Írott és elektronikus média régen és ma

 2024.június 9-én Magyarországon önkormányzati és EP-választásokat tartanak. Egy ezzel akpcsolatos, aktuális írásra hívnám fel a figyelmet.  Mi is voltaképpen az önkormányzat? Milyen szerepet tölt be egy demokratikus társadalomban? Hogyan alakult ki Magyarországon a 19.században a modern önkormányzatiság, s mi volt különbség a német és a francia önkormányzati modell között? Miképpen viszonyul egymáshoz a modern államokban az önkormányzati és az országos költségvetés? Ha valakit részletesebben érdekelnek ezek a témák, akkor olvassa el a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában Bódi Ferenc:Gondolatok az önkormányzatokról című írását! Nagyon mértéktartó,okos, közérthető tanulmány.  Remek kiindulási bázis lehet részletkutatásokhoz.Nem politikai pamflet, nem pártpolitikai propaganda, hanem komoly tudományos mű, mely az önkormányzás kérdéskörét társadalmi- közigazgatási szempontból vizsgálja. Történészeknek, szociológusoknak, politológusoknak igen hasznos olvasmány. Ann...

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30...

Némi nosztalgiával, fokozott kíváncsisággal olvasom a Nők Lapja 1979/36. számát, annak 1. oldalán Zsigmondi Mária cikkét, melynek címe: Üresjáratok. Az újságíró kárhoztatja a szociológiai és más egyéb felméréseket,adatgyűjtéseket, mondván, hogy azok meddők, hiábavalók, " üresjáratok".  Részben van igaza, szerintem. Mert a pedagógiai felmérések többségének, tisztelet a kivételnek, valóban kevés hasznát vesszük( legfeljebb konstatáljuk, hogy na, az mostaniak még úgysem tudnak olvasni, mint a tavalyiak), az viszont már érdekes lehet, hogy egy felelős beosztású főnök munkaidejében mennyi a ténylegesen munkára fordított idő. Ezt a vállalatok manapság folyamatosan vizsgálják. Az is biztos, hogy 1979.óta jelentősen fejlődött a szociológia, a minőségbiztosítás, és minden, kérdőív-alapú tudomány.  Tehát: kell a rendszeres mérés, de: - nem pusztán azért, hogy gyarapítsuk a bürokráciát, hanem, hogy érdemi következtetéseket vonjnk le belőle, s ha kell, vátoztassunk - csak kompetens szemé...

 Az 1960-as évektől lett felkapott a magyar szociológiai-statisztikai kutatásban,és az igényesebb médiában (!) az időmérleg-kutatás. Ennek lényege:mivel töltik egy adott közösség tagjai az idejüket. A Statisztikai Szemle c.folyóirat 1980.10.számában jelent meg Dr.Andorka Rudolf és Falussy Béla tanulmánya,mely tkp. a magyar lakosság időmérlege az 1970-es évekből. A tanulmány főbb megállapításait,fontosabb elemeit vesszük most sorra. 1. Az aktív kereső férfiak átlagosan 8 óra 24 percet,az aktív kereső nők 7 óra 40 percet töltöttek munkahelyükön naponta,úgy,hogy a falusi nők jelentős része nem teljes munkaidőben dolgozott. Szerzők ebből azt a helyes következtetést vonják le,hogy a magyar emberek jelentős része túlórázott az 1970-es években.A legkevesebb időt az értelmiség,a legtöbbet a fizikai munkások töltötték a munkahelyükön. 2. Az Andorka-Falussy szerzőpáros sokat foglalkozik a háztáji gazdaságok kérdésével.1976-77. tavaszán a megkérdezettek átlagosan napi 61 percet töltöttek a há...

 Az 1970-es-80-as évek legismertebb német krimihőse és egyben közkedvelt médiasztárja Derrick felügyelő(Horst Tappert) volt. Ha valaki-mint a napokban én is-megnézi a Derrick sorozat néhány epizódját,érdekes felfedezésekre juthat. Például arra,hogy létezett Európában egy sajátosan német krimi-stílus. Miben különbözött ez az angolszász stílustól?Nézzūk meg A kék rózsa című Derrick-epizód példáján! 1. Erőteljes szociológiai szemlélet. Az alkotók igyekeztek a kor aktuális társadalmi problémáiról szólni. A kék rózsa például a kábítószerezésről szól.  2. Realizmus. Nem a különleges figurákat,érdekes karaktereket keresték,inkább azt szerették volna,ha a néző/Olvasó magára ismer. A kisemberek,a perifériákon élők világát mutatják be ezek a filmek. 3. Modernitás. A történetek,így A kék rózsa is,a jelenben játszódnak. Nincs nosztalgiázás. A szereplők is maiak,a környezet is mai,a filmzene is mai.  4. Nem szégyellik,sokszor leplezetlenül ábrázolják az erotikát. A határon azonban soh...