Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Új Írás Budapesten havonta megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat volt. Az 1980.júniusi szám tartalmából szemlézünk. Juhász Ferenc két hosszúverse József Attiláról. A költő arra keresi a választ,fizikai halála után több évtizeddel,hogyan él József Attila szellemisége napjainkban Magyarországon és Európában,egész civilizációnkban-Bóna István régész köszönti 70.születésnapján mesterét,László Gyulát,az embetkőzpontú régészet hazai meghonosítóját-Takács Gyula 11 soros költői remekműve:Áthajló,ritka képlet-Kurucz Gyula:Leszámolás című novellája a család,mint intézmény 20.századi válságáról ad hírt. A történetben együtt lakik Apa,Anya és a Fiú. Az Anya egyre kevésbé bírja elviselni az életet...Nagyon megrázó,érzelmeket felborzoló prózai mű-Mózes Lajos:Egyensúly című novellájában az iparosítás miatt egyre több lesz a patkány,már a macska is utálja őket. Számomra a mű igencsak metaforikus-Sajó András:A kapuőrök című novellája afféle magyar Legyek ura-történet-Baranyi Ferenc...

 Van az irodalomtörténetnek az a szegmense,ami már a mitikus legendák birodalmába vezet bennünket. Mintha egy más országban,más világban játszódó hosszú történetbe pottyannánk be. Az Új Írás címü folyóirat 1976/7.száma közli Juhász Ferenc fiatalkori versét,Arany címmel. 1946-ban íródott a mindössze két versszakos költemény. A mű az anyai önfeláldozásról szól,az arany pedig a húslevesben fodrozódó aranykarikákat (emlékszünk Szindbádra?) jelenti. Tényleg olyan érzése lehet az Olvasónak hogy egy másik bolygón él. Felidéződik a pont ugyanebben az esztendőben bemutatott Valahol Európában című film is. Ez már tényleg irodalomtörténet,út a legendák,mítoszok földjére.Ködbe vesző kultúrvidékekre.

 Jurij Levitanszkijról eddig mindössze annyit tudtam,hogy más időtöltés híján előszeretettel fordított orosz nyelvre magyar költőket(mások mellett Nagy László,Juhász Ferenc alkotásait). A napokban kezembe került a Nagyvilág folyóirat 1975/7. száma,s ebből bizony kiderül,hogy Levitanszkij költőnek sem volt utolsó. Első sem,de ez nem is akkora baj. A 993.oldalon közölt A kezdet előtt c.versében a lírai én kinyit egy régi kalendáriumot,majd hosszas elmélkedésbe kezd egy időből kilépett világról,ahol is "csak egy idő van,nem száll év az évre". No,és hát hol van csak egy idő,mármint mérhetetlen idő?Az örökkévalóságban. Levitanszkij barátunk tehát a mérhető idő hatósugarán kívül álló világról,az örökkévalóságról elmélkedik. Csakhogy 1975-öt írunk,a Szovjetunióban(Ukrajna ekkor oda tartozott) vallási tárgyú irodalmi mű nem jelenhet meg,úgyhogy az ügyes,kommunista cenzúrát kijátszó Levitanszkij egyszerűen nem írta le,hogy voltakáppen miről is szól a verse. Jellemzett,körülírt valamit...

 Az Irodalomismeret c.folyóirat 2006/1. számában olvashatjuk Juhász Ferenc:Babonák napja csütörtök:amikor a legnehezebb című versét. Ebben előkerül a Galapagos-szigetek,mint metafora. A költő az Oktogon (Budapest talán leghíresebb körútja) sok színben pompázó világát hasonlítja a Dél-Amerika partjainál fekvő,számtalan egzotikus élőlénynek otthont adó szigetcsoportot,a természetfilmesek egyik kedvenc forgatási helyszínét.  De miért pont a Galapagos-szigetek?A verssel kapcsolatban ez kulcskérdés. Tudni kell,hogy Juhász Ferenc ezt a hosszúverset az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után kezdte írni( erre utal a piros eső metaforája is,mely a forradalomért hozott véráldozatot jelképezi). A Galapagos-szigetek Dél-Amerikától több száz kilométerre találhatók,tkp.magányos szigetek a végtelen óceánban. A költő az 1956-os forradalom Magyarországát hasonlítja a Csendes-óceánban fekvő szigetekhez. Magyarország is magányos volt azokban az időkben,a forradalom és szabadságharc id...