Írott és elektronikus média régen és ma

Az Egyetemi Élet a Debreceni Egyetem havonta megjelenő lapja. A 2016.májusi számban olvashatunk egy igen érdekes cikket. Szerzők Kiss Brigitta és Szikszai Tamás. Címe:A sportsikerek kapujában-mentális állóképesség. Vajon milyen mentális állapotban vannak a fiatal magyar sportolók?Pszichikailag kellően felkészültek,állóképesek-e? Ezt vizsgálták a Szerzők 154 utánpótláskorú kézilabdázó és kosárlabdázó példáján keresztül. Hogy milyen eredményre jutottak?Azt most nem áruljuk el,a cikk visszakereshető a DEA archívumában. Mindenesetre olyan izgalmas és szakemberek számára is tanulságos eredményeket kaptak,hogy kiterjesztették a vizsgálatot más sportágak (díjlovaglás,kajak-kenu, labdarúgás,súlyemelésvívás,vízilabda) versenyzőire is a kutatást. Igen jó és érdekes cikk,az itt közölt eredmények,trendek a mai napig aktuálisak.

 A temetők alapjában véve nyugodt, ember által ritkán járt helyek. éppen ezért lehetőségeket is rejtenek: sok,eltűntnek vagy kihaltnak hitt növényfaj valamelyik temetőben lelt menedéket. Nem úgy, hogy a gyászoló rokonok kihuzigálták: egyszerűen csak itt húzódtak meg a globális éghajlatváltozás egyre kíméletlenebb csapásai elől. Itt találtak új élőhelyet.  Az Egyetemi Élet 2015.novemberi számában nagyon érdekes cikket olvashatunk. Magyarországi, romániai és szlovákiai temetőket kerestek fel ambiciózus biológus-kutatók, és kihaltnak hitt, vagy adott területen kipusztultnak hitt növényfajok sokaságát találták meg, éltek és virultak. Csak egy példa a sok közül:24 orchideafaj egyedei kerültek elő 145 temetőkből.  A cikkből megtudjuk azt is, mi kell ahhoz, hogy egy növényfaj a temetőben jól érezze magát. Lehetett volna több fotóval illusztrálni ezt a nagyszerű cikket.  (Süveges Kristóf-Fekete Réka-Löki Viktor:Élet a halál színterén-a Kárpát-medence temetőinek növényritkasá...

 A chikung egy Kínából származó, az emberi test állapotának javítását, és az emberi szellem élesítését szolgáló rendszer. Az emberi elmét és a testet egységnek tekinti, egyik sem működhet jól, ha a másik rosszul működik. A chikung fejleszti a tanulási készséget, mind a memóriát, mind a kreatív képességeket.   Az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem folyóirata) egy régebbi számában (2015.november) olvashatunk interjút e rendszer magyarországi mesterével, Dankó Zoltánnal. Nagyon sok érdekeset elmond a chikungról, akit valóban érdekelnek a távol-keleti eredetű, de a nyugati civilizációba is adaptálható önfejlesztő rendszerek, annak érdemes elolvasni ezt a cikket.  Mai világban, ahol a gyerekek tanulási képességei is csökkenőben vannak, érdemes lenne szülőknek is elgondolkodni azon, hogy ajánlják ezt a rendszert nagyobb gyermekeiknek. ( ez utóbbi csak recenzens futó ötlete...). (Szabó László:Chikung, az elérhető misztikum. Egyetemi Élet, 2015.november,32.o.)

 A varjú, a legtöbbünk számára amolyan közhelyes állat. A fekete, károgó madár mindenhol megél, búzatábla közelében, lakótelepek fáinak kiszáradt ágain. A varjakat mindenhol látjuk.  De vajon mennyit tudunk róluk? Szinte semmit! Egy kis alapfokú varjútan- bevezetőt olvastam az Egyetemi Élet ( a Debreceni Egyetem lapja) 2015.novemberi számában. A Feketék és kárognak című cikk Szerzője, Lenner Ádám, leírja, miért és hogyan lett védett állat a vetési varjú, emberi szempontból káros vagy hasznos madárnak tekintsük-e. Majd kultúrtörténeti kitekintést is ad: megtudjuk, a világ melyik táján, milyen hiedelmek kapcsolódnak a varjakhoz. Pl. Walesben balszerencsének tartják, ha varjú keresztezi az utunkat. Az már más kérdés, hogy 21. századunkban mennyit adunk elődeink megfigyeléseire, De azért érdekes ilyesmit is tudni.  Iskolai kiselőadásokhoz jó bevezető lehet ez a cikk. S hogy kitérjek más szempontokra is:Magyarországon méltatlanul alulbecsült az egyetemi-főiskolai újságírás és ...

Néha a legváratlanabb médiatermékekben bukkanunk a legérdekesebb cikkekre. Az Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja, 2019.okótóberi számában közli Szalacsi Norbert írását, A klímaváltozás lassításának lehetőségei címmel. Azért fontos ez a cikk, mert 1. Politikai elfogultságoktól mentesen szól egy napjainkban igencsak átpolitizált kérdésről, az energiagazdálkodásról 2. Új szempontból közelít témájához. Mi, laikus Olvasók, megtudhatjuk, hogy a megújuló energiaforrások előállítása igencsak környezetszennyező. Például az epoxid nevű anyag előállítása, melyből a szélturbinákat gyártják, kifejezetten környezetkárosító. A szélerőművek átlagos súlya pedig 385 tonna, ez hatalmas terhelés a talajnak. A vízerőművek szennyezik a környezetet, a napenergia megtérülési iedeje pedig hosszú. Szóval, a cikk szerzője pesszimista abban a tekintetben, hogy átáll-e az emberiség megújuló energiaforrásokra. Szalacsi Norbert írását mindenkinek ajánlom, mert tiszta vizet önt a pohárba. Nincsenek csak jó...

Az Egyetemi Élet a Debreceni Egyetem lapja. Rendkívül magas színvonalú felsőoktatási sajtótermékről van szó, éppen ezért csodálkoztam a 2018.májusi szám címlapján, mert az kissé -vagy inkább nagyon is- gyengébbre sikerült az átlagosnál. Hagyomány és tradíció: e két szó van piros vastag betűkkel a címlapra írva. A két szó annyira rokon értelmű, hogy olyan, mintha azt mondanám: mosoly és nevetés, vagy pityóka és krumpli. Nagyobb baj, hogy a háttérkép nagy része semmilyen módon nem kötődik sem hagyományhoz, sem tradícióhoz. Csak a címlap jobb alsó sarkában láthatunk néptáncosokat, ami e felett van, inkább a modernitásról, semmint a tradíciókról szól. Ki-tudja.minek örvendő fiatalok, lufi, napszemüveges lányok, koncerten csápoló ifjak karjai. A szöveg és a kép nem áll egymással összefüggésben. Sebaj, a tartalom kárpótol... xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési-szerelési biztosítások 06 70 208 38 74