,melyek szűznemzéssel szaporodnak. Külső megtermékenyítőre,azaz hímre,nincs szükségük. David Crews azt vizsgálja tanulmányában,hogyha egyszer szűznemzéssel történik a szaporodás,miért szerepel a nőstények szexuális viselkedésében az udvarlás. A nőstények a peteérés előtti szakaszban olyan viselkedésformákat mutatnak,mint más gyíkfajoknál a hímek. Vajon mi lehet ennek az oka és evolúciós magyarázata? A futógyík őse egy biszexuális gyíkfajta volt-ennek vajon van köze a különös viselkedéshez? Megtudhatják,ha elolvassák David Crews kiváló cikkét a Tudomány folyóirat 1988.februári számában. Ajánljuk biológusoknak, evolúciókutatóknak,mindenkinek,akit érdekelnek a te

 A HVG hetilap 2022.december 22-i számában olvashatjuk Illényi Balázs:Talpalatti föld című cikkét. A cikk bemutatja Alberti-Hamlet Nóra pszichológushallgatót,aki első magyarként teljesítette az USA legnehezebb túraútvonalát,az ötezer kilométer hosszú Continental Divide Trailt.Tudni kell,hogy az indulók 80 %-a feladja a CDT-t. A cikk kiválóan mutatja be a túra nehézségeit:Nóri megsérült,jégesőben kellett megtennie a táv egy részét,sokat gyalogolt a sivatagban,az erdőben gryzzl medvével találkozott,az utolsó napokra pedig elfogyott az élelme.Az interjú kitér a mentális nehézségekre is. A cikkhez tartozó keretes írások pedig  remekül bemutatják az események hátterét,a fontosabb amerikai túraútvonalak történetét. Számomra,a sok,részletezett nehézség ellenére,ez a teljesítmény az Emberről,a Szabadságról szól. Gratulálunk,Nóri!

 Kezembe került a Straky Tibor által szerkesztett Zenei Ismertető 1978-79,Debrecen című kiadvány. Ahogy fellapoztam,kiderült,nem akármilyen produkciók kápráztatták el az akkori zenerajongókat. Csak néhányat emelnék ki közülük:október 2-5 között lépett fel a Nemzetközi Orgonaverseny győztese. Október 9-én Amerikából érkezett előadó,Cathy Berberian adta elő From Monteverdi to the Beatles című dalestjét. Október 16-án a városban koncertezett a Berlini Szimfonikus Zenekar. Október 19-én a nagy magyar zeneszerző,Szokolay Sándor szerzői estjét nézhették-hallgathatták meg a bérletesek. Október 30,egy különleges produkció:a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és a Kodály Kórus a Magyar Állami Operaház énekeseivel együtt lépett fel. November 13-án a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertezett. November 27:Karasszon Dezső orgonaestje. November 29:Kocsis Zoltan,Szenthelyi Miklós és Berkes Kálmán estje. December 9:Ránki Dezső zongoraestje. 1979.január 8:A Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és Schiff

 Az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt illetve leverése után kb. 200 00, többségében jól képzett magyar ember hagyta el hazáját, és kezdett új életet a világ legkülönbözőbb pontjain: az USA-tól kezdve Ausztrálián át Svájcig. A Kádár-rendszer sajtója mindent megtett, hogy minden rosszat elmondjon ezekről a- a kor szóhasználata szerint- " disszidensekről".  A Népszabadság 1958. november 1-i számának első oldalán olvashatjuk: az akkori kormányszóvívő elmondta,  hogy több ezer magyar " disszidenst" tartanak fogva Brazíliában, és rabszolgaként dolgoztatják őket az őserdőben. Beszámolt arról is, hogy Rio de Janeiróban, a Virágok szigetén, 230 magyart, köztük nőket és gyermekeket, véresre vertek, majd behurcolták őket a belső területekre, az őserdőbe. Gyaros kormányszóvívő szerint minderről az ENSZ is tud, de megfenyegették a magyarokat, hogy ne szóljanak.   Történelmileg csak az a kérdés, mi igaz mindebből. Nagy valószínűséggel csak a Kádár-sajtó propagandisz

 Salvador Közép-Amerika egyik állama, a 20.században nagyon súlyos történelmi tragédia sújtotta. 1980-1992. között rendkívül véres polgárháború söpört végig az országon, melybe - igaz közvetett módon-beleavatkozott a hidegháború korának két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az USA is. A polgárháborúnak az 1992.januárjában aláírt békeszerződés vetett véget. De a félelem és a bizonytalanság még sokáig megmaradtak. A BBC Világtörténelem című folyóirat 2018/4. számának 42-45. oldalán egy szemtanú, Maria Teresa Gutierrez meséli el háborús élményeit, aki a baloldali felkelők oldalán harcolt, kétéves fiát is hátrahagyva. Rendkívül megrázó, korabeli képekkel illusztrált,szubjektív emlékezés ez,nehéz belegondolni, min mehettek keresztül ezek az emberek.Akiket érdekel Közép-Amerika, esetleg a hidegháború korának történelme, feltétlenül olvassa el a cikket, mely egy televízióműsor anyagának írott változata!

 Szinte hihetetlen,de már az 1994.év is a történelem birodalmába tartozik...Richard Overy,az Exeter Egyetem történészprofesszora a BBC Világtörténelem című folyóirat 2019.márciusi számában(36-41.oldal) tett közzé egy gazdagon illusztrált összeállítást az 1994.év legfontosabb eseményeiről. Lássuk,Overy professzor szerint melyek voltak 1994.legfontosabb, történelmi jelentőségű eseményei! Polgárháború robban ki Ruandában a hutuk és a tuszik között*Nelson Mandela lesz a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke*Tovább folytatódik Szarajevó 1992 óta tartó ostroma.1994-ben a NATO légicsapást indít az ostromló szerbek ellen*Silvio Berlusconi lesz Olaszország miniszterelnöke,decemberben kormánya szétesik*Lucian Freud megfesti Az adóellenőr pihenője című korszakalkotó képét*Először szentelnek nőt pappá az anglikán egyházban*Bill Clinton és Borisz Jelcin Moszkvában találkoznak*1994.decemberében orosz offenzíva indul Csecsenföld ellen*USA:O.J.Simpson rendőri őrizetbe kerül*Átadják az Angliát Franciaországga

 Az informatikatörténet az USA-ban már eléggé előrehaladott tudomány,ha beírod a legnagyobb keresőbe,hogy "informatic history",egész sor találatot kapsz. Több egyetemen is vannak informatikatörténeti kurzusok. Valahol természetes,hogy kialakult ez a tudomány,hiszen maga a szűkebb értelemben vett számítástechnika is már 70 éves! Magyarországon ehhez képest még gyerekcipőben jár a dolog,de azért működik.Már Magyarországon is van a számítógépek történetét bemutató múzeum. Éppen ezért ne dobd ki a régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat!Ezek a kiadványok,régi sajtótermékek,folyóiratok,hasznosak lehetnek az informatikatörténettel foglalkozók számára!Véleményem szerint egyre többen lesznek,akik gyűjtik ezeket! Vagy már vannak is...De van ám olyan tudomány is,hogy játéktörténet. Kevesen művelik,pedig igencsak szórakoztató lehet. A játéktörténészeket is érdekelhetik az informatikai magazinok. Nézegetek jómagam is régebbi számítástechnikai,informatikai magazinokat.A PC Guru

 A katari labdarúgó VB csoportkörének első fordulójában Anglia 6-2-re legyőzte Iránt. Az első félidőben az angolok sokkal jobban játszottak,számomra kellemes meglepetés volt a két gólt szerző Saka teljesítménye.  Az irániak csak a második félidő második felében nyújtottak elfogadható teljesítményt,amikor pedig már minden eldőlt. Az volt a benyomásom,mentálisan nem fogták fel,mi a különbség egy VB-selejtező és egy Anglia elleni VB-meccs között. Az angoloknak pedig tudomásul kell venni,hogy a következő meccseken csak nehezebb ellenfeleik lesznek. Például a csoportban USA és Wales. Nekem úgy hiányzik erről a VB-ről Olaszország...

 Manapság már a számítástechnikának-infotmatikának is megvan a maga történelme,merthogy néhány évtized,az már bizony történelem. A Delta magazin 1979/7. számában olvashatjuk Ambrózy Denise:Számítógép a katedrán című cikkét. Megtudjuk,hogy az Illinois állambeli(USA) Purdue Egyetemen komoly számítógépeket használnak a mérnökhallgatók oktatásában(a többi kar diákjait egyelőre nem vonták be a munkába). Az is kiderül,hogy a computer nem elsősorban az ismeretek megtanításában,hanem azok elmélyítésében játszik nagy szerepet. Már "beszélgetni"is lehetett az oktatóprogrammal,azaz-ahogy ma mondanánk-interaktív tanulásra is nyílt lehetőség. Szerző eltűnődik azon,mikor lesz lehetséges,hogy a számítógép a közoktatásban is hasznosítható legyen. Aggodalmát fejezi ki amiatt,hogy az alap-és középfokú iskolák többségének nincsenek anyagi forrásai nagy szervergépek illetve megfelelő oktatóprogramok használatára. Szerencsére a technika fejlődése,a chipek egyre gyakoribb alkalmazása és miniatüriz

 A Delta magazin (a KISZ által kiadott,többnyire természettudományos és műszaki témákkal foglalkozó ismeretterjesztő sajtótermék volt,ma már nem jelenik meg) 1974/7. számában jelent meg cikk Lökhárítók helyett lökéscsillapítók címmel. Szerzője Nádasi Antal. A cikk arról szól,hogy a korábbi merev,sokszor a balesetekben önmaga is megsérülő lökhárítók helyett rugalmas,az ütközés erejét valóban tompító lökéscsillapítókra van szükség. Valószínűleg 50 centiméter lesz a magasságuk. Az USA szabványai szerint a jó lökéscsillapító 16 km/óra sebességű ütközésnél 100 százalékig védi a gépjárművet,sőt,maga sem sérül meg. A Szerző leírja azt is,hogy a nagy amerikai autógyárak már régóta kísérleteznek ezen biztonsági szerkezetekkel,a szabványosítás kérdését (recenzrns ironikus megjegyzése:azaz a bürokráciát) nem sikerült még megoldani-magyarán szólva,nem tudtak megegyezni arról,melyik óriáscégnek a nevén fusson a projekt. A cikkben arról is olvashatunk,hogy a legtöbb ütközés nem merőlegesen,hanem fer

 Chicago, az USA egyik legnagyobb és legismertebb városa, számtalan építészeti és kulturális nevezetességet kínál a turisták számára. Van azonban egy nevezetesség, amit senkinek nem kellene elmulasztania, ha Chicagoban jár! Ez pedig a Buckingham-szökőkút. 133 fúvókája van, hatalmas, kivilágított, és elképesztő látvány, ahogy- háttérben a chicagói felhőkarcolókkal- éppen dolgozik. Ha eljutsz ebbe az amerikai nagyvárosba, feltétlenül állj meg ez előtt a szökőkút előtt, az emberi mérnöki munka csodálatos alkotása.  Részletesebb információt, képeket a 3.évezred című folyóirat 2011.júniusi. számában találsz, a 79. oldalon.