Írott és elektronikus média régen és ma

 A Médianéző Központ 2020.szeptember 30-án közzétett egy listát a szerintük "balliberális"lapokról. Legnagyobb megdöbbenésemre a neves intézet szakemberei e címke alá soroltak többek között olyan médiatermékeket,mint a Hetek vagy éppen a Nők Lapja. A Hetek az utóbbi években jelentős stílusbeli,tartalmi változáson ment keresztül,mostani állapotában semmiképp sem nevezném balliberálisnak. A Nők Lapja magazinjellegű,nem mindig a keresztény értékeket állítja előtérbe,de nem politizál,legfeljebb közvetve. Őket pedig ezért nem nevezném balliberálisnak.  Az,hogy egy nem politizáló sajtóterméket politikailag hová sorolunk,nagyon szubjektív. Igazából az lenne helyes,ha sehová sem sorolnánk.  Azzal sem értek egyet,hogy az elemzés kifejezetten jobboldali médiatermékeket is ide sorol. Elvégre mégsem ugyanaz.

A Vigilia katolikus folyóirat ( mely a piarista rendtartomány támogatásával jelenik meg) 2015/5. számában olvashatunk egy érdekes tanulmányt. Címe: Hazugság,igazság, irodalom:Foucault, Beckett. A tanulmány szerzője Cseke Ákos. Cseke Ákos tartalmilag idézi Michel Foucault-nak, a 20.század legnagyobb francia filozófusának megállapítását, miszerint a modern irodalomnak az a jelentősége, hogy az igazság és az igazmondás egyetlen helyévé vált. Tehát- vonhatjuk le a következtetést- Foucault szerint a modern irodalom mindig igazat mond, vagy legalábbis többnyire igazat mond. Csakhát, ha ez igaz, akkor hová tegye az ember a kommunista korszak hazug, idillikus irodalmát, vagy éppen a sarlós-kalapácsos szocreált, aztán a rendszerváltás utáni balliberális hazug hüppögést, a neonáci elemekkel átszőtt magyarkodást, ezeket hová tegyük? Ezek bizony nem nem mondtak igazat. Tehát Foucault-nak nincs igaza. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxX Hírek a biztosítások világából : biztositasiszemle.hu