Írott és elektronikus média régen és ma

 Az  Alföld Debrecenben havonta megjelenő irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat. A 2019/4. szám tartalmából: Nádasdy Ádám verse szűkszavúságról,bőbeszédűségről,fecsegésről és csendről-Kántor Péter:A hallgatás falára című költeménye a magyar történelem ismert jelenségéről szól:utólag mindenre van magyarázat.Kérdés,hogy lesz-e utólag,ad -e a történelem mindig újabb esélyt...-Bereményi Géza híres "aranyórás novellája",eredeti címe 1961.április 12.-Selyem Zsuzsa novellája bebizonyítja,hogy egy ember képes a világot az állatok szemével látni-Gyürky Katalin kitűnő regényelemzése Siri Hustvedt:Amit szerettem című művéről-Hogyan mutatkozott meg Debrecen és a Hortobágy a lengyel irodalomban?-Kállay Eszter sajátos versvilága minden Olvasó számára örökké emlékezetes lesz-Több tanulmány a csendről és a hallgatásról ,mások mellett Dobos István és Kulcsár-Szabó Zoltán tollából. Előbbi többek között Heidegger és Wittgenstein nyelvfilozófiáját is elemzi-Balogh Gergő írása a magyarországi ...

 Az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóirat verseket,novellákat,esszéket,tanulmányokat,irodalmi kritikákat közöl. A 2013/11.szám tartalmából: Vasadi Péter:Babits szeme című verse tiszteletadás a nagy költő előtt-Bereményi Géza:Vadnai bébi című novellája az 1970-es évek fiatalságának létérzését,múltértelmezését vizsgálja-Tőzsér Árpád naplórészletében szó esik a Kossuth-díj médiavisszhamgjáról,Umberto Eco és Szerb Antal egymásrahatásáról,a telekommunikáció túlzott szerepének társadalmi hatásairól,a társasházi lakásokban tartott kutyákról és még sok másról-Tóth Erzsébet költészetét egy hosszúversből és egy róla közölt,rendkívül eredeti tanulmányból ismerhetjük meg-Buda Ferenc versében a fiatalság,a régi szerelem emléke dobogtatja meg a szívúnket-Nagy Krisztián tanulmánya Lukács György etikáját jellemzi,és felteszi a kérdést:hogyan viszonyul a lukácsi etika a politikához?-Győri László:Hajtogatás című verséből megtudhatjuk,mekkora igénye is van az embernek a kiszámítottságra,a r...

 Mostanában elterjedt, hogy a filmkritikákat nem kritikának, hanem recenziónak nevezik. Tehát a kritikus azt mondja, hogy őnékije esze ágában sincs bírálni a filmet, nem prekoncepcióval áll a dologhoz, csak néhány apróság, ami szemet szúr neki, ugyebár...majd állítólagos objektivitásának bizonygatását követően az illető író/újságíró/kritikus,/filmesztéta jó alaposan lehúzza filmet.  Erre gondoltam, mikor olvastam Báron György: Legendásítás című filmkritikáját ( szerintem ez a megfelelő műfaji megjelölés). Az írás az Élet és Irodalom hetilap 2022.október 7-i  számának 23. oldalán jelent meg. Merthogy ez az írás nem ilyen. Ez egy őszinte, hozzáértő és tőrölmetszett filmkritika a Bereményi kalapja című filmről. A kritikus alaposan lehúzza Tóth Barnabást és Papp Gábor Zsigmond rendezőt. Bereményit és Járai Márkot szerencsére nem.   Nekem az a véleményem a filmről, hogy valami tapasztalt, Bereményi-korabeli " ikon" kezébe kellett volna adni. Merthogy portréfilm eset...