Írott és elektronikus média régen és ma

 Albert Einstein, a modern fizikai világkép egyik megalkotója 1879-ben született. Születésének százéves évfordulóján Az Élet és Tudomány c. folyóirat címlappal emlékezett a nagy tudósról ( Élet és Tudomány, 1979.03.16.). De hogyan!  Négy arckép Einsteinről. Az első fekete-fehér, komoly, átlagos, mint amikor utcán közlekedik az ember. Mellette karikatúra, az a bizonyos nyelvnyújtós kép. Aztán balra lent, megint a nyelvnyújtós kép, valami textilművészeti alkotáson. Jobbra lent pedig fénykép, rajta a híres képlet. Nem vitatom, hogy Einstein színes egyéniség volt, a róla készült portréban joggal foglaltatik benne a nyelvnyujtogatós kép is. De azért lássuk be, nem ettől lett híres. Ne csináljunk Einsteinből celebet, mert odalesz a tudományos híre, neve! Az ÉT címalpjára elég lett volna egy nyelvnyujtós kép. Így is jó. Einstein arca, mint médiasztár- nem kellene. Van elég celeb a mai médiában bőven. Albert Einstein fizikus volt, így kellene őt megőrizni az emlékezetnek. 

Hatalmas hírrel nyit 2020.március 3-án a Nemzeti Sport. 2022-ben Magyarország rendezi a labdarúgó férfi Európa Liga döntőjét. Le vagyok taglózva- az örömtől. Az UEFA, annak ellenére, hogy a magyar labdarúgás úgy áll, ahogy, mégis megbízik bennünk annyira, hogy a második számú nemzetközi kupasorozatot Budapestnek, a Puskás Stadionnak adja. Ez hatalmas sportdiplomáciai siker, amelyet a hazai médiának minden lehető módon propagálnia ( kellene). Az origo.hu kiemelten hozza a hírt, az index.hu-n egyszerűen nem találtam semmit ( letöltés:2020.március 3,11 óra 5 perc) az El-döntőről- bár lehet, hogy én vagyok buta és elfelejtettem olvasni. A Nemzeti Sport 2020.március 3-i száma viszont egészen komoly és korrekt anyagot közöl a témáról. A címlapon ez áll: El-döntő a Puskásban! Majd felsorolják, hogy az elmúlt években hol rendeztek El-döntőt. A cikk korrekt, egy dologra azonban felhívnám a figyelmet. Az újságárusok általában félbehajtva kínálják termékeiket. Ha félbehajtjuk a Nemzeti Sport

Amint azt a Hajdú-Bihari Napló 2020.02.27-i számának címlapján rövid hírben olvashatjuk, a bíróság 4 év 3 hónapra ítélt egy 67 éves asszonyt, mert kábítószert árult. Az ügyhöz az alábbiakat fűzném: 1. Talán megérne ez szégyenteljes ügy egy hosszabb tudósítást, elvégre még a mai médiában sem mindennap fordul elő hasonló hír.Akár még interjút is lehetne készíteni a " drognagyival". Vajon megbánta, amit tett? 2. Régebben a drogozás generációs bűncselekmény volt, mára már 0-99 éves kor között bárkit elkaphatnak ilyen cselekményért. 3. Nagyon helyesen döntött a bíróság. Minden eszközzel fel kell lépni a hasonló esetek ellen. Ez pedig a Hajdú-Bihari Napló internetes oldala: haon.hu

A Hajdú-Bihari Napló című napilap 2018.május 9-i számából, természetesen a teljesség igénye nélkül: - Címlap: matekérettségi. - Magyarország: Megalakult a 2018-as választások mandátumai alapján működő Országgyűlés. Kövér Lászlót választották házelnökké. - Áder János elnézést kért azoktól a választóktól, akiknek április 8-án órákig kellett várakozniuk a szavazókör előtt. - A 42-es út mellett illegális bevándorlót fogott el egy rendőr. Saját elmondása alapján a férfi Szudánból " látogatott" hazánkba. - Mi a vizsgadrukk, hogyan kell az érettségizőknek ezen felülkerekedni? - Becsi Etelka írása Bakuról, Azerbajdzsán fővárosáról. - Sport: Visszatér Hosszú Katinka a medencébe. - Luis Suarez marasztalta Lionel Messit. - Magyar Kupa: A Debrecen 2-0-ra legyőzte a Puskás Akadémiát, de 4-2-es összesítéssel búcsúzott. xxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt az oldalt is: konyv-ajanlo.blogspot.com xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési biztosítások kötése. A piacon elérhető legkedvezőbb konstrukciók a

A Népszava, melyet 1873-ban alapítottak, a magyarországi baloldali és liberális politikai nézetű olvasókat célozza meg. A 2018.május 3-számban olvashatunk interjút Schiffer Andrással, aki szerint a FIDESZ jelentős szavazótábort vont el mind a Jobbiktól,mind pedig a baloldali pártoktól a 2018-as választásokon, s szerinte a baloldali pártoknak és az LMP-nek is hasonló feladat adatik 2022-ben. A címlapon arról olvashatunk, hogy Brüsszel megvonná a támogatásokat korrupciógyanú vagy pedig a jogállamiság hiánya esetén. A 2.oldalon megtudhatjuk, hogy mennyibe kerül Magyarországon amatőr futballistának lenni. Arról is olvashatunk, hogy hazánkban nagy a forgóajtó az energiaszektor és a politika között. A régóta örök téma: kilakoltatási moratórium. Már nemcsak azokat tehetik ki, akik nem fizették a hitelt, hanem azokat is, akik olyan önkormányzati lakásban élnek, melyet az eddigi fenntartó le akar rombolni. Sport: Az AS Roma legyőzte ugyan a Liverpoolt, mégsem jutott be a labdarúgó BL döntő

Nagyon szeretem a Magyar Hírlap címlapjának megjelenését, ám a 2018.február 13-i szám valahogy zavaró. Bal oldalon olvasható a " Biztonsági garancia a déli kerítés" szöveg, mellette pedig Dömötör Csaba államtitkár képe látható. Az a baj, hogy Dömötör Csaba szinte elvész a képen. Az emberalak a kép kb. egyötödét teszi ki, a többi a határkerítés egyik oszlopát, illetve a magyar kék eget ábrázolja. Véleményem szerint ilyen fotót a 21.századi írott médiában már nem szabad közzétenni! Vagy Dömötör Csabára kellett volna fókuszálni, vagy a kerítést kellett volna megörökíteni, illusztrálva a bal hasáb szövegét. A tartalom viszont most is kitűnő. Nagyon tetszik, hogy a Magyar Hírlap következetesen igazat ad a kormánynak az ukrajnai magyarság ellen elkövetett oktatási jogsértés ügyében. És persze szimpatizálok azzal is, hogy kiállnak a migrációs kvóták ellen. A sok remek cikk közül  ki kell emelni Nagy Ervin filozófus írását ( nem értem ugyanakkor, miért kell feltüntetni a Szerző c

A Rubicon történelmi magazin 2018/2. számának tartalmából, a teljesség igénye nélkül: - Szakály Sándor új szemszögből közelíti a magyar történettudományban rejtélynek számító " Kik bombázták Kassát?"- problematikát. Nem foglal állást egyik elmélet mellett sem, arra azonban rámutat, amiről az elmúlt évtizedek szakértői kissé megfeledkeztek: a bombák cirill betűsek voltak... - Schwarzwölder Ádám remekül összefoglalja írásában a világosi fegyverletételtől a 67-es kiegyezésig vezető utat. Szó esik Bach és Kempen bárókról ( utóbbi talán kevéssé ismert: ő volt a rendőrminiszter, ő építette ki Magyarországon az osztrák besúgói hálózatot), a passzív ellenállásról, báró Eötvös szerepéről ( ezt a történelemkönyvek agyonhallgatják), valamint természetesen Deák Ferenc és Kossuth Lajos vitájáról, a Húsvéti cikkről illetve a Kasszandra-levélről. - Gali Ádám remek portrét rajzol a mára kissé elfeledett Berzeviczy Albertről, a nagy kultúrpolitikusról, aki harminc éven át volt az Akadémia el

Miért érdemes közel egy éves napilapokat átnézegetni? Talán azért, mert le tudjuk, mérni, hogy a tavalyi sajtóban olvasott politikusi ígéretekből mi vált valóra...Meg azért is, hogy megkezdett folyamatokhoz hozzá tudjuk adni az elmúlt tizenkét hónap történéseit. A Hajdú-Bihari Napló 2017.január 16-i számának címlapján a megemelt minimálbérről szóló cikk olvasható. pontosabban abból az aspektusból szemlélhetjük a megemelt minimálbér kérdését, hogy ez mekkora gondot okoz a vállalkozásoknak. Ó... A 11. oldal viszont maradandó élmény. Csató János dr., bevezet bennünket az egészséges élelmiszerek boszorkánykonyhájába. Megtudhatjuk, hogy a tejcsokoládé igenis egészséges élelmiszer, hogy a bolti tejben nincs tartósítószer, hogy a mangalicasertés nem feltétlenül egészségesebb a hagyományos sertésnél. Érdekes. Mi a helyzet a Jobbikkal? A Jobbik mélyrepülése pedig ekkor, 2017.elején kezdődött el. A 2016. évig a cukiságkampány gőzerővel ment, aztán 2017 elejére a régi motoros öreg gárdistáknak e

A HVG a magyar liberális értelmiség talán utolsó népszerű fóruma maradt. Éppen ezért kellene jobban megbecsülni. Korrektül, tényszerűen írni Magyarország és a nagyvilág dolgairól, nem pedig tendenciózusan, alávetve magukat különböző akaratoknak... Lapozzunk a 80.oldalra! Az Év krónikája. Január 20.: Donald Trump amerikai elnököt hepciáskodónak és hiúnak festik le. Ez nem korrekt. A Krónika, mint műfaj, arra való, hogy összefoglalja egy adott időszak, vagy egy adott tér eseményeit, nem pedig arra, hogy az újságíró személyes véleményét tudassa a nagyvilággal. Ha a Szerző szerint Trump hiú, akkor erről publicisztikai műfajokban írhat, de év végi eseményösszefoglalóban nem. Keresztes Imre Jeruzsálem történetét foglalta össze cikkében. A zárómondat szerint Jeruzsálem XX. századi történetét a "kolonializmus, a nacionalizmus, az antiszemitizmus és arabellenesség" formálta. Így van, ezek is jelen voltak. De jelen voltak a keresztények is, akik sem kolonialisták, sem antiszemiták