Bejegyzések

Juhász Ferenc címkéjű bejegyzések megjelenítése

A ködbe vesző irodalomtörténet,avagy Juhász Ferenc:Arany című verse

 Van az irodalomtörténetnek az a szegmense,ami már a mitikus legendák birodalmába vezet bennünket. Mintha egy más országban,más világban játszódó hosszú történetbe pottyannánk be. Az Új Írás címü folyóirat 1976/7.száma közli Juhász Ferenc fiatalkori versét,Arany címmel. 1946-ban íródott a mindössze két versszakos költemény. A mű az anyai önfeláldozásról szól,az arany pedig a húslevesben fodrozódó aranykarikákat (emlékszünk Szindbádra?) jelenti. Tényleg olyan érzése lehet az Olvasónak hogy egy másik bolygón él. Felidéződik a pont ugyanebben az esztendőben bemutatott Valahol Európában című film is. Ez már tényleg irodalomtörténet,út a legendák,mítoszok földjére.Ködbe vesző kultúrvidékekre.

Jurij Levitanszkij elmélkedik egy idő nélküli világról

 Jurij Levitanszkijról eddig mindössze annyit tudtam,hogy más időtöltés híján előszeretettel fordított orosz nyelvre magyar költőket(mások mellett Nagy László,Juhász Ferenc alkotásait). A napokban kezembe került a Nagyvilág folyóirat 1975/7. száma,s ebből bizony kiderül,hogy Levitanszkij költőnek sem volt utolsó. Első sem,de ez nem is akkora baj. A 993.oldalon közölt A kezdet előtt c.versében a lírai én kinyit egy régi kalendáriumot,majd hosszas elmélkedésbe kezd egy időből kilépett világról,ahol is "csak egy idő van,nem száll év az évre". No,és hát hol van csak egy idő,mármint mérhetetlen idő?Az örökkévalóságban. Levitanszkij barátunk tehát a mérhető idő hatósugarán kívül álló világról,az örökkévalóságról elmélkedik. Csakhogy 1975-öt írunk,a Szovjetunióban(Ukrajna ekkor oda tartozott) vallási tárgyú irodalmi mű nem jelenhet meg,úgyhogy az ügyes,kommunista cenzúrát kijátszó Levitanszkij egyszerűen nem írta le,hogy voltakáppen miről is szól a verse. Jellemzett,körülírt valamit

Budapest és a Galapagos-szigetek

 Az Irodalomismeret c.folyóirat 2006/1. számában olvashatjuk Juhász Ferenc:Babonák napja csütörtök:amikor a legnehezebb című versét. Ebben előkerül a Galapagos-szigetek,mint metafora. A költő az Oktogon (Budapest talán leghíresebb körútja) sok színben pompázó világát hasonlítja a Dél-Amerika partjainál fekvő,számtalan egzotikus élőlénynek otthont adó szigetcsoportot,a természetfilmesek egyik kedvenc forgatási helyszínét.  De miért pont a Galapagos-szigetek?A verssel kapcsolatban ez kulcskérdés. Tudni kell,hogy Juhász Ferenc ezt a hosszúverset az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után kezdte írni( erre utal a piros eső metaforája is,mely a forradalomért hozott véráldozatot jelképezi). A Galapagos-szigetek Dél-Amerikától több száz kilométerre találhatók,tkp.magányos szigetek a végtelen óceánban. A költő az 1956-os forradalom Magyarországát hasonlítja a Csendes-óceánban fekvő szigetekhez. Magyarország is magányos volt azokban az időkben,a forradalom és szabadságharc idején érde