Írott és elektronikus média régen és ma

 Nem irigylem azokat a kutatókat,akik a 20-21.század technikatörténetével foglalkoznak. Ugyanis igen sok dolguk van. Már a 20.század közepén elképesztő technikai fejlettségi szintre jutott az emberiség,s ezen fejlődés a mindennapok gyakorlatában is testet öltött. Az Univerzum folyóirat (természettudományokkal és tudománytörténettel foglalkozott) 1969/7. számának 96.oldalán egy különleges televíziót láthatunk-hadd tegyem mindjárt hozzá,hogy akkoriban Magyarországon már az is nagy dolog volt,ha egy családnak egyáltalán bármiféle tévéje is akadt-,melyet a japán Hayakawa cég gyártott. Az akkoriban igen vékony,56 mm-es képcsővel ellátott készüléket ugyanis mindkét oldalról lehetett nézni!Elöl-hátul adta a műsort. Ez akkoriban óriási innováció volt.  1969-ben,ha egyáltalán eljutott az információ egy átlagemberhez,az bizonyára irigykedve megkérdezte:és mire lehet ezt használni? Mi ebben a gyakorlati haszon? Tényleg,mire is jó egy efféle tévékészülék? A válasz:nagy terekben:nagyobb közösség is

 A Médianéző Központ 2020.szeptember 30-án közzétett egy listát a szerintük "balliberális"lapokról. Legnagyobb megdöbbenésemre a neves intézet szakemberei e címke alá soroltak többek között olyan médiatermékeket,mint a Hetek vagy éppen a Nők Lapja. A Hetek az utóbbi években jelentős stílusbeli,tartalmi változáson ment keresztül,mostani állapotában semmiképp sem nevezném balliberálisnak. A Nők Lapja magazinjellegű,nem mindig a keresztény értékeket állítja előtérbe,de nem politizál,legfeljebb közvetve. Őket pedig ezért nem nevezném balliberálisnak.  Az,hogy egy nem politizáló sajtóterméket politikailag hová sorolunk,nagyon szubjektív. Igazából az lenne helyes,ha sehová sem sorolnánk.  Azzal sem értek egyet,hogy az elemzés kifejezetten jobboldali médiatermékeket is ide sorol. Elvégre mégsem ugyanaz.