Írott és elektronikus média régen és ma

 A Görgei-kérdés hosszú évtizedeken át a magyar történettudomány mérlegéül szolgált:aki Görgeit árulónak tartotta,az balos volt,aki nem tartotta annak,az meg jobbos. Az ilyesfajta leegyszerűsítések ártanak legjobban a történetírásnak. Amikor elkezdtem olvasni a Világ Magyarsága c.hetilapban (2020.május 7.)Hutzler Vilmos írását,azt gondoltam,ez is csak egy újabb vitacikk,mely cseppet srm meggyőzően támasztja alá egyik vagy másik oldal igazságát. Aztán rájöttem,hogy itt jóval többről van szó,mint vitacikkről:Görgei Artúr hadvezéri pályafutásának rövid (egész oldalas) ismertetése ez,olyan tényekkel,melyekről még soha nem volt szerencsém hallani  Három olyan tényt találtam a cikkben,mely meggyőzően igazolja Görgei elkötelezettségét,és cáfolja áruló voltát. 1.Andrássy kifejezetten kérte Görgeit,hogy kezdjen egyeztető tárgyalásokat az orosz udvarral. 2.Kossuth az OHB elnökeként adott felhatalmazást Görgeinek az oroszokkal való békekötésre(na,itt csattantam fel. Aztán az emigrációban mindenfé

 A koronavírus okozta társadalmi válság mellett szinte alig foglalkozik a média a hagyományos,politikai-katonai válságokkal. Most éppen keleti szomszédunknál,Ukrajnában éles a helyzet. Az oroszok több hadosztályt is az orosz-ukrán határ mellé helyeztek,Ukrajna pedig közös hadgyakorlatot tervez a NATO-val. Persze,el lehet azon vitatkozni,mi volt előbb:a tyúk vagy a tojás,a lényeg ugyanaz marad:a helyzet feszült. Zelenszkij elnök pedig próbálja kapacitálni a NATO vezetését:ugyan,vegyék már fel Ukrajnát is a világ legnagyobb katonai szervezetébe. Mindenesetre lelki szemeim előtt már magam előtt látom a sok ukrajnai menekültet,amint Magyarországon keresik a biztonságot,a túlélést. Magyarország semmi esetre sem járna jól egy ukrajnai háborúval. 

 Ahogy az ember szemlézgeti a magyarországi írott és elektronikus médiát, mind tele van a magyar labdarúgó- válogatott sikereivel. És ez most nem mesterséges sztárolás, hanem valódi, jogos dicséret. Mert a Marco Rossi vezette magyar nemzeti tizenegy remek sorozatot produkált. Csak egy góllal kapott ki itthon a nemrég világbajnoki nyolc között szereplő oroszoktól, és a végén az oroszoknak kellett izgulniuk. Azután idegenben megverte a félelmetes törököket. Törökország ma jelentős futballhatalom, otthon nagyon komoly eredményekre képesek. Majd simán megverte Bulgáriát, szintén idegenben, helyenként Európa-szintű játékkal. Azután idegenben Szerbia következett, őket is 1-0-ra győztük le. Majd tegnap, idegenben, döntetlen az oroszokkal. Jóformán végig védekeztük az egész második félidőt, de megúsztuk, amihez kellett a magyar védelem, meg Dibusz kapus bravúrjai. Nekem nagyon tetszett Szalai Attila játéka, de az egész csapat óriásit küzdött. Hosszú évek után sikerült gy szimpatikus magyar vál

 Miután jó játékkal elintéztük a törököket, itthon kikaptunk az oroszoktól 2-3-ra, méghozzá úgy, hogy az oroszok vezettek 3-0-ra. Ezzel gyakorlatilag elveszítettük az esélyünket arra, hogy megnyerjük a Nemzetek Ligája csoportját. ( Labdarúgásról van szó). Legnagyobb megdöbbenésemre a média többsége- kivéve a kivételnek- ezt sikerként kezeli. Hogy milyen hősiesen küzdött a magyar válogatott, hogy nem omlott össze 0-3 után... A bekapott három gólnál olyan védelmi hibákat követtünk el, hogy egy NB II-es edző megőrülne a kispadon, aztán meg kirúgná az egész hátvédsort!  Emberek, Kedves Futballszurkolók! Bármennyire is imádja Marco Rossit a magyar média, bármennyire is szépen küzdöttünk, az eredmény ugyanaz: a belepumpált milliárdok ellenére a magyar labdarúgás fényévekre van még a FIFA világranglista 38.(!!!!) helyén álló Oroszországtól is! Hát, ebben mi a siker, az, hogy nem kaptunk ki 6-0-ra? Nekünk már az egygólos vereség is jó- a világranglista 38. helyezettje ellen? Ez eléggé minimáli

A hazai média egyértelműen az Orbán-kormányhoz köti a Paks2 beruházást. Ez annyiból jogos,hogy az erről szóló szerződést 2014-ben írta alá a magyar és az orosz fél. Kezembe került azonban a Hajdú-Bihari Napló (HBN)című napilap 2009.11.04-i száma. Ennek 5.oldalán olvasható az alábbi hír:"Oroszország örömmel vállalna szerepet a paksi atomerőmű bővítésében,mondta Alekszej Kazacskov Oroszország kereskedelmi képviseletének helyettes vezetője Pakson,üzletemberek számára rendezett fórumon...". A történeti hűség kedvéért tehát tudnunk kell,hogy az oroszok már jóval 2010 előtt érdeklődtek Paks atomerőművének bővítése, ezáltal közvetve a magyar energiapiac iránt.