Írott és elektronikus média régen és ma

 Komlós János a kommunista diktatúra (huszadik század második fele, Rákosi- majd Kádár-korszak) egyik kegyeltje volt. Kiváló szellemi képességű, de erkölcsileg kifogásolható ember volt.1945 után ÁVH-s tisztként dolgozott, majd a kultúraés a média területén tevékenykedett, az akkoriban születő Magyar Televízióban rengeteget láthatták a nézők. Komlós megalapította a Mikroszkóp Színpadot, ahol is szigorú cenzúra mellett kabaréműsorokkal szórakoztatták a nézőket ( igaz, hozzátehetjük, legendás művészek léptek fel ezekben a szórakoztató előadásokban, akik annyira jól játszottak, hogy a nézőnek eszébe sem jutott, hogy ő most milyen politikai konstelláció részese).A sok poén és a jó színészi játék elfedte a lényeget... Az origo.hu háromrészes cikket közöl Komlós Jánosról, a huszadik századi Magyarország jellegzetes, mindenki által ismert alakjáról. Főleg történelem valamint média-és színháztörténet iránt érdeklődő fiataloknak ajánlom a cikket, de idősebbek is nyugodt szívvel elolvashatják- h

Nagyon érdekes informatika-történeti cikket szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, a magyar írott média egyik első info-szociográfiai írását ( ha tudsz jobb szót, írd meg).  A Gyermekünk folyóirat 1986/7. számában jelent meg Váczy András írása a gyermek és a számítógép kapcsolatáról. Váczy aggódik, természetesen, s be kell valljuk, aggodalmai igazolódtak. A játékok valóban eluralták a gyerekek életét. A legérdekesebb a cikkben az, hogy Váczy megkérdez egy informatikai szakembert, aki- nem ismerve fel az új szerkezet minden korábbihoz képest eltérő voltát- azt bizonygatja, hogy a számítógépben nincs semmi új, " mert az ipari forradalom óta úgy működnek a gépek, hogy nyit-zár, nyit-zár...". Az a furcsa ebben, hogy aki a technológiai szektorban dolgozik ( ahogy ma mondanánk: IT- szektor), még az sem ismerte fel, hogy a számítógép minden korábbitól különböző gép. Inkább a hasonlóságot kereste. A Gyermekünk folyóirat, melyet médiatörténeti indíttatásból rendszeresen szemlézek,