Írott és elektronikus média régen és ma

 Vannak emberek,akik házukban,lakásukban mindenféle dolgokat halmoznak fel.  Fonyód kellemes hangulatú,szép,barátságos kidváros a Balaton közelében. Az utóbbi napokban azonban nem turisztikai érdekességei miatt került be a médiába hanem egy súlyos környezetvédelmi és egyben adóügyi bűncselekméby miatt. Fonyódon él ugyanis egy férfi-adatvédelmi és egyéb okokból a hatóságok nem nevezték meg-aki családi házának udvarán 500 tonna-tehát írjuk le számmal:500 000 kg-hulladékot halmozott fel. Bár nincsenek erről statisztikák,ez valószínűleg hulladék-felhalmozási világrekord,ami a magánszemélyeket illeti. Azonkívül,hogy súlyos környezetvédelmi bűncselekmény,súlyos adóügyi szabálytalanság is,mivel-a hatóságok szerint-a férfi hosszú ideje gyűjtötte a hulladékot,egy részét pedig üzletszerűen értékesítette. Az illetékes szervek figyelmeztetése után a felgyűlt hulladékot saját költségére elszállíttatta.  Nagyjából ennyit lehet tudni a sajtóból,médiából. A többi csak spekuláció. Például...

 A 20-21.században a fejlett államok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. Próbálják növelni azon eszközök számát, mellyel tehetnek a globális környezeti problémák ellen.  Ezen eszközök egyike a különböző környezetvédelmi adók, díjak, illetékek bevezetése. Erről a kérdésről a mainstream médiában nagyon keveset hallunk, ezért is keltette fel az érdeklődésemet egy, a Debreceni Szemle című folyóirat 1997/1. számában megjelent cikk. Kuti István és Szolnokiné Karkus Mária tanulmánya kitér az adók bevezetésének módjára, a fogalmi problémákra, bemutat bizonyos csoportosításokat, s felvet különböző kérdéseket: mekkora az adók ösztönző hatása? Egyáltalán: mennyire célszerű ezen környezetpolitikai adók alkalmazása? Hogyan rendelkezzenek a befolyt összegek felhasználásáról? Egyáltalán: melyik szerv jogosult kivetni ilyen adókat: az állam, az országgyűlés, vagy erre szakosodott szervezetek?  Foglalkoznak egy nagyon speciális közgazdasági folyamattal, a környezeti va...

 Amint azt például az origo.hu -n olvashatjuk ( megtekintve 2022.május 25, 20 óra 2 perc)Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, 2022.május 25-én  rendkívüli bejelentést tett. Két pénzalapot hoz létre kormány, egyiket a rezsicsökkentés finanszírozására, másikat a honvédelem megerősítésének finanszírozására. A multinacionális cégek extraprofitjának egy része ezekbe az alapokba folyik majd be. Az alábbi szektorokat érinti a döntés:bank, biztosítás, kiskereskedelemi láncok, távközlési cégek, energiaipari vállalatok, távközlési cégek.  Az ellenzék felemádan reagált a bejelentésre. Az LMP például még egy harmadik, fenntarthatósági pézalapot is létrehozna. A DK szerint a vállalatok az emberekkel fogják megfizettetni a kieső bevételt, ezért ellenzik a javaslatot. A Mi Hazánk szerint a FIDESZ tulajdonképpen az ő két évvel ezelőtti ötletüket lopta el.  A nagyvállalatok reagálását még nem ismerjük ( 2022.05.26.,10 óra 28 perc). Közgazdászok szerint elsőszámú kérdés az, hog...

A Debreceni Független Újság ( konzervatív liberális lap) 1923.január 27-i számának tartalmából: A középút politikájának kell érvényre jutnia. A szociáldemokraták szívesen részt vesznek bármely országépítő munkában- Düsseldorfban ( Ruhr-vidék)10 ezer fő tüntetett a francia megszállás ellen- Bethlen miniszterelnök szerint a Károlyi-kormányt nem vonják felelősségre- Elfogták a debreceni padlásbetörő bandát- Chilélében ( sic!) nem fizetnek adót- Vasúti tolvajokat fogtak el, köztük egy rendőrt- Tarnay Andor dalestje