Írott és elektronikus média régen és ma

 Tudom,nem mostanában éli virágkorát a nemzetközi turizmus. Prágáal kapcsolatban mindenkinek a középkor, a barokk, a klasszicizmus jut eszébe. Pedig az utóbbi évkben a cseh főváros remek modern épületekkel is gyarapodott. Azért érdemes belekukkantani a H.O.M.E.magazin 2019.július-augusztusi számába,ahol a City Guide összeállításban többek között a cseh főváros,Prága legújabb trendi helyeiről láthatunk-olvashatunk fényképes összeállítást. A következő helyeket mutatják be: Cyberdog bár,Náplavka közösségi tér,Moods Charles Bridge butikhotel,Mama Shelter szálloda,Moon Club étterem,Javorina márkabolt,Kuchýn étterem,Artiseme concept store.  Ha legközelebb Prágában jár,tekintse meg e helyeket,mind nagyon eredeti. A cikk pedig kitűnő.

 Akit érdekel a sport,közelebbről a labdarúgás,története,szánjon néhány percet Lakat  T.Károly:Születésnapi köszöntő egy rég nem látott barátnak című cikkének elolvasására! A cikk a Zöld &Fehér magazin 2021.augusztusi számában jelent meg. Azért tartom fontosnak ezt az írást,mert meggyőzően mutatja be,miféle akadályokon kellett áttörni valakinek,aki az 1960-70-es években ferencvárosi futballista akart lenni. Olyan erős volt a konkurrencia csatárposzton,ami mai világunkban elképzelhetetlen. Albert,Varga,Branikovits,Rákosi Gyula és még kiegészíthetnénk a sort pár nagyszerű névvel. Füsi csak akkor kaphatott szerepet,mikor Alberték generációja már kiöregedett,Varga pedig Nyugatra távozott. De amikor megkapta a lehetőséget,akkor élt is vele!72 meccsen kilenc gólt lőtt abban a Fradiban!Ez nagyon nagy dolog! Olvassák el Lakat T.Károly kitűnő cikkét!Emlékezzünk a magyar futball dicsőséges napjaira!

 Az mta.hu  honlapon olvashatjuk az Aranybulláról szóló interjú 2. részét. Ezúttal II.András egész uralkodása, annak értékelése a téma. Zsoldos Attila történész egészen más megvilágításba helyezi mindazt, amit az iskolában András király bitokadományozó politikájáról, vagy éppen a Bánk bán-féle összeesküvésről tanultunk. Szó esik a keresztes hadjáratokról, illetve a Halicsért folyó évtizedes hároúságokról is. Megtudjuk, miért értékelte az utókor IV.Bélát pozitívan, II. Andrást pedig negatívan.Az a tény is sokak számára újdonság lesz, hogy II.András adta ki az első városprivilégiumot 1230-ban. Az interjú igen érdekes szellemi kalandozás a magyar történelem " bugyraiban". Akit érdekel Magyarország középkori története, semmiképp se hagyja ki ezt a remek interjút! 

 Vége a diplomáciai csatározásoknak. 2022.február 24-én hajnali 5 órakor Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi média mindezt különbözőképpen értékeli, általában Oroszországot hibáztatják a konfliktus kirobbanásáért. Az EU már szankciókat is életbe léptetett.  Mi a média feladata egy ilyen jellegű háborús konfliktus esetén? Semmi több, mint ami amúgy is lenne: csak az igazat! Ellenőrzött forrásokból származó tényeket ismertessenek, kiegyensúlyozottan, normálisan tájékoztassanak. Mellőzzék az érzelmek felesleges felkorácsolását.  És legyen vége ennek a háborúnak. Legyen béke! Minél gyorsabban!  Tárgyilagos információk a háborúról pl. itt . 

 A Reader's Digest Válogatás magazin 1996.novemberi számában olvashatjuk Földes Péter:Szabad Kossuth rádió...szép? című írását,amely személyes visszaemlékezés arról,hogyan próbálták megújítani a hazug kommunista rádiót az 1956-os forradalom és szabadságharc idején. Földes Péter maga is tagja volt a Szabad Kossuth Rádió vezetőségének. Megtudhatjuk,hogyan szórta a kommunista propagandát az állami rádió még az októberi napokban is. Csak október 30-án vált szabaddá a rádió,ekkor alakult meg a Szabad Kossuth Rádió. Földes negyven év után is hitelesen,plasztikusan idézi fel azt a meghatottságot,ami akkor fogta el őket,amikor először szóltak a mikrofonba.  Aztán jöttek a tragikus novemberi napok,a szovjet hadsereg visszatért,a rádió sorra mondta be a rossz híreket. A megtorlás idején Földest 9 évre ítélték. A cikk méltó megemlékezés a huszadik század egyik legnagyobb történelmi eseményéről. 

 Mint annyi minden másnak,az autózásnak is megvan a maga története. A Reader's Digest Válogatás  magazin 1997.novemberi számában jelent meg Ray Hutton:A jövő autója c.írása,amely foglalkozik az elektromos autókkal is. Egy szakértő elmondja,hogy jelenleg (1997-ben járunk)az elektromos autók akkumulátora ötvenedannyi terhelést bír,mint a hagyományos benzin-vagy dízelüzemű járművek esetében. Szerző ugyanakkor azt is hozzáteszi,hogy Párizsban már megjelentek az utak szélén az elektromos autók aksijának feltöltésére szolgáló töltőszekrények. 1997-ben? Nem korai ez egy kicsit?Vagy mi itt,Közép-Európában ennyire le voltunk maradva?Döbbenet.Mindenesetre a cikk jó,és 25 évvel megjelenése után olvasva nagyon érdekes adatokat szolgáltat az elektromos autók és általában:a gépjárművek,történetéhez.

 A világ minden vezető sajtóorgánuma, internetes portálja, televíziója, rádiója az orosz-ukrán válság fejleményeit hozza vezető anyagként. Február 22-én az orosz csapatok megindultak a két, kizárólag Oroszország által elismert köztársaság felé, hivatalosan azért, hogy ott békefenntartói szerepkört töltsenek be. Közben összeült az ENSZ BT, az EU és a NATO pedig folyamatosan arra biztatja a két országot, találjanak valamilyen diplomáciai megoldást.  Talán még van remény arra, hogy nem a fegyverek ereje fog dönteni. Talán még van remény arra, hogy a diplomácia megakadályozza civilek halálát, a menekülhullámot. Kelet-Európa történelme annyi szenvedéssel van teli, ne szaporítsák most ezek számát. Legyen béke! 

 Olvasom a Nők Lapja 2018/32.számában Szegő András cikkét(A próféta és a rajongó. Jim Morrison titkai),és azon gondolkozom,vajon én magam hogyan viszonyulok a 20.század amerikai rock-ikonjához. Szeretem Morrisont?Nem szeretem Morrisont?Valahol a kettő között. Azt gondolom,ebbéli viszonyulásom,pozícióm,ha úgy tetszik,nagyjából egyezik Szegő Andráséval. Az vitathatatlan,hogy a Doors zenéje jó(de nem fenomenálisan jó,nem fog meg annyira), bár néhol még most, a 21.században is innovatívnak hat. A szövegeken már el lehet vitatkozni,sok esetben érzem úgy,hogy a direkt botránykeltés,a médiafigyelem megragadása az elsődleges cél. A szövegek szellemisége,a polgári társadalom értekeinek teljes tagadása,az tőlem idegen. Ugyanakkor,főleg a későbbi dalokban,kissé iparszerűnek érzem ezt a nagy lázadást. Ezt várja tőlünk a közönség,tehát ezt csináljuk.... Minden kornak megvoltak a maga lázadói. Morrison azért volt különleges,mert őt tényleg nem érdekelte semmi. Ettől válik számomra unszimpatikussá. H

 Az 1222-ben, II .András király uralkodása idején kibocsátott, később többször módosított magyar Aranybulla hazánk történelmének egyik legfontosabb forrása. Mégis,- vagy talán éppen ezért- számtalan esetben értelmezték, újraértelmezték, ide vagy oda helyezték a hangsúlyt.  Hol tartanak ma az Aranybulla-kutatások? Hogyan vélekedik a mai történészgeneráció erről az Európában is egyedülálló történelmi dokumentumról? Erről olvashatnak elképesztően izgalmas interjút Zsoldos Attila történésszel, az Árpád-kor egyik legjelesebb magyar szakértőjével, a Magyar Tudományos akadémia weboldalán, az  mta.hu -n. Aki valamilyen szinten foglalkozik történelemmel, akár tanár, diák, egyetemi-főiskolai hallgató, vagy éppen amatőrként érdeklődik a középkor rejtelmei iránt, feltétlenül olvassa el az interjút! Kihagyhatatlan. 

 Pedig Magyarországon több,mint 544 ezer szülő neveli egyedül a gyermekét/gyermekeit. Egy időben nagyon népszerű téma volt ez a médiában,mostanság keveset beszélnek az egyedülálló szülők és gyermekeik problémáiról. Pedig kellene. Ezért is örültem a Nők Lapja 2018/29.számában Rist Lilla és Aszmann Zsanett:Egyedül (nem) megy című,kitűnő és problémaérzékeny írásának. Ami a legfontosabb:Magyarországon az egyedülálló szülő illetve gyermeke semmilyen anyagi vagy érzelmi segítséget nem kap. Norvégiában plusz egy gyermek után kap támogatást az,aki egyedül neveli gyermekét. A cikkben szó esik olyan lelki nehézségekről is,melyeket pl. az elvált anyukáknak kell megoldania. Minden döntést egyedül kell meghoznia,ez már önmagában eléggé nyomasztó lehet. Sok elvált asszonynak megszakad a társasági élete:a családban élő nők már nem barátnőként,hanem potenciális riválisként tekintenek rájuk. Kevés a szabadidő,minden percet a gyerekek foglalnak le. Szóval,nem egyszerű.  És a gyerekeknek sem egyszerű,nem

 A tokiói olimpián-melyet a koronavírus-járvány miatt 2020 helyett 2021-ben rendeztek meg-nagyon szépen szerepelt a magyar vizilabda. Mind férfi,mind női válogatottunk bronzérmes lett. A Zöld&Fehér című (a Ferencvároshoz kötődő) életmód-és sportkultúra-magazin X.évfolyamának 9.száma a 24-27.oldalon eleveníti fel a szép sikereket. A hölgyek nem kezdtek jól,már 7-3-ra is vezettünk az oroszok ellen,de 10-10 lett a vége. Ezt követően azonban világraszóló eredményt értünk el,10-9-re legyőztük az Egyesült Államok csapatát. Japánt simán vertük,majd a hollandok elleni negyeddöntőben 14-11-re győztünk. Az elődöntőben Spanyolország egyértelműen jobb volt,6-8 lett a vége magyar szempontból. A harmadik helyért ismét az oroszokkal találkoztunk,11-9-re nyertünk,válogatottunk vezéregyénisége Vályi Vanda volt.A női vízilabdacsapat megszerezte a 3.helyet. A férfiak sem kezdtek jól,9-10 Görögország ellen. Ezt két gólzáporos meccs követte Japán(16-11),illetve a Dél-Afrikai Köztársaság(23-1) válogatot

 A Forbes magazin 2020.decemberi számában olvashatjuk Fekete Emese cikkét (Az iharkúti csonttemető legismertebb lakói,116-117.oldal),amelyben megismerkedhetünk a dinoszauruszok korában a mai Magyarország területén élt legismertebb fajokkal. Öt,jellegzetes állatot mutat be nekünk a cikkíró. A Hungarosaurus Tormai egy páncélos,növényevő dinó,olyan jó 4 méter hosszú és több,mint 6 tonna. A Pneumatoraptor Fodori egy könnyűsúlyú,alig pulyka nagyságú jószág. A Bakonydraco Galaczi egy tollas repülő dinosaurus volt,már átmenet a madarak felé. Az Iharkutosuchus makadii egy kis krokodil,nem lenne jó találkozni vele. Az Ajkaceratops Kozmai első látásra úgy néz ki,mint egy emlős. Négy lába egyenlő hosszú.  Azon gondolkodtam el,milyen sokfélék is az élőlények. Dinosaurus-mondjuk,és mennyi változatos forma,szín,életmód,mintha nem is ugyanabba az állatcsoportba tartoznának. Vagy azt mondjuk ma,hogy kutya. Vagy majom. Mi,emberek,szeretjük a különbségek mögött meglátni az összekötő elemeket. A hasonlós

 Ha azt a szót halljuk:transzcendens(vagy pl.szakrális,szent),hát nem éppen a humor jut róla eszünkbe. De vannak olyanok,akiknek igen!A Magyar Teátrum (ma ez tekinthető a magyarországi színházi élet hivatalos sajtóorgánumának) 2020/9. számának címoldalán olvashatunk egy rövid beszámolót Isten,humor és színészlelkek címmel,Orbók Áron és Vass Csaba bibliai történeteket felvonultató produkciójáról. Humor,stand up,de ízlésesen,mértékkel. Annyi rövid gondolatot fűznék hozzá:Kár,hogy nem láttam,szívesen megnéztem volna. Hogy létezik-e transzcendens humor? Szerintem igen, ebben az értelmezésben: az égieknek mindig is volt humora, jókedve, bármelyik vallás szent iratait tanulmányozzuk, mindegyikben találunk nevetést, vidámságot,tréfát. Ezt a hívők közül is egyre többen felismerik. Az a fajta sötét, búbánatos vallásosság már a múlté. 

 Olvasom a Népszava egyik régebbi,2020.október 7-i számában Rónay Tamás:Több Európával az autokraták ellen című írását. A magyarországi baloldali narratívát bontja ki:ha nő az európai intézmények,köztük az EP súlya,akkor nő Európában a demokrácia. Azt gondolom,ez az érv,pontosabban ezen folyamatok-integráció erősödése illetve az egyes államokon belüli demokrácia erősödése-ilyetén összekapcsolása hibás. Véleményem szerint egy országban akkor van demokrácia,ha alkotmánya demokratikus,illetve az adott országot demokratikus pártok irányítják. Az integráció,megint csak szerény véleményem szerint,ettől teljesen független folyamat(kellene,hogy legyen). Minden népnek saját magának kell megteremtenie a saját demokráciáját. Van még egy mondat az amúgy jól megírt,kiválóan érvelő cikkben,amire igencsak felkaptam a fejem. "Az EP mind öntudatosabbá válik,amit az is jelez,hogy egyes frakciói mind jobban megtalálják a saját hangjukat és egyre önállóbbakká válnak az anyaország azonos pártjának fra

 A magyarországi sajtó és média mindig is előszeretettel népszerűsítette a rusztikus életmódot. Ha egy ismert ember kertes házat vesz falun,esetleg tanyát,már ott is terem valamelyik magazin,hogy hatoldalas cikk keretében körbefotózza. Mindez a Nők Lapja 2021.április 21-i számában írt cikkről (Jónap Rita:Városi lakásom vidéki házra cserélném,26-29.o.) jutott eszembe. Két,nagyon jó újságírónő meséli el,milyen az élet vidéken. Csupa szép és jó,romantikus,szeretik a gyerekek és a kutyák,meg ilyesmi. Nincs is ezzel semmi baj. A másik oldalt hiányolom. Azon embereknek a bemutatását,akiknek nem jött be a vidéki élet. Egészségügyi problémák,a kényelmetlenségekre való ráunás,az egyre magasodó költségek(pl.tüzifa árának növekedése),ezekről valahogy hallgat a média. Sokan költöznek vissza vidékről Pestre,mert a bejárás költségei is nőnek. Szóval,óvakodnunk kell attól,hogy a vidéki életnek csak a romantikáját lássuk. Jó,sőt,kitűnő írás Jónap Rita cikke,de egyszer kíváncsi lennék,hogyan mutatja be

 A Digitális Fotó magazin 2004.áprilisi számában lettem figyelmes két,egymástól teljesen eltérő témájú,stílusú,de a maga nemében kitűnő cikkre. Az egyik egy romániai szegénynegyedről,a Kolozsvár melletti "Dallas"-ról szól. Szegénység,kilátástalanság,nincs áram,víz,nincsenek kövezett utcák,a gyerekek piszkosak,rongyosak. Egyetlenegy mosoly nem látszik a képeken,minden arc komor.  A másik cikk a Seychelle-szigetekről,a világ legnépszerűbb és legszínvonalasabb turistaparadicsomáról szól. Derékszögben meghajló pálmafák,szinte incselkedő napfény,mosolygó emberek mindenütt,teli piacok egzotikus gyümölcsökkel.Az élet,a boldogság szemléje. Két külön világ. Egymástól távol.Nagyon távol.

 Jurij Levitanszkijról eddig mindössze annyit tudtam,hogy más időtöltés híján előszeretettel fordított orosz nyelvre magyar költőket(mások mellett Nagy László,Juhász Ferenc alkotásait). A napokban kezembe került a Nagyvilág folyóirat 1975/7. száma,s ebből bizony kiderül,hogy Levitanszkij költőnek sem volt utolsó. Első sem,de ez nem is akkora baj. A 993.oldalon közölt A kezdet előtt c.versében a lírai én kinyit egy régi kalendáriumot,majd hosszas elmélkedésbe kezd egy időből kilépett világról,ahol is "csak egy idő van,nem száll év az évre". No,és hát hol van csak egy idő,mármint mérhetetlen idő?Az örökkévalóságban. Levitanszkij barátunk tehát a mérhető idő hatósugarán kívül álló világról,az örökkévalóságról elmélkedik. Csakhogy 1975-öt írunk,a Szovjetunióban(Ukrajna ekkor oda tartozott) vallási tárgyú irodalmi mű nem jelenhet meg,úgyhogy az ügyes,kommunista cenzúrát kijátszó Levitanszkij egyszerűen nem írta le,hogy voltakáppen miről is szól a verse. Jellemzett,körülírt valamit

 Nem minden sikerember fedi fel tálentumait a nagyvilág számára már gyermekkorban. A Nők Lapja 2018.január 4-i számában olvasom Vekerdy András cikkét,melynek"Magyarázom a bizonyítványom" címe utalás Csiffáry Gabriella könyvére. Csiffáry nyolcvankét ismert tudós,művész iskolai pályafutását követi nyomon. Többségüknek nem ment a suli,Mándy Iván nem jutott el az érettségiig sem,Eötvös Loránd pedig tantárgyainak túlnyomó többségéből elégségesre érettségizett-ideértve a fizikát is. Szent-Györgyi Albert és Mándy Iván iskolával kapcsolatos attitűdjében két közös vonás érhető tetten:1. Szorongás az iskolától,úgy érzi,elvesznek belőle valamit,fenyegetik 2. Önmaguk alulértékelése.  Hogy mi a dolog tanulsága?Olyan nagyon semmi. Vannak emberek,akik később érnek. Ha a gyerek közepesen vagy éppen rosszul tanul,ne essünk kétségbe!Lehet belőle még Nobel-díjas is...

 Az 1960-as évek nemcsak Európa,de Latin-Amerika filmgyártásában is rengeteg újítást hoztak. Sokkal személyesebbek,bensőségesebbek ugyanakkor bevállalósabbak, társadalom-kritikusabbak lettek a brazil és argentin filmek,és hát ne feledkezzünk el a filmgyártás,a média technikai fejlődéséről:profibb kamerák,élvezhetőbb felvételek. Waldemar Lima zseniális operatőr. A fekete-fehér film,Isten és az ördög a Nap földjén,szóval,ennek az 1964-ben készült brazil filmnek a kockái úgy fénylenek,mint valami frissen tisztított és fényesített cipő. A mindent átható fény egyúttal kifejez is:az isteni és a démoni erők harca fontosabb,mint holmi földi marhakereskedők ügyes-bajos dolgai. A szintén zseniális rendező, Glauber Rocha filmje a szellemi harcról szól,amely itt olykor földi köntösbe öltözködik.Marhakereskedők a tulajdonos ellen, marhakereskedők egymás ellen, földesurak a nagyon szegény parasztok ellen, világból kivonuló rablólovagok- alakjuk a magyar betyárokéhoz hasonlít- az egész társadalom ell

 A H.O.M.E. designmagazin 2018.július-augusztusi számának Cityguide rovatában,a 90-91.oldalon,Tokió egyik legmenőbb éttermét,a Moonflower Sagaya-t tekinthetik meg az Olvasók. Az étterem legnagyobb belsőépítészeti újítása az volt-azóta már ezt többen is alkalmazzák-,hogy a belsőépítészetet nem tárgyakkal,hanem digitális technikákkal történő vetítéssel oldják meg,igen magas színvonalon. Ráadásul mindez kiegészül illatokkal,speciális hangeffektekkel. Mivel minden digitális dizájnelem cserélhető,variálható,minden korosztály és bármilyen kulturális háttérrel rendelkező vendégkör számára tudnak élményszerű,soha el nem felejthető vendéglátást biztosítani. Ráadásul a dolog kiválóan mediatizálható,amit jól bizonyít a 91.oldalon látható egészalakos kép is. Fiatalok ülnek egy nagy asztal körül,a fekete bútoron kiválóan mutat egy trópusi esőerdőt mintázó digitális kép. Minden vidám és boldog a japán főváros egyik legtrendibb helyén. Mi tagadás,vágyom oda...

 A pekingi téli olimpián rengeteg versenyzőt zárnak ki a versenybírák. Síugrásban négy ország indulóját is kizárták,nem megfelelő ruházat miatt. Short-trackban a férfi 1000 méteres döntő győztesét,Liu Shaolin Sándort találták kétszer is szabálytalannak. A magyar küldöttség óvott,de az óvást elutasították.  Azt gondolom,sokkal egyértelműbb,precízebben definiált szabályokra,és sokkal ésszerűbb ellenőrzésekre volna szükség. Miért nem lehet a síugrók ruháját verseny megkezdése előtt ellenőrizni,hogy ne a végén robbanjon ki botrány? A bokszolók kesztyűjét is megnézik az első menet előtt,ha jól tudom,de nem vagyok szakértő. Liu Shaolin kizárásáról annyit tudok mondani,hogy adható ugyan,de nem minden versenyen szoktak ezért kizárni.Egyébként le a kalappal Liu Shaolin sportszerűsége előtt.  Nem egyértelműek a szabályok a sportban.Ha innen nézem a szituációt,ilyen,ha onnan nézem,olyan. A futballisták felugorva könyökléseiről pedig még nem is szóltam...

 Tévében néztem,innen Magyarországról,és nagyon izgultam.Sejtettem,hogy érem lesz,mert viszketett a fülem... Inkább csak az volt a kérdés,hogy milyen színű éremnek örülünk  a verseny végén. Nagyon-nagyon örülök,olyan jó hír,hogy a magyar short-track ( azaz rövidpályás gyorskorcsolya)vegyesváltó nagyszerű eredménnyel bronzérmes lett 2000 méteren a pekingi téli olimpián.Külön örömömre szolgál,hogy a magyarországi média ennek egyöntetűen örül.  Összeállítás:Jászapáti Petra,Kónya Zsófia,Krueger John-Henry,Liu Shaoang,Liu Shaolin Sándor. Edző és menedzser:Bánhidi Ákos Gratulálok,és sok sikert az egyéni versenyben! (Csak zárójelben,a teljesség kedvéért:1.Kína  2.Olaszország)

 Az Irodalomismeret c.folyóirat 2006/1. számában olvashatjuk Juhász Ferenc:Babonák napja csütörtök:amikor a legnehezebb című versét. Ebben előkerül a Galapagos-szigetek,mint metafora. A költő az Oktogon (Budapest talán leghíresebb körútja) sok színben pompázó világát hasonlítja a Dél-Amerika partjainál fekvő,számtalan egzotikus élőlénynek otthont adó szigetcsoportot,a természetfilmesek egyik kedvenc forgatási helyszínét.  De miért pont a Galapagos-szigetek?A verssel kapcsolatban ez kulcskérdés. Tudni kell,hogy Juhász Ferenc ezt a hosszúverset az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után kezdte írni( erre utal a piros eső metaforája is,mely a forradalomért hozott véráldozatot jelképezi). A Galapagos-szigetek Dél-Amerikától több száz kilométerre találhatók,tkp.magányos szigetek a végtelen óceánban. A költő az 1956-os forradalom Magyarországát hasonlítja a Csendes-óceánban fekvő szigetekhez. Magyarország is magányos volt azokban az időkben,a forradalom és szabadságharc idején érde

 Szokatlan időpontban, 2022.február 3-án, csütörtökön reggel 7 órakor kezdte sajtótájékoztatóját Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvívő. Sok más mellett volt szó a védettségi igazolványokról is. A kormány határozata értelmében a jelenleg is használatos védettségi igazolványok két oltással május 1-ig érvényesek lesznek.  A sajtótájékoztatóról bővebb információt találhatunk a maisntream sajtóban, médiában, internetes közéleti portálokon, jómagam e rövid, de lényeges bejegyzés elkészítéséhez az origo.hu portált használtam ( letöltve 2022.február 3., 11 óra 1 perc).  Másnap, a Kossuth Rádiónak adott interjújában, Orbán Viktor magyar kormányfő megerősítette a hírt:Magyarországon a védettségi igazolvány május 1-ig érvényes. Arról nem esett szó, hogy milyen különbségek lesznek az igazolvánnyal rendelkezők és az azzal nem rendelkezők között. De egyszer majd ezt is elmondják. 

 Nagy László a huszadik századi magyar költészet emblematikus alakja. Egyik legismertebb verse az Adjon az Isten,a költő maga is előadta rádióban, tv-filmen,mondenfajta akkori médiában. Az Új Írás c.folyóirat 1975.máciusi száma is közölte. A Színészkirály,Latinovits Zoltán is sokszor szavalta színpadon. A vers két utolsó sora("...adjon úgy is/ha nem kérem") azonban sok találgatásra ad okot. Miért nem akar a költő kérni Istentől?Megingott hitében?Világias lett?Nagy László személyiségét és életkörülményeit ismerve ez nem valószínű. Akkor mi történt? A választ a vers keletkezési évszáma adja meg:1944. A második világháború tombol,igaz,a szövetségesek állnak nyerésre,de a vége még nagyon-nagyon messze.Magyarországon német megszállás,majd októbertől nyilasuralom. Délről pedig jön a szovjet Vörös Hadsereg,"felszabadítani",tudjuk,milyen következményekkel. Sok ember,nem alaptalanul,úgy érezte,eljött az Apokalipszis ideje. Nincs mód kérni Istent,nincs mód imádkozni. Olyan tö

 Olvasom a Nők Lapja 2018/30.számának 52-53. oldalán Jónap Rita kitűnő cikkét ( Lélekgyógyítás képernyőn keresztül. Amikor az rvos messze van). Azontűnődöm, ha nekem lenne lelki problémám, kielégítő volna-e számomra, ha a pszichológussal, pszichiáterrel online kommunikálnék. Mert hát, azt a tartja a hagyomány, hogy személyes kapcsolat, a közelség ilyenkor elengedhetetelnül fontos. Egymástól több száz, több ezer kilométerre, kisebb vagy nagyobb képernyőn keresztül vajon működne-e a terápia az én esetben? Koronavírusos évek után, megszokva az online felületeken való munkát, csevegést, játékot, istentiszteletet, azt mondom, hogy igen, működne. Merthogy méltányolnám a terapeuta erőfeszítéseit. A járvány kezdetén viszont nem tudom, sikerült volna-e az ilyesmi. A COVID-járványok kitörése óta egyre népszerűbbek az online pszichológiai tanácsadások, valószínűleg nem véletlenül.  Jónap Rita remek cikket írt, elgondolkodtatott, megpróbáltam magam beleképzelni a helyzetbe- és mi más lehet egy újs