Írott és elektronikus média régen és ma

 Újvidék és Pétervárad:két város egymással szemben,a keskenyedő Duna két partján. A Magyar Turista című folyóirat 2004.áprilisi számában olvashatjuk Harsáczki György és Soltis Őszike írását Mindent túlélő hidak címmel. Megtudjuk,hogy már Szulejmán szultán és százötvenezres serege is a péterváradi pontonhídon kelt át,mikor Mohács felé tartott. Meg hogy a törökök jó hídépítők voltak  Mária Terézia uralkodásának idején lendületet vett a hídépítés. A második világháború pusztítása után Tito marsallról,a kommunista Jugoszlávia vezetőjéről nevezték el az új hidat,ami a 20.század végén újabb légitámadások célpontja lett. Azóta pedig pontonhídon lehetett közlekedni a két város között.És elkezdték a péterváradi erőd régészeti feltárását. Érdekesség,hogy 1716.augusztusában a várat ostromló törökök rossz égi jelnek vették a hirtelen hóesést és abbahagyták az ostromot. A cikk kiváló, a fotók nemkülönben,egy kis  térképet el tudnék képzelni,csak olyan illusztratívat,de enélkül is teljesen érthető m

 Mármint futballban. Ilyen utoljára 1975-76-ban fordult elő,Nyilasi,Törőcsik,Váradi idejében,azaz jó régen. Az a csapat sztárokból állt,legalábbis a média annak állította be őket. A mai magyar válogatott,Marco Rossi fiai,nem sztárok. Szorgalmas,alázatos játékosok a világ nagy bajnokságaiból,akik jól kitalált stratégiával és taktikával harcolnak náluknál papíron jobb csapatok ellen is. A világsztárokkal megtűzdelt lengyeleket is majdnem megvertük-mert ne felejtsük el,nemcsak Lewandowski,de szinte mindegyik lengyel játékos remekül képzett és fizikailag nagyon erős. Ezenkívül legyőztük a törököket(akik most a selejtezősorozatban nagyszerűen játszanak),a szerbeket,a bolgárokat,Izlandot,Andorrát,San Marinót,ikszeltünk a lengyelekkel,az oroszokkal. Sok nemzeti válogatott elfogadna ilyen eredménysort.  Nem csillog a játék,olykor csikorog. Nincsenek nagy gólvágóink. Vannak viszont remek kapusaink. Lehet,hogy az utóbbi tóbbet ér... Nem szeretnék itt okoskodni,egyszerű szurkoló vagyok csak. Azt

 Ahogy az ember szemlézgeti a magyarországi írott és elektronikus médiát, mind tele van a magyar labdarúgó- válogatott sikereivel. És ez most nem mesterséges sztárolás, hanem valódi, jogos dicséret. Mert a Marco Rossi vezette magyar nemzeti tizenegy remek sorozatot produkált. Csak egy góllal kapott ki itthon a nemrég világbajnoki nyolc között szereplő oroszoktól, és a végén az oroszoknak kellett izgulniuk. Azután idegenben megverte a félelmetes törököket. Törökország ma jelentős futballhatalom, otthon nagyon komoly eredményekre képesek. Majd simán megverte Bulgáriát, szintén idegenben, helyenként Európa-szintű játékkal. Azután idegenben Szerbia következett, őket is 1-0-ra győztük le. Majd tegnap, idegenben, döntetlen az oroszokkal. Jóformán végig védekeztük az egész második félidőt, de megúsztuk, amihez kellett a magyar védelem, meg Dibusz kapus bravúrjai. Nekem nagyon tetszett Szalai Attila játéka, de az egész csapat óriásit küzdött. Hosszú évek után sikerült gy szimpatikus magyar vál

 Megvertük a törököket 1-0-ra. Méghozzá idegenben,igaz,fanatikus nézők nélkül. Legyőztünk egy nálunknál magasabban jegyzett labdarúgó-válogatottat,méghozzá úgy,hogy mi voltunk a jobbak. Az a bizonyos 3-5-2 alaposan meglepte a török focistákat,meg az edzőket is. Végig a magyar labdarúgók irányították a játékot.  Szoboszlai Dominik gólja remek volt,minden sportmédia első hozza. Akit még kiemelnék,az Holender,akit még soha nem láttam ennyire éhesen és éretten játszani.  Gratulálunk az egész csapatnak,Rossi kapitánynak,és mindenkinek,aki benne volt. További eredményes folytatást kívánunk!