Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Alföld Debrecenben megjelenő,országos terjesztésű irodalmi,művészeti és kritikiai folyóirat,a magyarországi kulturális média egyik állócsillaga. A 2019/1.szám tematikus,a Halálról szól,pontosabban arról,hogyan ábrázolható a műveszet,az irodalom eszkózeivel az életvég. A tartalomból: Grecsó Krisztián:Magánapokrif című versen Pilinszky János emléke előtt tiszteleg-Oravecz Imre:Ondrok gödre című regényének elemzése-Babits Mihály:Haláltánc című versének a hanghatásokra fókuszáló értelmezése-Új szempontok Kosztolányi Dezső:Esti Kornél című novellaciklusának olvasói befogadásához-Halász Rita:Kánikula című novellája azt a létállapotot ábrázolja,amikor a negyven fok fölötti hőségben szinte minden túlmelegszik,felforr,az emberek teste,lelke is-Pál Sándor Attila versei a halál különböző megítéléseiről,perspektíváiról szólnak. Az olajmunkások tömegszerencsétlenségének balladája kassáki hatásokat mutató avantgarde költemény a nyilvánosság előtt zajló,a kollektív,a mediatizált,embertelen ha...

 Önnek mi jut eszébe a tanulás szóról?Valószínűleg semmi rokonszenves. Iskola,óra,tanár,házi feladat,osztályzat,vizsga meg effélék töltik el az ember elméjét e szó hallatán. Ugyanakkor a sikerek is eszünkbe jutnak:a sikeres vizsga vagy szigorlat, a hosszú kínlódás után megszerzett idegennyelv-vizsga. Szóval, a " tanulás" szó a magyar nyelvben igencsak ellentmondásos érzelmi tartalmakat hordoz.  Olvasom Grecsó Krisztián:Tanulni kell című versét az Alföld irodalmi,művészeti és kritikai folyóiratban. Ebben az 5x4 soros,abab rímképletű versben arról van szó,hogyan tanulja egy férfi a nőt. A tekintetét,a mozdulatát, a mimikáját,a szokásait,mindent. Mert ezt a sokmindent is tanulni kell. A párkapcsolat,a házasság nem más,mint a másik folytonos tanulása. Hogy aztán együtt tanulhassuk a téli fákat.Az iskolában semmit nem tanítanak arról,hogyan kell a másik embert szeretni. De talán jól is van ez így. Az iskolában tantárgyakat tanulunk,az emberi kapcsolatainkat meg az életből tanulju...

 Mindenkinek van egy képe az apjáról. Azt gondolom,legtöbbünk,akik már csak felnőttként tudunk visszaemlékezni boldog(?) gyermekkorunkra, furcsa,ellentmondásokkal teli emberként gondol az apjára,akár él még az apa,akár már eltávozott közülünk. Grecsó Krisztián:Apám üzenetei című novellájában (Nők Lapja,2022.november 9.) az apának van egy jobbik énje és egy rosszabbik énje. De összességében:furcsa,különös,üzenetei által sem mindig könnyen érthető ember. Nem kell ahhoz pszichológusnak lenni,hogy értsük,miért van ez így. Szerintem azért,mert hagyományos családban az apa szuverénebb lény,mint az anya. Az anya,főleg anyaságának első éveiben,szinte összeforr gyermekével. Az apa messzebb marad,az apa sokáig dolgozik,későn jön haza,mindenféle titokzatos dolgot csinál,és erre szüksége is van a gyereknek,mert azáltal,hogy részben megérti apja titkait,"bevezetődik"abba a sokszor elég bonyolult,egymásra épülő rendszerek hálózatából álló metarendszerbe,amit úgy hívnak,hogy külvilág. Amiko...