Írott és elektronikus média régen és ma

 Burt Bacharach neve hallatán, főképp Angliában vagy az USA-ban,  sokan azt monják: ja, az a giccsparádészerző. Mások pedig egy életérzés, a 20.század közepső időszakának kiváló muzsikusát, idolját, életérzésének megtestesítőjét látják benne, akinek olyan dalokat köszönhetünk, mint a világhíres Close to You,vagy az I'll Neves Fall in Love Again. Olyan kiválóság énekelte dalát, mint Aretha Franklin. Bacharach a világ könnyűzejének legismertebb alkotói közé tartozott.  Burt Bacharach 2023-ban elment közülünk, volt olyan média, amely egyeten sort sem közölt a világhírű zeneszerző, muzsikus haláláról.  A Mandiner hetilap 2023.06-01-07. számának 65. oldalán Leimeszter Barnabás írása kiváló. Felfedi, hogy miért is volt életében annyira megosztó személyiség Burch, miért van az, hogy egyesek irtóznak a zenéjétől, mások pedig a legnagyobbak között tartják számon. Igaz, ez inkább csak az angolszász területekre igaz. Magyarországon sokan azt sem tudták, hogy azt a számtalan világslágert, mely

 Az 1980-as évekre sokféleképpen emlékezhetünk.Lehet nosztalgikusan, lágy szívvel siratva az elmúló fiatalságot. Lehet, amolyan " kulturális módon", felemlegetve az akkori világhírű filmeket, zenészeket, együtteseket, hogy hej, bezzeg annak idején...Lehet történelmileg ( ez volt a hidegháború lezárulásának időszaka), és sok-sok egyéni módon, hiszen mindenki másképp él meg egy adott korszakot.  Nick Love amerikai rendező elképesztően eredeti, humoros filmet - pontosabban: tévésérozatot- forgatott a '80-as évekről. A Malice nevű város című tévésorozat, sajnos, krtikailag kissé elsikkadt a nagyobb költségvetésű, jobban sztárolt filmek között, pedig nem akármilyen élményt nyújt. Ironikusan idézi fel a nyolcvanas éveket, magát a retrót, mint jelenséget, facsarja ki, és tart elénk, " retrózók" elé görbe tükröt. Folyton azt kérdezgeti tőlünk, nézőktől: gyerekek, ebben az egészben Ti mit élveztetek? Ugyanakkor ez a kérdésfeltevés inkább csodálkozó, szeretetteljes, nem p

 Kedvenc együttest vagy zenei előadót általában tizenévesen talál az ember. Nem választ- egyszerűen zene és kamaszkorú befogadó egymásra találnak. Aztán ahogy nő fel az ember gyereke, egyre kevésbé figyel oda az újdonságokra, más dolgok kötik le az energiáit, úgyhogy a kedvenc zenekar vagy előadó egyszerűen háttérbe szorul.  Kivételes esetek azért akadhatnak. Olvastam a Magyar Narancs hetilap 2023.július 27-i számában egy cikket, egy jazz-fesztivál programajánlóját ( 44.o., Ülnek a fűben, a cikk Szerzője nincs feltüntetve). Voltaképpen programjánló ez, Ifi-Valde Orsolya beszél arról, mely zenekarok és előadók vesznek részt a Jazzpiknik nevű fesztiválon. Bevallom, kicsit szégyenkeztem,hiszen Rick Astley kivételével a nyomtatásban látott nevek egyikét sem ismertem. Úgyhogy elhatároztam, kiválasztok egy zenekart és utánanézek a legnagyobb videomegsztó portálon.  A Dirty Loops nevű csapatra esett a választásom. Nem bántam meg, elképesztően jók, olyan zenét játszanak, ami- ha meghallom, hog

 A legtöbb mai ember nem érti a balettet. Az iskolai zenei nevelés is kevés súlyt fektet rá, amúgy meg kevés a társulat.  Ezen a meg nem értésen old- sikeresen- a Velekei Lászlóval, a Győri Balett igazgatójával készült interjú, mely a Hangoló című folyóirat ( a Budafoki Dohnányi Zenekar időszaki magazinja) 2023. őszi számában jelnt meg. Az interjút készítette Petró Margit, és a 46-50. oldalán olvasható. Megtudhatjuk többek között: -miként éretelmezheti a közönség a balett sajátos nyelvrendszerét? - mi a különbség a történetmesélős és a szimfonikus balett között? - Veleki László melyiket szereti jobban a kettő közül? - mozdulattá formáljuk-e minden érzelmünket, s ha igen, akkor ebből mi következik a balettre nézve? - miért mondhatjuk, hogy a táncművészetben nincs két egyforma előadás? - hogyan választ zenét, hogyan választ darabot a rendező? És még számtalan más titoknak birtoksai lehetünk, ha elolvassuk a Hangoló folyóirat cikkét! 

 Csepregi Éva a Neoton Família együttes énekese volt, az 1980-as években számtalan slágerrel ( Nyár van, Kétszázúhsz felett,Ha elmúlik karácsony, Santa Maria,Szép nyári nap és még sorolhatnám) a magyar könnyűzene élvonalbeli csapatai közé tartoztak. Megnyerték a Yamaha-fesztivált, és felkerültek az amerikai slágerlista 3. helyére ( ezt a bravúrt szerintem soha nem fogja megismételni magyar együttes vagy előadó, bár ne legyen igazam).  A Nők Lapja hetilap 2022.08.03-i számában szenzációs interjút olvashatunk Évával. Koronczay Lilla készítette, a címe: " jövőre átadom a stafétabotot". Ebben az írásban nem a zenéről, a Neoton-dalokról vagy a Neotonról olvashatunk- bár természetesen ez a téma is előkerül-, hanem az énekesnő magánéletéről. Intelligensen, okosan- lám, így is lehet magánéletről írni. Megtudjuk, hogyan alakult Éva viszonya skót férjéhez, miért nem ment ki Skóciába, hogyan került közel az apjához Heatlie Dávid, az énekesnő fia. Nagyon gondolatébresztő, mélyen emberi b

 Érdemes lenne nagy zenészeink, zeneszerzőink emlékezetéről külön kötetet kiadni, összegyűjteni a róla szóló emlékezéseket, kritikákat. Szakcsi Lakatos Béla 2022-ben hagyott itt bennünket, emléke elevenen él, hiánya igencsak érezhető. Mindez úgy juott eszembe, hogy elolvastam a Gramofon zenei szaklap 2004.őszi számában Zipernovsky Kornél igencsak értő kritikáját Szakcsi Lakatos Béla Na Dara! ( magyar jelentése: Ne félj!) című albumáról. Zipernovsky kiemeli az album játékosságát, Szakcsi Lakatos " igazi hazatérésé"-nek nevezi a lemezt. Szól arról, mennyi eredetiség van a bőgő és dob játékában. Kiemeli Rostás Mónika és Rostás Csaba énekét. Összességében: egy nagyon pozitív lemezkritikát olvashatunk. Ezeket kellene könyvben kiadni, ezzel is ápolva egyik legnagyobb muzsikusunk zongoristánk emlékét.

 Elton John az 1970-es években vált nemzetközileg ismert zenei ikonná. Az IPM 1978/3. számának 57.oldalán olvashatunk róla érdekes cikket. Megtudhatjuk,mi  Elton John eredeti neve. Kiderül,miért szereti az extravagáns ruhákat,kiegészítőket,színes keretes szemüvegeket. Érdekes dologra derül fény,amikor megtudjuk,hogyan is került sor arra a bizonyos első turnéra,amely a világhírt hozta meg a művésznek. Magánéletébe is bepillantást nyerünk:elgondolhatjuk;milyen lehet Greta Garbo egykori villájában lakni. Választ kapunk arra a kérdésre, szokott-e golfozni az ifjú popsztár.  Rövid,de érdekes és jó cikk.

 Ha igen,akkor ahhoz nagyon-nagyon jól kell tudni zenélni és ismerni kell a fontosabb zeneműveket-kívülről. Nem semmi. A magyar karmesterképzésről,a nemzetközi színtéren is legendásan jó eredményeket elérő magyar karmesteriskoláról a Gramofon című zenei magazin 2004.őszi számában olvashatunk a szakma jeleseit megszólaltató körképet. Kifejti véleményét Lukács Ervin, Petrovics Emil,Hamar Zsolt,Kesselyák Gergely,Héja Domonkos. Jót is,rosszat is mondanak,de a jövőt illetően nem túlzottan optimisták. Hogy a cikk megjelenése óta jobb vagy rosszabb lett a helyzet,azt nem én vagyok hivatott megállapítani.  A cikk kitűnő,inspiráló,érdekes. 

 Megnéztem a 2022-ben bemutatott A bálna című filmet. Hogy tetszett?Hát, 10 pontból 6 pontot adnék rá. Darren Aronofsky alapötlete-gyakorlatilag az egész film egyetlen zárt térben játszódik-zseniális,de 120 percen át...a vége felé már szabadulási kényszerem volt. Valaki vigye már ki szegény Charlie-t a levegőre-ezt gondoltam.Brandon Fraser színészi játéka elképesztően jó. A gesztusok,a szünetek,a hangerő folyamatos változtatása-engem lenyűgözött.De a mimika,az az igazán verhetetlen. Ami viszont nem tetszett a filmben,az egyrészt a szerintem kissé elnyújtott cselekmény,azbolykor eröltetett szentimentalizmus,no és a végtelenül oda nem illő zene. Mint egy nyugdíjasok természetjáró kirándulásáról szóló házi doku,olyan érzésem volt a zene hallatán. Nem rossz önmagában,csak nem illik ide.  Mindent összevetve:A bálna szerintem közepesen jó film,ha van időnk,érdemes egyszer megnézni. 

 2023.április 18-án jött a szomorú hír: Török Ádám többé nincs közöttünk. Török Ádám a magyar zenei élet különlegessége volt. A Mini együttes- szerintem itt, Magyarországon leginkább ezt ismerjük Ádám gazdag munkásságából- felfelé kilógott a korebeli magyar könnyűzenéből. Nem háromperces tingli-tanglikat játszottak- mint a korabeli zensézek, együtesek közül oly sokan- hanem igényes jazz-rockot, amit meg kellett érteni, át kellett rágni. Ádám bizonyította be, hogy olyan klasszikus hangszerek, mint a fuvola, klarinét, helyet kaphat a könnyűzenei repertoárban is.  Rokonszenves fickó volt, elégé erős karakter, ha szólt, arra odafigyelt mindenki. Most már itt, a földön, nekünk nem szól többet. 75 éves korában ment el közülünk. Gyászolok. Zenét hallgatok.  Nyugodj békében, Ádám!  Ui:Akit a fiatalabbak közül érdekel a Mini együttes munkássága, a legnépszerűbb videomegosztó portálon- szerintem- talál videókat. Csak írja be a keresőbe, hogy Mini együttes. Ez a muzsika a magyar és az európai zen

 Kezembe került a Straky Tibor által szerkesztett Zenei Ismertető 1978-79,Debrecen című kiadvány. Ahogy fellapoztam,kiderült,nem akármilyen produkciók kápráztatták el az akkori zenerajongókat. Csak néhányat emelnék ki közülük:október 2-5 között lépett fel a Nemzetközi Orgonaverseny győztese. Október 9-én Amerikából érkezett előadó,Cathy Berberian adta elő From Monteverdi to the Beatles című dalestjét. Október 16-án a városban koncertezett a Berlini Szimfonikus Zenekar. Október 19-én a nagy magyar zeneszerző,Szokolay Sándor szerzői estjét nézhették-hallgathatták meg a bérletesek. Október 30,egy különleges produkció:a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és a Kodály Kórus a Magyar Állami Operaház énekeseivel együtt lépett fel. November 13-án a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertezett. November 27:Karasszon Dezső orgonaestje. November 29:Kocsis Zoltan,Szenthelyi Miklós és Berkes Kálmán estje. December 9:Ránki Dezső zongoraestje. 1979.január 8:A Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar és Schiff

 Jó karácsonyi ajándék lenne szeretteinek egy pánsíp?Nem vagyok meggyőződve arról,hogy 2022-ben ez lesz a slágerajándék karácsonyra. Van ugyanis egy kis baj vele:tudni kell rajta játszani. Dehát ki tud itt pánsípon játszani?Mifelénk,akit érdekel a zene,az általában dobol,billentyűzik,gitározik,netán hegedül.Vagy zongorázik. Netán énekel.Csak kevesen akarnak pánsípon játszani. Kár,mert nagyon érdekes,különleges hangszer. Mindenesetre,ha mégis úgy dönt,hogy pánsípot szeretne adni valamelyik gyermekének-mert azért itt róluk szól a karácsony,ugyebár-,akkor az Ezermester folyóirat 1979/12.számának 33.oldalát érdemes elolvasni. A cikkírók,bizonyos P/fdt,gyönyörűen,pontosan leírják,hogyan kell pánsípot készíteni. 1mm falvastagságú aluminiumcsöveket kell használni hozzá,tudni kell polírozni,és persze a csövek hossza is szigorúan meghatározott. 200 mm a legnagyobb,ez adja a legmélyebb hangot. Aztán jön a többi:185,171,158,146,135,124,115,106,97,88,81,73,66 és 60 milliméter. Tehát az igazi pánsí

 Azért visszaemlékezve egyetemista koromra,jaj,de rég volt,szóval,eleinte menő volt zenét hallgatni iPodon,aztán már ennek az évfolyamtársnak is lett,meg annak is lett,így hát már nem volt olyan nagyon extra. De azért kényelmes volt,jó volt.  Mindez azért jutott eszembe,mert elolvastam Balogh Csaba:Lecsengett című írását,mely a HVG 2022.május 19-én megjelent számának 34-35.oldalán olvasható. Nagyon jó cikk,összefoglalja a megjelenése idején igencsak újnak ható zenelejátszó történetét,s magyarázatot ad arra is,miért hozta meg döntését az Apple. Remek cikk,jó stílusú,ugyanakkor tényeket is bőven felsorakoztató. Ajánlom mindenkinek!

 A Magyar Narancs 2022.május 5-számának 40.oldalán olvashatjuk Zipernovsky Kornél kritikáját Pat Metheny budapesti komcertjéről(amelyről,véleményem szerint,szólhatott volna kissé bővebben is a magyar sajtó és média). A Szerző kiemeli írásában azt,hogy Metheny igencsak nyitott a fiatalabb generációkkal való együtt-muzsikálásban. Szól még hangszeres zsenialitásáról:játszik akusztikus-,basszus-és elektromos gitáron is. A kritika,bár igen rövid terjedelmű,rendkívül korrekt,kedvcsináló. Ha sosem hallottam volna Methenyről,a cikk elolvasása után furdalna a kíváncsiság.  Azért-bár megemlíti a Szerző-jobban kiemeltem volna azt a 42 húrost...Igen,egy gitáros,akinek van egy különleges hangszere,egy 42 húros gitár.El tudják ezt képzelni? Ez már az úgynevezett könnyűzene nagyon magas szintje. Gratulálunk!

 Réges-régen költészet és zene egybetartozott. Ennek az össuetartozásnak emlékét olykor még mai irodalmunkban is érezzük.  Vannak olyan versek, amelyek csak akkor tárják fel igazi értelmüket, ha énekeljük őket. Ezen költemények közé sorolhatjuk Goron Sándor:Bolondos játék című költeményét is. A Várad folyóirat 2007/9. számának 36. oldalán olvasható.  Amikor először elolvastam, egyszerűen nem mondott semmit.Tíz rövid sor, az első fele rímtelen, a második fele rímes. Az élet bolondos játék és kész. Aztán magányomban elkezdtem a művet énekelni, afféle magam- improvizálta dallamra- és csoda, megnyílt. Vannak olyan művek, melyeket ki kel léptetni megszokott értelmezési közegükből,hogy megértsük őket, ennyi a tanulság. A verset pedig tessék elolvasni!  Itt a folyóirat weboldalának linkje: varad.ro

 A metropol.hu internetes oldalon szomorú hírt olvastam. Elhunyt Klaus Schulze,az elektronikus zene atyja,megalapozója,akinek munkássága nélkül ma nem lenne techno,pop,meg semmiféle modern zenei stílus. Schulze már az 1960-as évek végén-amikor a nagyközönség még a Beatlesért rajongott-akkor furcsának számító szintetizátor-hangzásokkal kísérletezett,szekvenszereket alkalmazott.  Nagy úttörő volt,aki teljesen másképp látta a zenét,mint kortársai. Ötvenegy lemezt készített,szólistaként vagy közreműködőként.Sikeres művészként is megmaradt egyszerű,közvetlen embernek. Halálhíre megrázott,részvétemet kívánom szeretteinek,barátainak. 

 Ugyanis felépült Európa egyik leglátványosabb zenei létesítménye, az Elbphilharmonie nevű koncertközpont. Az épületről a magyar sajtóban először az IPM 2017.augusztusi száma közölt részletesebb ismetetőt (Mizsei Anett:Formába öntött zene Hamburgban, 60-64.o.).  Mindenekelőtt, ahogy azt már megszokhattuk:az épület gyönyörű. Mint egy királyi korona, úgy néz ki, uralkodó színe a kék ( Hamburg Európa egyik legnagyobb kikötője), és 110 méter magasan áll az Elba folyó mellett.Megváltoztatta Hamburg amúgy sem csúnya látképét, méghozzá pozitívan, előnyösen. A legfontosabb: az épület akusztikai tervezése már digitálisan történt, több, mint 1 millió apró, különböző nagyságú és mélységű cella borítja azokat a gipszrost alapú paneleket, melyek az épületet alkotják. A város ügyelt arra, hogy ne kultúrsznoboké legyen az Elbphilharmonie, hanem mindenkié. Nemcsak komolyzenei koncerteket terveznek benne.  Érdemes ezt a cikket elolvasni. Nekem az jutott eszembe az egész projektről, hogy nem biztos, ho

 Olvasom a Nők Lapja 2018/32.számában Szegő András cikkét(A próféta és a rajongó. Jim Morrison titkai),és azon gondolkozom,vajon én magam hogyan viszonyulok a 20.század amerikai rock-ikonjához. Szeretem Morrisont?Nem szeretem Morrisont?Valahol a kettő között. Azt gondolom,ebbéli viszonyulásom,pozícióm,ha úgy tetszik,nagyjából egyezik Szegő Andráséval. Az vitathatatlan,hogy a Doors zenéje jó(de nem fenomenálisan jó,nem fog meg annyira), bár néhol még most, a 21.században is innovatívnak hat. A szövegeken már el lehet vitatkozni,sok esetben érzem úgy,hogy a direkt botránykeltés,a médiafigyelem megragadása az elsődleges cél. A szövegek szellemisége,a polgári társadalom értekeinek teljes tagadása,az tőlem idegen. Ugyanakkor,főleg a későbbi dalokban,kissé iparszerűnek érzem ezt a nagy lázadást. Ezt várja tőlünk a közönség,tehát ezt csináljuk.... Minden kornak megvoltak a maga lázadói. Morrison azért volt különleges,mert őt tényleg nem érdekelte semmi. Ettől válik számomra unszimpatikussá. H

 A Covid-19 miatt sokan kerülhetünk olyan helyzetbe,amit csak úgy hívunk:karantén. De mit csináljon az ember karanténban?Hogyan töltse el a napjait? Erre vonatkozóan ad tanácsokat a Nők Lapja 2020/46.számában Koronczay Lilla:Út befelé című cikke. Két szakember(Dr.Szondy Máté és Bokor Judit) mondja el véleményét és tapasztalatait a karanténról. Azért tetszik ez a cikk,mert mindketten a belső elmélyülés,a napjainkra oly jellemzővé vált pörgős,izgága életforma megváltoztatását ajánlják. Dr.Szondy Gábor kifejezetten javasolja a meditációt,mely szerinte vallás-és kultúrafüggetlen. Bokor Judit pedig a korábban elhanyagolt szellemi és fizikai időtöltések felelevenítését,régi képességek újraélesztését javasolja:jóga,olvasás,zenélés a régen elfeledett hangszeren,festés. Aztán a cikkíró is elmeséli mit is csinált ő a karanténidőszak alatt. Szerintem elsőosztályú írás ez,szinte olvastatja magát. A benne foglaltakat pedig érdemes megjegyezni.

 A Somogy című folyóirat 2009/1. száma közli Illyés Gyula:Tihanyi barátaimhoz című versét,mely szerintem világirodalmi rangú. Miért is? Egyrészt azért,mert úgy érzékelteti Tihany és a Balaton vidékének exkluzív hangulatát,hogy mellőzi a magyar költők által ezekhez társított toposzokat. Nincs nádas,visszhang,halász,magyar tenger,semmi ilyesmi. Ennek a költeménynek saját világa van,saját metaforákkal és szimbólumokkal. És Illyés Gyulától szokatlan vidámsággal,szarkasztikus iróniával. Már a "barát"illetve később előforduló "kortársaim"szavak jelentéstartalma is eltér a megszokottól,hiszen nem költőket,írókat,egyéb művészeket és értelmiségieket jelölnek,hanem az örök dal és a folyton zengő ének művészeit:énekesmadarakat. Akik pedig az örök fiatalságnak,folytonos megújulásnak szimbólumai. Az idősödő Illyés Gyula kiszabadult az irodalommal és politikával fojtogató Budapest szorításából,Tihanyba utazott, és újra fiatalnak,lendületesnek érzi  magát. Ehhez a lendülethez pedi