Írott és elektronikus média régen és ma

 Sok fogyókúrázó dilemmázik azon: merjen-e tojást enni? Hiszen a tojás tápanyagtartalma igen magas, sok vitamin valamint ún, hasznos koleszterin van benne- legalábbis így tartja a közvélekedés. Az ezzel foglalkozó sajtóban, médiában is igen különböző információk jelennek meg a tojásevés előnyeiről illetve hátrányairól.  A femina.hu weboldalon ( megtekintve 2023.02.27.) érdekes információkat találtam a tojás kalóriatartalmáról.Mégpedig: - A legnagyobb méretű tojások kalóriatartalma 78 kcal. Tehát három nagyméretű tojásé 234 kcal. A közepes méretű tojások kalóriatartalma ennek a fele is lehet. - Viszont, ha valaki rántottaként készíti el ezt a három nagy tojást, akár meg is duplázódhat az érték ( a sütéshez használt olaj illetve zsír miatt), tehát három nagyméretű tojás esetében a kalóriamennyiség már 468 kcal lesz. Ez már eléggé sok. ( Ráadásul a tojáshoz általában eszünk kenyeret, valamiféle zöldséget, stb).  Azt tanácsolom tehát, hogy aki fogyózik, nyugodtan ehet tojást, de inkább csa

 A struccokat általában nagyon buta madaraknak tartjuk. Pedig a strucc hihetetlenül ravasz és intelligens állat-mindemellett nagyon erős is. Legalábbis ez derül ki az Interpress Magazin 1988.augusztusi számának cikkéből,melynek Szerzője Lewis M.Hurxtal,címe pedig Struccóvoda. Maszáj struccok-Kelet-Afrikában élnek- szaporodását vizsgálta a Szerző,hónapokon keresztül. A struccok háremet tartanak,mindig van egy domináns nőstény,meg egy vagy két alávetett. Utóbbiak nem rakhatnak önálló fészket,a domináns nőstény fészkébe rakják tojásaikat. A fészek a földön található,gyakran támadják ragadozók. A domináns nőstény úgy rendezi el a tojásokat,hogy a recesszív nőstények tojásai vannak kívül,ezért a róka,a patkány és egyéb ragadozók először ezeket viszik el. Az alfa-nőstény saját tojásai viszont a fészek közepén vannak,ezeket nehezebben érik el a zsákmányszerző állatok.Olyan is van,hogy a ragadozó közeledtére a struccmama kidobál néhányat a recesszív nőstények tojásai közül. Pusztuljanak azok..

 Mi itt,Közép-Európában,igen keveset tudunk a dél-afrikai konyháról. A Konyha Magazin 2001.májusi száma két alapétel,a marhahúsos breddie és a bobotie receptjét is hozza. A bobotie nem más,mint tojásos-tejes-fűszeres darálthúsos sült kenyér,melyet salátával vagy párolt rizzsel fogyasztunk. Lesznek olyan közép-európai szakácsok,háziasszonyok ,akik számára a kenyér ilyesfajta felhasználása kissé idegenül hat,ugyanis sütés előtt be kell áztatni,s ezt a műveletet sokan nem kedvelik. De a végeredmény,higgyék el a Kedves Látogatók,minden kényelmetlenségért kárpótol! Különösen ízletesen hat a marhahús és a mazsola kombinációja. A cikk pedig(Fodor Éva írása,címe:Fokvárosról foghegyről),kitűnő. 

 A Delta magazin 1970/7. számában (6. oldal, Milyen vastag a tojás héja?) bukkantam a következő, mélyebben belegondolva hátborzongató hírre.  Arról van szó, hogy minden, élelmiszeriparban járatos ember tudja, hogy a vastag héjú tojást könnyebb kamionokban nagy távolságra szállítani, mint a vékony héjút. De hogyan állapítjuk meg, melyik tojás a vastag, és melyik a vékony héjú? Brit kutatók, az Oak Bridge-i magfizikai laboratórium munkatársai- legalábbis azt hitték- megtalálták a megoldást. "A tojást radioaktív ródium-ruténium sugárforrás elé helyezik. A visszaverődő béta-részecskék száma pontosan jelzi a héj vastagságát.".  Tényleg hátborzongató. A brit családok évtizedeken át ették a radioaktív besugárzású tojásokat, ezekből készültek az angol szállodákban az angol reggelik, szóval, a derék britek alaposan megpakolták a népet radioaktív sugárzással ( Az objektivitás kedvéért hozzáteszem: arról nem ír a cikk, milyen gyakorisággal alkalmazták ezt a módszert a brit élelmiszeripa

 Mindennapjainkban, saját bőrünkön érezzük az orosz-ukrán háború hatását. Magyaországon elképesztő méretekben nőnek az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árai. De mennyi ez az elképesztő mérték? a Világgazdaság című lap internetes oldalán ( vg.hu , Ez már a háború hatása, elszálltak az árak Magyarországon, szerző J.R., megtekintve 2022.május 10,10 óra 30 perc) részletesen összefoglalva találjuk,tavaly áprilishoz képest illetve az előző hónaphoz képest mennyivel nőttek az árak (sokkal boldogabbak ettől se leszünk, de okosabbak igen).  Nagy erénye a cikknek, hogy termékkategóriákra lebontva közli az adatokat:kenyér,tojás, margarin, sajt, tejtermék ,szobabútor, használt személygépkocsi, lakásjavítás, és még rengeteg termékcsoport van felsorolva.  Hiányoltam viszont a reionális különbségek megemlítését. Egy agrártelepülésen valószínűleg drágult olyan mértékben a zöldség, mint egy iparosodott nagyvárosban. Magyarországon ez fontos, mert jómagam pl. agrárterületen fekvő városban élek,

 1988-ban egy csökkentlátókból álló kis csoport Romániába látogatott. A kirándulásról Kis-Varga József számolt be a Vakok Világa c folyóirat 1989/1.számában(Körutazás Szatmárban és Észak-Erdélyben,16-19.o.). Minden településről,ahol megfordultak,részletes helytörténeti ismertetőt közöl a Szerző. Ez számomra,aki pedig történelem szakot végzett,bőven tartalmaz újdonságokat. Nem tudtam például,hogy Nagybányát a középkorban Asszonypatakának nevezték,de az is újdonság számomra,hogy Misztótfalusi Kis Miklós itt tanult. Szintén az újdonság erejével hatott az a tény,hogy a közép-és koraújkor folyamán a Szatmárnémeti várához tartozó raktárakban tárolták azt az irtózatos mennyiségű sót,amit aztán leúsztattak a Maros folyón.  Ami egyedülálló kordokumentummá teszi ezt a cikket,az egy baleset leírása. A magyarországi csapat busza ugyanis belement egy kivilágítatlan lovasszekérbe,amelynek kocsisa tökrészegen aludt. Kis-Varga József leírja,min kellett keresztülmenniük,miután a baleset megtörtént. Vég