Írott és elektronikus média régen és ma

 A Nők Lapja Évszakok 2020.téli számában nagyon színvonalas cikket olvashatunk Pablo Picassoról, a huszadik század spanyol képzőművész-zsenijéről ( Fodor Marcsi:A 20.század zsenije, Picasso). A Szerző, Fodor Marcsi, összefoglalja a nagy spanyol festő pályafutását, de inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogyan viszonyult közvetlen környezetéhez Pablo Picasso, a huszadik század egyik legnagyobb művésze.  Finoman szólva sem példamutató módon. Öngyilkos barátja szerelmét elszerette, rendszeresen szeretői voltak, s idézem:" Két szeretője, egy felesége, egy fia,egy unokája lett öngyilkos..."(105.oldal). A cikk olvastán az a benyomásom támad, hogy ez az ember saját életének nyomora elől belemenekült az alkotásba, s mindenkit ellenségnek tekintett, aki ezt a menedéket háborgatni merészelte. Persze, százezer műalkotás létrehozásához egész ember kell, csak ilyenkor felvetődik a kérdés:az ilyen ember minek akart családot? Ha nem fér bele az életébe, akkor nem fér bele az életébe. Akkor be

 A Nők Lapja Évszakok 2021.tavaszi számában találtam egy nagyszerű cikket Jill Bidenről,az USA Firsr Ladyjéről. Neset Adri írásának címe:Aki másodikként is első lett. A rendkívül dinamikus szövegű,ugyanakkor bárki számára könnyen olvasható cikkből egy nagyszerű asszonyt ismerhetünk meg. Miben is áll ez a nagyszerűség?Először is abban,hogy a legnagyobb tisztelettel szól elődjéről,a tragikus balesetben elhunyt Neiliáról. Másodszor:nagyon tetszik maga az életút,tipikus,viszályoktól sem mentes középosztálybeli amerikai család. Harmadszor:nagyon szimpatikus volt,ahogy reagált a Wall Street Journalban megjelent,eléggé ízléstelen ( állítólag konzervatív) támadásra. Ennek az volt a lényege,hogy felhánytorgatták Jill Bidennek,miért használja a doktori címét,mikor nem is orvos...Mintha csak orvosoknak lehetne doktori címük!Jill Biden angol irodalomból doktorált,és amerikai elnökfeleségkén is megtartotta tanári állását-hoppá. De nem valami elitegyetemen,hanem egy ún.közösségi főiskolán tanít. Szó

 A Nők Lapja Évszakok 2019.nyári számában olvashatjuk Lénárt Emese cikkét A táltosköltő szerelmei címmel. Nagyon érdemes elolvasni mindenkinek,aki kicsit is foglalkozik irodalommal,vagy valami módon megragadta őt Ady Endre költészete és/vagy személyisége. Ebben a cikkben az is találkozhat újdonságokkal,aki hivatásszerűen műveli az irodalmat. Jómagam például nem tudtam,kicsoda is az a bizonyos Kíváncsi Ili,mint ahogy Rienzi Máriáról sem hallottam még soha(utóbbi,mint a cikkből kiderül,kupléénekesnőként kereste kenyerét). Nem tudtam,hogy nem Ady adta Lédának a magyar irodalomból ismert és elismert becenevét,mint ahogy nem voltam tisztában azzal a halálosan komoly okkal sem,ami miatt Léda hazajött Párizsból. Ismeretlen volt előttem Ady és Kaffka Margit meglehetősen zavaros románca(Kaffka Margit szeretett volna Ady felesége lenni,csakhogy Ady elállt a lánykéréstől. Bennem felmerül:a két,tragikusan fiatalon elhunyt literátor-zseni vajon megmenthette volna egymást?). Arról sem tudtam,hogy Ad

 Aki lakberendezéssel  vagy belsőépítészettel foglalkozik- most az igényesebb szegmensre gondolok, nem arra, amikor arra kérik a lakberendezőt, hogy tüntesse el a vezetékeket- szóval, aki az igényesebb lakberendezést műveli és szereti, vagy éppen új ötletekkel kívánja feldobni házát, ne hagyja ki a Nők Lapja Évszakok 2019.téli számának 114-119.oldalán bemutatott házat! ( A cikk alatt szerző neve nem szerepel, kár, mert jó).  Szóval ez az ominózus ház Svédország Mellerud nevű városának igen gazdag külvárosi negyedében található, és jellegzetessége, hogy fehér. Fehér az ajtó, az ablak, a padló, a plafon, a fal, szinte minden bútor, még a kandalló is fehér.  Azt gondolhatnánk: na, megjöttek újgazdagék, és kitaláltak valami hülyeséget- de nem! Nagyon is ízléses a ház. Hogy miért?Azért, mert a fehér mellé mindig adagolnak egy kis ezt-azt. A konyhában, a fehér étkezőasztal mellett zöld növény virít. A hálószoba fehér ágyán ott a szürke műszőrme takaró. Az étkezőben piros sapkás karácsonyi ma

 A Nők Lapja Évszakok 2020.nyári számának 86-88.olvashatjuk Balázs-Piri Krisztina kitűnő cikkét Georgia O'Keeffe-ről,a magyar felmenőkkel is büszkélkedő amerikai festőről,aki utálta,ha festőnőnek nevezik,merthogy a művészi tehetségnek és a nemiségnek ne legyen köze egymáshoz... Georgia egy életével is művész,egy nem mindennapi egyéniség volt,az biztos. Mint Balázs-Piri Krisztina cikkéből kiderül,a közönség eleinte kissé félreértette,mindenféle freudista elemeket láttak bele virág-ábrázolásaiba. Aztán tisztázódott a dolog,sőt,Stieglitz,a híres galériatulajdonos feleségül is vette a kúlönc természetű nőt. Aki amúgy nemcsak virágokat festett,mintegy 2000 képe közül csak kb.200 ábrázol virágot. Balázs-Piri Krisztina írása kiváló,a magyar médiavilágban szokatlanul erős,nívós ismertetterjesztő cikk. Alkalmas arra,hogy felkeltse az érdeklődést Georgia O'Keeffe élete és munkássága iránt,és további kutatásra ösztönözzön. 

 Van a médiában egy általános meggyőződés, miszerint a nézők- színházra, filmre, sporteseményre vonatkozik ez- imádnak bepillantani a kulisszák mögé. Ennek a kulissza-mögé-bepillantós tartalomszolgáltatásnak számtalan formája, típusa alakult ki az évtizedek során, s ha nem is özönlenek a nézők az efféle tartalmakra, mindig van egy réteg, amely fogékony az efféle kukucskálásra. Hogyan öltöznek a színészek, mit csinál a színésznő a forgatáson,mivel tölti a valóságshow-sztár a szabadidejét, stb. Mivel a kulisszák mögé való betekintés mára külön "iparággá" lett, éppen ezért eseténként már unalmassá is vált.  Csakhogy:vannak olyan újságírók, médiaszakemberek, akik minden unalmas pörköltöt finom vacsorává képesek alakítani. Közéjük tartozik Sárosi Zoltán fotós, Matis Edit/Dodi styling és Nádasi Eszter újságíró. Ők a Nők Lapja Évszakok 2020.tavaszi számában bújtak a kulisszák mögé, hogy párokba állítsanak színházi egyéniségeket: Stohl Andrást Pajer Zsófia sminkessel, Ónodi Eszter sz