Írott és elektronikus média régen és ma

 A nemzetközi köztudatban az a hiedelem él,hogy az amerikai egyetemek,főiskolák nagyon drágák,és a legtöbb beiratkozott hallgató csak diákhitel segítségével tud diplomát szerezni.Amely diákhitelt aztán a diplomás ügyvéd,mérnök vagy tanár hosszú évekig fizeti vissza. Ez a kép él a köztudatban. A HVG hetilap 2022.szeptember 1-i(35.) számának Mérlegelés című cikkében(szerzőt sajnos nem tüntettek fel a cikk alatt,ez újabban divat lett a magyar sajtóban,de nekem nem tetszik) meglepő információkra bukkantam,melyek árnyalják ezt a képet.Az amerikai egyetemek igaz,drágák,de a diákhitellel kapcsolatban az utóbbi évtizedek kormányzatai jelentős könnyítéseket fogadtak‐-- el. 1.Obama elnök idején a szabadon elkölthető jövedelem 10 százalékában maximálták a havi törlesztőt.Szabadon elkölthető jövedelem=nettó összbevétel-lakhatási költség-élelmezési költség.20 év után pedig elengedték a maradék törlesztést azoknak,akik mindig pontosan fizettek. 2. Trump elnök a Covid-járvány idején törlesztési morat

 Hú, de érzékeny téma...Az amerikai elnökválasztás szavazási szakasza és az utána következő néhány hetes igazságszolgáltatási szakasza eddig eltelt néhány napja alatt a magyar mainstream média válogatott tévedésekkel, melléfogásokkal, hazugságokkal, egyoldalúan tolmácsolt igazságokkal, téves véleményekkel bombázta a magyar közvéleményt, az pedig reagált a következőképpen: 1. Érdektelenség- ne dumáljanak már ennyit Amerikáról, inkább foglalkozzanak a hazai vírushelyzettel 2. Gúnnyal- na, két öregember csatázik a megkopott fényű trónért 3. Hitelvesztéssel- ezek a mai hírportálok nem érnek semmit, leközölnek valamit ,aztán két perc múlva már mást közölnek 4. Szilárd és megingathatatlan állásfoglalással- Trump mellett állok, Biden mellett állok, mondhattok akármit, engem nem ingattok meg. Azt gondolom, hogy egy átlagos hírportál átlagos főszerkesztője innen, Magyarországról, komoly amerikai kapcsolatok nélkül ( most nem az 1956 óta kint élő nagynéniről beszélek, aki békés nyugdíjas éveit t

Az eutanázia a nemzetközi orvostársadalom egyik leginkább vitatott- és leginkább ébren tartott- kérdésköre. A Társadalmi Szemle című folyóiratban (1997/1., 52-61.o.), Tóth Gábor Attila három ország példáját vizsgálja: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Hollandia. Már az is érdekes, hogy Szerző csak olyan országokat választott, melyek közismerten liberális álláspontot foglalnak el az eutanáziával kapcsolatban. Ezt hívják tendenciózus újságírásnak illetve kutatásnak. Az eredmény nem meglepő: mindhárom országban a lakosság enyhe többsége helyesli az aktív eutanáziát, sőt, egyes esetekben még olyan orvosok is megúszták büntetés nélkül, akik jóval túllépték az ott érvényben lévő törvényes kereteket. Volt, aki adott a betegnek egy csepegtetőt, amivel rendszeresen beadott magának a beteg különböző altatókat, csillapítókat. Ha akarta a beteg, egyszerűen túl adagolta magát. Olyan is előfordult, Hollandiában, hogy rokonok kérhették: ugyan kapcsolják le a gépről szeretett családtagjukat.

Stumpf Anna cikke 2018.június 7-én jelent meg a Heti Válaszban. Arról szó, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai preferenciái módosulnak. Az amerikai vezetés rájött, hogy Európával is törődni kell, mivel a nyugati civilizáció kulcspontja. Ha Európa veszít erejéből ( és itt most írjuk le azt, amit Stumpf Anna valószínűleg nem írhatott, és nem is akart volna leírni: ha Európa elkínaisodik), akkor a nyugati civilizáció bukik. Nagyon jó elemző cikket írt Stumpf Anna, különösen az utolsó bekezdés tetszik. Arról szól, hogyan fogják a balos civil és egyéb szervezetek elbagatellizálni Orbán Washingtonhoz való közeledését. Lényegtelen kérdéseket, úgynevezett " demokráciaproblémákat" állítanak a politikai kommunikáció fősodrába. Stumpf Annának és a Heti Válasznak igaza lett, ld. a 2019.májusi Orbán-Trump találkozót. Remek cikk, minden politológusnak ajánljuk. 

Már megint a szomszédos államok és a magyar kisebbségek- a Trianon után hatalmasra megnőtt nemzetállamok nem tudnak belenyugodni abba, hogy magyar kisebbségek is élnek az új államok területén. Már-már paranoiás módon, folyton összeesküvéseket gyanítanak, ha két magyar összegyűlik, az már biztosan szeparatizmus...Erre a nagyon káros jelenségre mutat rá Csótí György cikke a Magyar Nemzet polgári napilap 11. oldalán. Két székely fiatalembert tartóztatott le terrorizmusért a román rendőrség, elsőfokon felmentették őket, aztán mégis lecsukták, de a köztörvényesek közé. Az egész egy túllihegett tébolyító történet. Mindezt úgy, hogy egy szövetségi rendszerben vagyunk Romániával. Elképesztő, tragikus. Nagyon okos elemző cikket olvashatunk, szintén a Magyar Nemzet 11. oldalán, Bencze Izabella tollából. Arról, szól, hogy miért nem lehetséges Európai Egyesült Államok létrehozása. Bencze Izabella rámutat: nem lehet összehasonlítási alapnak tekinteni az Amerikai Egyesült Államokat, mert ott az