Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2019

Bangóné patkányos megjegyzéséről- mno.hu,2019.04.29.

Megyeri Dávid kiváló cikket tett közzé a Magyar Nemzet napilap online oldalán ( mno.hu ), 2019.04.29-én. Megyeri tágabb összefüggésbe ágyazza a minősíthetetlen mondatot. Szerinte Bangóné mintegy politikai tőkét fog kovácsolni abból, hogy az általa lepatkányozott fideszesek ellen fordulnak. Elképzelhetőnek tart egy nemzetközi tiltakozóhullámot, melyben Bangóné mint a szólásszabadság bajnoka tűnik majd fel. Azért tetszik nekem Megyeri Dávid írása, mert jómagam is hallottam, élő egyeneseben ezt a bizonyos mondatot, s ahogy meghallottam, azonnal ez jutott eszembe. A médiaprovokáció - egy kissé más értelemben. Mivel az ellenzék rendkívül megosztott, nem kap kellő figyelmet egyik politikus sem, ezért aztán teremteni el hősöket. Mártírokat, meghurcoltakat, üldözötteket, mert a magyar választó szereti, ha példaképeit kissé- de nem nagyon- üldözik. Az MSZP Bangónéban vélte feltalálni azt a hőst, akit majd szeret a nép, simogat, és akit összevet Orbánnal. Nem csodálkoznék, ha az MSZP egyezet

Nem így kellene szólni a homoszexualitásról! - Brokenwood titkai, TV4

A Brokenwood titkai új-zélandi klasszikus krimisorozat. Magyarországon a TV4 csatorna mutatja be epizódjai. Bár nem vagyok a műfaj olthatatlan rajongója, azt kell mondjam: a Brokenwood titkai jó cselekményvezetésű, eredeti, izgalmas filmek, a klasszikus krimi modernizált változatát képviselik, ráadásul a nézők is szeretik- ezt nem minden tévésorozat mondhatja el magáról. Egyet nem értek:miért kell mindig átszőni ezeket a sikersorozatokat az LMBTQ ideológiával? Miért nem létezhet egy krimi csak úgy, önmagában, magáért, realista módon? A 2019.április 28-án sugárzott epizódban például a meleg férjet sztrichninnel megmérgezi a hetero feleség ( aki egyébként igen szigorú, a viktoriánus múltban él, ennek legfőbb jele, hogy anya kíván lenni...), majd a szigorú feleséget nyilazza le a pasi volt meleg párja. Ennek mi értelme? A valóságban vajon hány ilyen bűntény akad? Nem helyes, hogy minden szórakoztató filmet átsző a posztmodernitás.A történet, azzal, hogy beleszőtték ezt a szálat, irreál

Gábor György vallásról és politikáról-Élet és Irodalom, 2019.április 18.

Az Élet és Irodalom című folyóirat 2019.április 18-i számában olvashatjuk Gábor György írását, melynek címe:Szekularizálódó vallás, szakralizálódó politika. Gábor György elemzi Peter L.Berger vallásszociológus elméletét. Megállapítja, hogy míg az egyházak- különösen a keresztény egyházak- vesztettek jelentőségükből, különösen az oktatás terén, addig a politika egyre inkább transzcendenssé vált, egyfajta dualista magatartást vett fel, Jók és Gonoszok csatáznak egymással a mandátumokért, a kormányzati pozíciókért. Nagyon okos, nagyon tárgyilagos hangvételű esszé, minden politikusnak és minden kereszténynek ajánlom elolvasásra. Az első mondatok kissé hosszúak, de ez ne szegje kedvét senkinek! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: konyv-ajanlo.blogspot.com

Midsomer Murders: Miért lett keresztényellenes?

A TV4 hétről-hétre bemutatja a Midsomer Murders ( magyar címen:Kisvárosi gyilkosságok) című filmsorozat legújabb epizódjait. Ezzel nincs is semmi baj, jómagam szeretem a színvonalas klasszikus krimit. Csakhogy Az ima ereje című epizódban, véleményem szerint, határozottan keresztényellenes irányba tolták el a cselekményt. Miért is? A történetben szerepel egy középkori templomi festészetet kutató művészettörténész, aki nem mellékesen meggyilkolnak, nem is akárhogy:kerékbe törik, szóval, erről az emberről kiderül, hogy homoszexuális, ráadásul feketemágiával is foglalkozik. Ezt a Biblia bűnnek ítéli. Szerepel még egy lelkésznő, akit a film készítői embertelen, részvétlen, kizárólag a saját anyagi érdekét szem előtt tartó emberként ábrázolnak. Aztán szerepel egy harmadik egyházfi, aki pedig elrabolja egy leányanya kislányát (narkós, betépett, úgysem tudja felnevelni...), aztán sajátjaként felneveli. Szerepel még egy hölgy, epizodista, aki folyton sápítozik, és azt gondolja, a templomi

Reader's Digest,2015.május

A Reader's Digest a világ egyik legnépszerűbb magazinja, népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy mindkét nemnek és minden korosztálynak kínál hasznos és érdekes olvasnivalót. A 2015.májusi számban igencsak érdekes cikket olvashatunk arról, mely országban mit szoktak az emberek reggelizni ( India, Indonézia, USA, Brazília, Franciaország, Finnország,Németország, Oroszország,Spanyolország, Ausztrália van többek között felsorolva), ráadásul újságírók mesélnek kedvenc reggelijükről. A történelem kedvelőinek ajánljuk  a Gil és Eleanor Kraus gyermekmentő missziójáról szóló írást, mely arról szól, hogy menekítettek ki a nácik által megszállt Ausztriából többszáz zsidó gyermeket. A kalandos olvasmányok kedvelőinek tetszeni fog Charles Anderson írása, mely az Easy Ryder nevű hajónak, és annak kapitányának kis híján tragédiába torkolló katasztrófájáról szól. Nem tudom, hányan hallottuk már Angel Wallenda nevét. Ő magyar származású kötéltáncos volt, aki rákbetegen is szeme e

Nyerő feldolgozás a TV4-en: Tíz kicsi katona

Erre csak annyit tudok mondani- o,jeeeee! Nagyszerű filmélmény, pedig nem vártam tőle sokat... Annyi sok rossz Agatha Christie-feldolgozást láttam már, hogy nem is reménykedtem. Aztán észrevettem, hogy a TV4 által sugárzott Tíz kicsi katona ( a Tíz kicsi néger című regény filmadaptációja) valóságos remekmű. Pont annyira modern, amennyire kell, ont annyira feszült és félelmetes, amennyire kell. Nem szeretném, ha bárki azt hinné ,hogy hirtelen nagy krimirajongóvá váltam -igencsak kritikus vagyok ezzel a műfajjal- de ezt, a Tíz kicsi katonát mindenkinek ajánlom. Ha a média alapvető tulajdonsága, hogy szórakoztat, hát akkor szórakoztasson ilyennel! Basi Akpabio, Rebecca Keane és Craig Viveiros elképeszten jó filmet alkotott. Egyetlen gondom az volt, hogy mindkét epizód kissé későn kezdődött: 21 óra 45-kor. Lehetne a remekműveket kissé korábban sugározni? Itt a csatorna weboldala: tv4.net4.hu

Bonum TV: Éledező katolikusok

Jómagam protestáns vagyok- pontosabban: neoprotestáns karizmatikus- de olykor-olykor megnézem más keresztény irányzatok írásait, média- platformjait is. Az elmúlt évtizedekben a katolikusok hite és vallásgyakorlata egyre inkább lelassult, formálissá vált, elvesztette a mindennapi élettel való kapcsolatát. A Bonum Tv adásait nézve, mintha valami megmozdult volna- egy egyházfi elejtett mondata szerint éppen a neoprotestáns, karizmatikus gyülekezetek terjedése indította reformokra a katolikusokat. Éledeznek. A mise dinamikusabb, a tanítás bibliaibb, mint korábban. A prédikációkban sokkal több kapcsolatot keresnek a mindennapi valósággal- bár ez olykor félresiklik, pl. nem értem, miért kellene műveletlennek tekintenem azt, aki nem tud keresztet vetni. Egyszerűen nem tanították meg rá, és kész. Ha nem tanulok meg valamit ,akkor nem tudom. Attól még nem vagyok hülye. Ugyanakkor az általam megtekintett istentiszteleken elhangzó tanításokat értettem, és ennek örülök. A Bonum Tv amúgy prof

TV4: Még mindig Agatha Christie

Miss Marple és Hercule Poirot- örök klasszikusok, örökké sikerek, és mindenkinek sikert hoznak, aki zászlójukra tűzi őket. Méltán: Agatha Christie két legnépszerűbb detektívje valahogy odaülteti a nézőt a képernyő elé, a cselekmény és a jellemek angolos bája pedig visszaidéz valamit egy hajdanvolt történelmi korból, ahol a bájos falusi kisassznyok még megdöbbenve nézték, ha egy ifjú hölgynek kilátszott az alsószoknyája. Nagyon örülök, hogy a TV4 műsoron tartja az Agatha Christie-filmeket, jó ezekben elmélyedni, azt az eleganciát csodálni, ami ebben a rohanó 21. században már soha nem lesz. Élő történelem- képernyőn. Jó. Itt a TV4 linkje: tv4.net4.hu

Antenna, 2019/1.

Az Antenna című folyóirat a Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány kiadványa. Azt gondolom, minden kereszténynek olvasnia kellene. Mert élő hit van ezeken a lapokon, tanúságtételek, bizonyságtételek, egyéni meglátások a Biblia különböző igehelyeihez. A 2019/1. szám tartalmából: Egy testvérnő pontosan azt a ruhát kapta ajándékba kapta egy idegentől, amit kinézett magának a boltban. A tassi erőmű alatt összeomlott a föld, az épület mégis teljesen ép maradt. Egy fiú, aki már mindenkivel közölte, hogy otthagyja az iskolát, mégis elvégezte. Egy házaspár ingyenesen adott szállást keresztényeknek. Egyszóval: Jézus él! Isten Szelleme ott munkál a mi mindennapi életünkben. A Magyar Evangéliumi Rádió linkje: mera.hu Olvassátok az Antennát, hallgassátok a Magyar Evangéliumi Rádiót!

Reader's Digest,2011.január

A Reader's Digest magazin 2011.januári számából kiemelném a nátha elleni cikket. Mindannyian szoktunk náthásak lenin, ilyenkor aztán beveszünk mindenféle recept nélkül kapható készítményt, lefekszünk az ágyba, izzadunk, mint az állat, aztán egyszer csak meggyógyulunk. A Reader's Digest cikke egészen más utat ajánl. Ne szedjünk sem antibiotikumot, sem pedig semmiféle recept nélkül kapható orvosságot! Ne menjünk dolgozni, maradjunk inkább otthon és pihenjünk! De ez valamiféle aktív pihenést jelentsen, a testmozgáson is inkább csak finomítsunk, de ne hagyjuk teljesen el! Ne diétázzunk, sőt, együnk több vitamintartalmú élelmiszert, ne fűtsünk be nagyon, és ne próbálkozzunk azzal, hogy túl melegen öltözünk. A kézmosásról: mindig, gyakran, sokat, stb. Van náthavírus, amely műanyagon ,bőrön, akár 3 óráig életben marad! Ezért vigyázzunk! Vannak apró forradalmak az életemben! Ez a cikk egy ilyen apró forradalmat idézett elő. Majd, ha náthás leszek, most már az itt olvasottak szell

Népsport.Heti retró sportmagazin, 2019.április 3.

Általában véve nem szeretem a nosztalgiát. Nem hallgatok retró zenét pusztán azért, hogy a fiatalságomat visszaidézzem, nem nézek régi tévéműsorokat azért, hogy elmerengjek a gyermekkoromon, stb. Viszont sportban szeretem a retrót. Szeretem felidézni a régi magyar sportsikereket, főleg az ötvenes-nyolcvanas évek futball-legendáit. A Népsport. Retró sportmagazin 2019.április 3-i számában bőven olvashatok ilyesmit. Középpontban az a bizonyos híres Honvéd-Vörös Lobogó mérkőzés áll, ahol Hidegkúti Nándi 4 gólt rúgott, mégis a Honvéd nyert 9-7-re, Puskással, Kocsissal, Tichyvel. De olvashatunk ezenkívül az 1988-as szöuli olimpia nagy magyar öttusa-sikeréről, arról, hogy mit írt a Népsport a hajdani " felszabadulás ünnepén", azaz április 4-én. De Jimmy Connors- az más. Connors meccseitől kivert bennünket a veríték, soha nem fért a mi kemény gyermekfejünkbe, hogy egy amerikai sportoló hogyan engedheti meg magának azt, amit Connors megengedett. Tenisz-showman volt, mindamellett ki

Magyar Nemzet, 2019.április 12.

Megrázó riport olvasható Pintér Balázs tollából a Magyar Nemzet 2019.április 12-i számában. Olyan építőipari szakemberek mondják el történetüket, akik megjárták a Nyugatot ( Németországot, Angliát), és csalódtak. Csalódtak, mert az ottaniak lekezelően bántak velük, a fővállalkozó nem vagy nem rendesen fizetett, kisemmizték őket, embertelen körülmények között laktak, ráadásul még a család is távol volt. Ráadásul, mint azt a riportból megtudjuk, a kint dolgozó magyarok között tombol az alkoholizmus. Mivel nem láttak más megoldást, hazajöttek és nem bánták meg. Magyarországon ugyanis építőipari konjunktúra van, ezt pedig a jó szakember ki tudja használni. Igaz, a jövedelmek alacsonyabbak, ám ezért  kárpótlásképpen más előnyöket kap a hazatért dolgozó. Szóval, odalesz a menjünk Nyugatra-mítosz. A románok mennek, meg a bolgárok. Harmadannyiért, mint a magyarok. xxxxxxxxxxxxxx Olvass könyveket! 

Theologische-Praktische Quartalschrift, 1977/1.

A Theologische-Praktische Quartalschrift Linzben megjelenő keresztény folyóirat, általában az istentiszteleti gyakorlattal kapcsolatban közöl írásokat. Az 1977/1. számban olvashatjuk Winfried Blasig: Dialógust a prédikáció helyett című írását. Blasig ebben arról ír, hogy az istentisztelethez hagyományosan hozzátartozó prédikáció helyett más, szerinte korszerűbb igehirdetési formákat kellene alkalmazni. Például: hívek és pap kötetlen beszélgetése, csoportfoglalkozások, stb. A legelképesztőbb javaslat a diavetítés. A helyzet az, hogy az istentiszteleti rend efféle felforgatása inkább az ún. liberális kereszténységre jellemző. Semmi értelme nincs a prédikáció megszüntetésének. Az, hogy a hívek egy része nem képes figyelni, azért nem a prédikátor vagy az egyház a hibás. Azt gondolom, 12 éves kor felett már képesnek kell lenni arra, hogy a Hívő odafigyeljen Isten beszédére. A prédikációt még a nagy karizmatikusok (Billy Graham, Kenneth Hagin és mások) sem hagyták el. Szóval, az egész ötl

Spiegel Special, 2005/4.

A modern kori történelem iránt érdeklődő közönségnek ajánljuk szíves figyelmébe a spigel című német lap 2005/4., angol nyelvű különszámát ( Spiegel Special). A szám teljes egésze a második világháború utáni Németországgal foglalkozik. Megtudhatjuk, hogyan zajlott le az újjáépítés és a nácítlanítás. képet kapunk arról, hogyan szakadt ketté az egységes Németország NSZK-ra és NDK-ra. Bemutatják a fontosabb politikusokat- igazt, csak a nyugati oldalról: az 1945-1964. között kancellároskodó Konrad Adenauert, Ludwig Erhardtot, Willy Brandtot, Helmut Kohlt. És szó esik az ekkor titkos kancellárjelöltnek számító Angela Merkelről is. Nem maradhat ki a tablóból a berlini fal lebontása, az 1990-es újraegyesülés illetve ennek máig ható problémái. Szemtanúk szólnak vagy írnak a nagy német gazdasági csodáról- itt kissé egyoldalú a bemutatás, elég kevés szó esik a Marshall-segélyről- az életmód változásairól, illetve a 21. századi Németország előtt álló kihívásokról. Remek történelmi folyóiratot

BL: A legunalmasabb meccs

Emlékezni fogok 2019.április 9.napjára. Az m4 előtt ültem. Ekkor játszott labdarúgó BL-negyeddöntőt a Manchaster City és a Tottenham Hotspur. Az elején Agüero kihagyott egy tizenegyest. A végén Szon szerzett egy gólt. És ennyi Ez volt a legunalmasabb BL-meccs, amit láttam. Ennek ellenére az m4 sportcsatorna jól közvetítette. Én elaludtam volna kommentátor helyében. Bravó. xxxxxxxxxxxxxx Olvass könyveket! konyv-ajanlo.blogspot.com

Szám és Betű, 2018.szeptember

A Szám és Betű egy igazán eredeti rejtvényújság. Kizárólag szám-és-betű rejtvényeket, valamint sodoku-feladványokat tartalmaz. Utóbbival nincs is gondom, jó agytorna, és pont azon a haáron van, ami még megoldható. ezzel fejleszti a Kedves olvasó problémamegoldó képességét. Maguk a szám-és-betű rejtvények viszont, legalábbis a 2018. szeptemberi szám alapján, kissé nehezek. ( akik még nem láttak ilyet. van egy keresztrejtvény, ahol minden betűnek külön száma van. A számok jelölve vannak a négyzetek sarkában. Meg van adva egy szó, ez alapján kell az összes szót kitalálni). Akkor működik ez a játék, ha megadott szó gyakori betűket tartalmaz. A Manila szó például azért kevés, mert két azonos betű van benne, ráadásul az n és az i a magyar nyelvben viszonylag ritka, tehát ez alapján nem lehet kitalálni a többi szót - nekem legalábbis nem sikerült. Célszerű mindemellett, ha olyan szavakat kell kitalálni, melyeket gyakran használunk. a 20. rejtvényben például olyan szavak vannak, mint &qu

Budapesti Napló, 1907.szeptember 21.

Ady Endre legnagyobb tragédiája, hogy nem volt jó ember. a költői zseni mellé nem társult kellő empátia, társadalomérzék. A géniusz elvérzett az élet útvesztőiben. Jól mutatja ezt a Budapesti Naplóban 1907.szeptember 20-én kelt cikke is. Ady ebben az írásában egy papot dicsőít, aki szembefordult saját egyházával. Állítólag Törökszentmiklóson szolgált ( ezzel Ady leleplezi az illetőt, hiszen nem valószínű, hogy 1907-ben sok pap szolgált volna  Törökszentmiklóson), követelte, hogy osszák fel a katolikus egyház földbirtokait. Az igaz, hogy ebben az időben a katolikus egyháznak irtózatos méretű birtokai voltak, de ez az egész nem a földosztásról szól. Ez az 1907-es cikk a magyar kultúrharc egyik első megnyilvánulása. Ady és idealista szabadkőműves köre szekularizálni akarta a magyar társadalmat. Eltörölni a szakrális értékeket, egy felvilágosodáson alapuló ideológiát általános érvényre emelni. Sajnos, a Budapesti Napló teret engedett ennek az eszmeiségnek. Mindezen túl: a cikk hangvéte

Etudes, 1980.augusztus-szeptember

Az Etudes című, francia keresztény folyóirat 1980.augusztus-szeptemberi számában olvashatjuk Paul Valadier meglehetősen kritikus hangvételű cikkét a szociobiológiáról. A szociobiológia a 20. században született tudomány, bizonyos amerikai Edward Wilson a szülőatyja, aki az emberek viselkedésében kizárólag a túlélésre való ösztönt tartja meghatározó motivációnak. A szociobiológia tehát kiélezett darwinizmus, melyben nem jut hely Istennek, szeretetnek, érzelmeknek, csak a természetes kiválasztásnak. Az embert állattá lefokozó tudományos nézetek között ez a legembertelenebb. Valadier ( aki francia jezsuita) kikel az ellen, hogy ezt bármiféleképpen is tanítsák az iskolában, egyetemeken. Igaza van. Azt gondolom, a szociobiológia- ebben a formájában legalábbis- merő képzelgés, tiszta áltudomány. Lelki sérült emberek mizantrópiájának tudományos köntösbe bújtatott változata. Káros, istenellenes. Azt is mondhatnám:fasiszta. Remélem, ezen senki sem fog megsértődni. Ez van.  Jó volt olvasni a

Magyar Nemzet,2019.04.08.

Már megint a szomszédos államok és a magyar kisebbségek- a Trianon után hatalmasra megnőtt nemzetállamok nem tudnak belenyugodni abba, hogy magyar kisebbségek is élnek az új államok területén. Már-már paranoiás módon, folyton összeesküvéseket gyanítanak, ha két magyar összegyűlik, az már biztosan szeparatizmus...Erre a nagyon káros jelenségre mutat rá Csótí György cikke a Magyar Nemzet polgári napilap 11. oldalán. Két székely fiatalembert tartóztatott le terrorizmusért a román rendőrség, elsőfokon felmentették őket, aztán mégis lecsukták, de a köztörvényesek közé. Az egész egy túllihegett tébolyító történet. Mindezt úgy, hogy egy szövetségi rendszerben vagyunk Romániával. Elképesztő, tragikus. Nagyon okos elemző cikket olvashatunk, szintén a Magyar Nemzet 11. oldalán, Bencze Izabella tollából. Arról, szól, hogy miért nem lehetséges Európai Egyesült Államok létrehozása. Bencze Izabella rámutat: nem lehet összehasonlítási alapnak tekinteni az Amerikai Egyesült Államokat, mert ott az

Le Nouvel Observateur, 1980.március 10.

Jean-Paul Sartre a 20. század kultúrtörténelmének emblematikus alakja, az egzisztencialista filozófia egyik legmarkánsabb képviselője. Halála előtt interjút adott a Le Nouvel Observateur című francia lapnak, azzal a feltetétellel, hogy az interjút kedves tanítványa, Benny Lévy készíti. A lap szerkesztője beleegyezett. Az interjú három részben jelent meg, az első 1980.március 10-én. Voltaképpen az életmű összegzéséről és részbeni megtagadásáról van szó. Sartre kudarcosnak minősítette munkásságát, úgy vélte, sok dolgot nem vagy nem a megfelelő módin sikerült megírnia. Legnagoybb tévedésének tartja, hogy túl fóggetlennek tételezte fel az embert, túlságosnak szubjektumnak tekintette, elhanyagolta az ember, mint közösségi, társadalmi lény tanulmányozását. Fenntartotta viszont azt a korábbi állítását, hogy az ember egyetlen célja, hogy Isten legyen. Ám, miután ez nem sikerülhet neki, az emberi élet egy nagy kudarc. Nem lehet más. Sartre szerint a huszadik századot átjárja a szorongás es

Bibel und Liturgie, 1979/1.

Bibel und Liturgie, azaz: Biblia és liturgia. Ausztriában megjelenő katolikus keresztény folyóirat. Az 1979/1. számban olvashatjuk Norbert Höslinger ágostonrendi kanonok írását, aki erőteljesen kritizálja a korban érvényben lévő gyülekezeti gyakorlatot. Szerinte a plébánosok programja túlzsúfolt, a hívők sok esetebn nem a hittel, hanem közösségi ügyekkel foglalkoznak, a papok sok esetben fegyelmezetlenek, és általában: az egyházi rendnek, a gyónáson kívül, nincs személyes kapcsolata a hívekkel. Höslinger nem túl optimista a jelent illetően. Pedig- mint írja-. az egyház élete voltaképen a plébániákon zajlik. Itt kellene a katolikus egyháznak megerősödnie. Azt azonban Höslinger atya sem tudja, hogyan. Recept nincs, mint ahogy a történelmi egyházak esetében annyi minden más problémára nem találtak gyógymódot. Ezért aztán a történelmi egyházak, de különösen a katolikusok, jelentős pozíciókat vesztettek. Üres a templom. Hogy ebből hogyan lesz kiút a 21. században? Hát, azt nem nekem ke

Documentation Catholique, 1978.február 5.

A katolikusok szeretnek mindenről és mindenkiről megemlékezni. Miért pont Charlie Chaplint hagynák ki? A Documentation Catholique francia katolikus szemle 1978.február 5-i számában olvasható egy megemlékezés, melyet Marseille püspöke írt, a nagy brit-amerikai filmásztárról. Szerző ebben a cikkben már-már szentté avatja Charlie Chaplint, aki kétségkívül emblematikus alakja nemcsak a filmgyártásnak, de a 20. század egész kulturális életének. Filmjeiben a kisember, a világ zátonyai között evickélő kispolgárt és prolit ábrázolja empátiával. Ugyanakkor azt sem kellene elfelejteni, hogy ez a bohókás kis ember egyike volt a szovjet titkosszolgálat fizetett " munkatársainak", nagy békeharcos, örök baloldali, ezzel pedig saját mítoszát folyton romboló. Charlie Chaplin, mint oly sok ember a 20. században, ellentmondásos életet élt. Hogy ezeket az ellenmondásokat sikerül-e valaha is feloldani, azt még nem tudjuk. De Chaplin nem volt szent, ó, nem. 

TV 4: Újra Kisvárosi gyilkosságok

Nem hittem volna, hogy Barnaby felügyelő még egyszer visszatér. Pedig ez történt, a TV4 csatornán új részekkel jelentkezett a Midsomer Murders ( magyar fordításban: Kisvárosi gyilkosságok) klasszikus angol krimisorozat. John Nettles visszavonulása után átvette helyét Neil Dudgeon. Azt kell mondjam, nem romlott a sorozat színvonala. Az új Barnaby felügyelő nem olyan joviális, viszont korszerűbb, modernebb, dinamikusabb, mint elődje. Alakítása remek. A cselekmény ugyanolyan bonyolult, mint azt már a Midsomer Murders előző évadaiban megszoktuk. A tűzlepke halála című epizódban például megölik az indiai származású iskolaigazgatót, aki nem mellékesen lepkegyűjtő, és a helyi szuperintellegensek klubjának egyik vezetője. Kiderül, az igazgató felesége csalta őt a korábban kirúgott alkalmazottjukkal. Az intelligensklub másik vezetője pedig, pap létére, valami furcsa, tiltott bizniszt művel, de hogy mit, az csak azután derül ki, hogy őt is megölik. Mindeközben egy apa, aki fiát akarja az agy

Magyar Hírlap,2019.04.02.

Nem is lapoztam bele a Magyar Hírlap polgári közéleti napilap 2019.04.02. számába. Mert a lényeg a címlapon olvasható. " Brüsszel szereti a migrációt". Brüsszel, a nagy politikai álomgyár. Az önmagát folyton meghaladó antigravitációs mező. Csak felfelé vonz. Túlléptek Soroson. Túlléptek a kollektív lelkifurdaláson. Meghaladták az önös gazdasági érdekeket. A migráció sok brüsszeli politikus számára érzelmi kérdéssé vált. Egyszerűen úgy vélik, ők valamiféle egzisztenicialista missziót teljesítenek, amikor is összekeverik a világot. Mit tehetünk ez ellen? Csak annyit, hogy mi is érzelmi kérdéssé tesszük a magunk álláspontját. Mi nem szeretjük a migrációt. Mi nem szeretjük a multikulturális társadalmat. Mi elvisszük a segítséget oda, ahol szükség van rá. Mi szeretjük- Európát. Úgy, ahogy van. Nemzetállamok laza konglomerátumaként. 

Magyar Hírlap, 2019.04.01.

Azért az ember elgondolkodik. Például ezen a Manfred Weber nevű politikus úron, aki előkelő helyet vívott ki magának a Magyar Hírlap 2019.04.01-i számának címlapján. Szóval, azon gondolkodtam el, miféle lobbik és ellenlobbik nyomása kell ahhoz, hogy valaki- egy tényleg Valaki- úgy viselkedjen, mint ez a Weber Manfréd. Egyszer Orbán Viktorral barátkozik, hogy aztán vérig sértse- legalábbis: vérig akarja sérteni- hogy aztán magyarázkodjon. Weber egy fenékkel akar két lovon ülni: az EP-választások közeledtével tetszeni akar a bevándorláspártiaknak, de azért szíve mélyén Orbánnal ért egyet. Kiszámíthatatlan. Veszélyes. Nagyon szeretem Bogár László cikkeit. A Magyar Hírlap ezen számában a 7. oldalon olvashatjuk Russiagate című írását. Nagyon finom, mégis találó irónia jellemzi. Átláttat mindazon demokrata manővereken, mely Donald Trump amerikai elnököt orosz kémnek igyekezett feltüntetni. A most nyilvánosságra került jelentés azonban megcáfolja ezt. Bogár László cikkében úgy rántja le a