Írott és elektronikus média régen és ma

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár

 Az első világháború Magyarországot- csakúgy, mint Ausztriát- alaposan megtépázta, ráadásul az ország a vesztes oldalon találta magát. 1919.januárjában megkezdődtek a Párizs környéki béketárgyalások, ahové a magyar felet meg sem hívták, mivel az antanthatalmak nem ismerték el a magyar kormányt.  Az ország keleti része román megszállás alatt volt, a nagyhatalmak rólunk tárgyaltak, gazdasági téren sem álltunk jól, teljes volt a bizonytalanság. A korabeli magyar közvélemény mindenbe belekapaszkodott,ami csak egy kicsit is erősítette, egy kicsi biztonságérzetet is adhatott a magyarságnak.  A Pesti Hírlap, Magyarország akkori legnépszerűbb országos politikai napilapja 1920.május 1-én leközölte egy bizonyos Rizzetti nevű olasz szenátor levelét. Rizzetti ellenezte azt, hogy a nagyhatalmak túlzottan megbüntessék Magyarországot. Néhány idézet a leközölt levélből:"...hiba volna Magyarországot széttaglalni...Magyarország változatlanul megtartsa (sic!) természetes földrajzi határait...Ha háro

Ahogy szépen fokozatosan szemlézgetem a 2009-2012.közti időszak írott és elektronikus médiáját,kezembe került a Metropol hírújság 2009.július 6-i száma. A 8. oldalon olvashatunk arról,hogy a talán legismertebb közvéleménykutató szervezet 23 ország polgárainak tette fel online a kérdést:mi miatt aggódik legjobban? Magyarország esetében a válaszok így alakultak: 61 % munkanélküliség 53 % korrupció,pénzügyi botrányok 51 % szegénység,társadalmi egyenlőtlenségek. Ma,2020-ban, hogyan alakulna a magyarok aggodalmaskodási rangsora? Nehéz erre a kérdésre válaszolni,de azt gondolom,a pandémia okozta gazdasági sokk miatt ma sokan aggódnak a munkahelyük elvesztése miatt. Szerintem egészen bizonyosan a munkanélküliség nyerne. Hogy aztán beférne- e a második helyre a "pénzügyi botrányok,korrupció",azt már erősen kétlem. A média által irányított közvélemény már túlságosan hozzászokott a korrupcióhoz,meg a botrányokhoz. Már nem is figyel oda,ha erről hall.

Az Aranykéz utca csak a jéghegy csúcsa volt. A Magyar Idők konzervatív közéleti napilap 2018.június 11-i száma címlapon, vezető anyagként hozza a hírt: újra előveszik az 1998-ban történt robbantásos merényletsorozat ügyét. Ennek a bűnesetek ugyanis számtalan elvarratlan szála van, mely úgy lebeg a magyar elit feje felett, mint Damoklész kardja, Magyarországnak, a magyar közvéleménynek szüksége van arra, hogy minden kiderüljön ezzel a brutális bűncselekmény-sorozattal kapcsolatban- s ha a politikai elit érintettsége is kimutatható, hát akkor őket sem kell kímélni. Legutóbb Gyárfás Tamás médiavállalkozót gyanúsították meg azzal, hogy ő adott utasítást a Fenyő-gyilkosságra. Sok sikert kívánunk Horváth András nyugalmazott dandártábornoknak, akit Pintér Sándor belügyminiszter miniszteri biztossá nevezett ki. Horváth András Feladata: mindent kideríteni 1998-ról. Véget vetni a találgatásoknak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Egy másik oldal: penzugyitanacsok.blogspot.com