Írott és elektronikus média régen és ma

 Néhány extravagáns milliárdosnak köszönhetően az írott sajtó és az elektronikus média mostanban felkapta az űrben való életnek, a Föld elhagyásának témáját. Pedig a kutatók, az űrtudomány művelői már az 1970-es években foglalkoztak a gonodlattal: ugyan lehetne-e a földi civilizációt átmenteni a kozmosz más részeire? a magyar ismeretterjesztő irodalomban a Delta magazin 1980/1. száma " dobta be" a témát: Itt jelent meg Héli Mátyás: Telepesek a világűrben. Gyökeret verni a kozmoszban című cikke ( 24-27.o.). Ebben szó esik mindarról, amit a ma embere képzel az űrbéli telepes életről( elsősorban a Hold vonatkozásában): - az odautazás módja, a visszatérés lehetősége - táplálék - levegő - lakhatás - társadalmi viszonyok.  Héli Mátyás kissé előreszaladt várakozásaival. Cikkében azt írja, 2003-ra, a Wright fivérek léghajó-utazásának 100. évfordulójára 50 telepes fog indulni az űrbe. Hát, ebből nem lett semmi, mindenesetre a szakemberek szorgalmasan dolgoznak az ügyön. Az 1970-es éve

 Egy nagyon jó cikket olvastam a Világgazdaság című napilap internetes oldalán ( vg.hu ). Tóth Marcell írása (A hold ásványkincseiért folyik most a verseny Amerika és Kína között. Megtekintve 2022.május 19., 9 óra 40 perc). A cikkből megtudhatjuk, milyen földi erők kívánnak osztozni az ásványkincsekben gazdag Holdon és az Univerzum egyéb térségein. Hogyan hat vissza a földi nagyhatalmak versenye az űrben szerzett pozíciókra?  Érdekes megtudnunk, hogyan viszonyulnak az egyes államok szakértői a dúsgazdag amerikai milliárdosok ( Musk, Bezos és mások) egyre fantasztikusabb projektjeihez. Mi a szerepe ebben a versenyben az olyan feltörekvő országoknak, mint Ruanda vagy a Fülöp-szigetek? Betartják-enagyhatalmak az 1967-ben aláírt világűr-egyezményt? Kitűnő cikk, érdemes akár még elmenteni is. És persze elgondolkodni azon, hogy lassan hozzá kell szoknunk, immár véglegesen:a világűr is gazdaság része. A kozmosz befogadta a Földet. 

Férfi létemre igenis szoktam Nők Lapját olvasni, egyszerűen azért, mert vannak benne érdekes cikkek. Ezek közé tartozik a 2018.november 7-i számban Hulej Emese írása, melynek címe:Az első ember és az Apollo-11. különösen arra a mondatra figyeltem fel, ami szerint Armstrongot mindenki olyan unalmas figurának tartotta. A zsenik ilyenek. Mivel az életüket egy dolog teszi ki, a többi dologban szükségszerűen kissé járatlanabbak, mint kortársaik. Igazából nincs mirő mesélniük, mert amiről mesélhetnének, az, abban mélységben, senkit sem érdekel. Úgyhogy inkább hallgatnak. Armstrong sem lehetett olyan igazi társasági ember. Földi dolgokan nem izgult, hiszen a Holdon talán minden kortársánál nagyobb stresszt élt át. Csendes volt. Küldetését véghezvitte. Amúgy a cikk kitűnő, többször is elolvastam, el is teszem emlékbe. Ez pedig a Nők Lapja weboldala: noklapja.nlcafe.hu