Írott és elektronikus média régen és ma

 Méghozzá a Szonett-a tóban tükröződve című Somlyó György-versről van szó,mely az Új Írás c.folyóirat 1978/6.számában jelent meg. Már Arisztotelész óta tudjuk,hogy a műalkotás egyfajta visszatükrözése a valóságnak. Mégis,kevesen foglalkoztak azzal a problémával:hogyan hat az alkotóművészre az,ha valami visszatükrözi őt?Milyen lélektani változásokat idéz elő,ha valaki azzal keresi a kenyerét,hogy visszatükröz? Somlyó György válasza erre a kérdésre pozitív,ő láthatólag élvezi ezt a valóság-imitátori tevékenységet,élvezi azt,hogy ír a napsugárról,a víztükörről,a törött nádszálakról,a köveket bevonó zöld moszatokról. Az,hogy szerkeszthet,hogy valóság-elemekből szonettet állíthat össze,külön is inspirálja.  Nem minden író,költő élvezte ezt ennyire. Valahol ez (is) az irodalom tragédiája.

A Vetés és Aratás evangéliumi folyóirat 2013/1.számában megjelent a Napsugár című meese. A nagynéni arról beszél a kis Petinek, hogy Jézus igazsága megvilágítja a szívünket. Nincs is ezzel semmi baj,sőt, örülni kell annak, ha egy mese az Evangélium felé irányítja a gyermeki szíveket. Csakhogy a nagynéni azt kérdezi Petitől:"Ugye, a te szíved is néha haraggal és daccal van tele?" Pont így nem szabad bűnvallást tenni. Nem szabad mások szájába adni a szavakat. Hagy i kell,hogy saját maga fogalmazza meg,mit vétkezett. Úgy az igazi. Amúgy a folyóirat kitűnő és hasznos.