Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,rendkívül patinás irodalmi, kulturális és művészeti folyóitat. A 2013/10.szám tartalmából: Folytatódik Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső életéről szóló tanulmány-sorozata. A 4.részben az anyai ágról,Brennerékről olvashatunk. Megtudhatjuk azt is,milyennek látta a felnőtt Kosztolányi Dezső nőrokonait-Géczi János:Róma című verse a kortárs magyar költészet egyik remekműve-Szilágyi Ákos:(szétesik ember) című versében a lét alapkérdéseit feszegető individuum jövőképe áll. Nagyon tetszik a vers népies-gyerekdalos ritmikája-Ferdinandy György szubjektív kommentárja Szakály Sándor csendőrökről szóló könyvéhez-Márton László prózája a második világháborút követő időkbe vezeti el az olvasót.Mészáros Péter tanulmánya arról a médiatörténeti eseményről szól,mikor is a Magyar Televízió megszakította adását Antall József miniszterelnök halála miatt-Bujdosó Ágnes tanulmánya a Dexter című filmsorozatról. Tematikus blokk az online folyóiratoktól. Pál Dániel Levente a de...

 Komlós János a kommunista diktatúra (huszadik század második fele, Rákosi- majd Kádár-korszak) egyik kegyeltje volt. Kiváló szellemi képességű, de erkölcsileg kifogásolható ember volt.1945 után ÁVH-s tisztként dolgozott, majd a kultúraés a média területén tevékenykedett, az akkoriban születő Magyar Televízióban rengeteget láthatták a nézők. Komlós megalapította a Mikroszkóp Színpadot, ahol is szigorú cenzúra mellett kabaréműsorokkal szórakoztatták a nézőket ( igaz, hozzátehetjük, legendás művészek léptek fel ezekben a szórakoztató előadásokban, akik annyira jól játszottak, hogy a nézőnek eszébe sem jutott, hogy ő most milyen politikai konstelláció részese).A sok poén és a jó színészi játék elfedte a lényeget... Az origo.hu háromrészes cikket közöl Komlós Jánosról, a huszadik századi Magyarország jellegzetes, mindenki által ismert alakjáról. Főleg történelem valamint média-és színháztörténet iránt érdeklődő fiataloknak ajánlom a cikket, de idősebbek is nyugodt szívvel elolvashatjá...

Nagyon érdekes informatika-történeti cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, a magyar írott média egyik első info-szociográfiai írását ( ha tudsz jobb szót, írd meg).  A Gyermekünk folyóirat 1986/7. számában jelent meg Váczy András írása a gyermek és a számítógép kapcsolatáról. Váczy aggódik, természetesen, s be kell valljuk, aggodalmai igazolódtak. A játékok valóban eluralták a gyerekek életét. A legérdekesebb a cikkben az, hogy Váczy megkérdez egy informatikai szakembert, aki- nem ismerve fel az új szerkezet minden korábbihoz képest eltérő voltát- azt bizonygatja, hogy a számítógépben nincs semmi új, " mert az ipari forradalom óta úgy működnek a gépek, hogy nyit-zár, nyit-zár...". Az a furcsa ebben, hogy aki a technológiai szektorban dolgozik ( ahogy ma mondanánk: IT- szektor), még az sem ismerte fel, hogy a számítógép minden korábbitól különböző gép. Inkább a hasonlóságot kereste. A Gyermekünk folyóirat, melyet médiatörténeti indíttatásból rendszeresen szemlézek, ...