Bejegyzések

Ősz címkéjű bejegyzések megjelenítése

Kitűnő belföldi turistacélpont:Bagod,Szentpál

 Nyár végén,ősz elején jólesik néha kimozdulni otthonról,kirándulni egy kicsit. Minderre renek belföldi turistacélpont a Zala megyei Bagod és Szentpál. Amint az a Magyar Turista című folyóirat 2004.júniusi számának cikkéből kiderül(Szentpál fordulása. Szerző:Orbán Róbert). Kellemes,dunántúli,dimbes-dombos táj,picit hűvősebb időjárás,mint az ország többi részén. Nem központi fekvésű,alig van turista,olyan békés,időtlen,természetbe ágyazott minden. Ha van affinitásunk a történelemhez,belegondolhatunk,hogy már az Árpád-korban ugyanilyen lehetett itt minden. Akkor épült ugyanis a szentpáli templom,azóta persze felújították.  A cikk és a közölt fényképek kiválóak. Jó lenne,ha a média többször adna hírt az efféle csendes,eldugott turista-célpontokról is,nemcsak a zajos,forgalmas idegenforgalmi paradicsomokról. 

Április 6-án esik a hó

 Talán a nap meteorológiai ( de lehet, hogy a természettudományos világ egészét érintő)  híre Európában, hogy az amúgy rendszerint négy évszakos Kárpát-medence keleti részén- azaz Magyarország keleti megyéiben- 2023. április 6-án délelőtt esett a hó. Szép, apró hószemcsék voltak ezek, melyeket az erős , gomolygó szél bizony befújt az esernyők alá. A közszolgáltatások nagyjából tűrhetően működnek, nincs pánik, az emberke, ha időjásárólm eteorológiáról van szó, már nem lepődnek meg semmin.  Az a helyzet, hogy ahogy súlyosbodik a glovális éghajlatváltozás, kirajzolódik egy tendencia: A kárpát-medence egyre inkább két évszakos időjárási zóna lesz. Emlékeznek: tavaly, 2022. októberében még 24 fok is volt! A négy évszakból marad kettő:a tél meg a nyár. A tavasz, meg az ősz pedig kulturális emlékezetünk része lesz. Sajnos. Én szeretem a tavaszt.  Annak különösen örülök, hogy a helyi média nem keltett pánikot. 

Kerékpártúra a Közép-Dunántúlon,szerintem érdemes tavasszal vagy ősszel

 Ha szeretne hoszabb túrákat tenni tavasszal valami jó kis strapabíró kerékpárral, és közben meg-meglátogatni a túraútvonal mentén fekvő települések történelmi és építészeti nevezetességeit,ajánlom a Magyar Turista című folyóirat 2007/9. számában leírt, és gazdagon illusztrált közép-dunántúli túrát! A Tóth Péter által írott túraajánló cikk ( Az Országos Kerékpáros Körtúra 6. rész. Közép-Dunántúl 14-15.oldal).  Megnézhetjük Öveges József professzor szülőházát, Szentgyörgyvölgy halmazfalvát-ennek az a lényege,hogy nincsenek az európai településszerkezetben megszokott utcák- Velemér fazakaskultúrájában gyönyörködhetünk, vagy éppen az Árpád-kori Bucsu templomában. Megcsodálhatjuk a Kőszegi-hegységet az Írott-kővel, Magyarország egyik legszebb hegyével.  Nem tudom, jártak-e valaha a Sibrik-kastélyban, jómagam azt sem tudtam, hogy létezik ilyen. Az 1610-es években építették, egy korábbi, Árpád-kori épület alapjaira.  A túra egyik-vagy helyesebb lenne itt névelőt használni:a- fénypontja Nagyc

Pszichológia:Afféle bezártságérzés,jön a tél

 Most még csodálatos ősz van,húsz fok körül az átlaghőmérséklet,de azért mindenki érzi már a mi kis Kárpát-medencénkben,hogy hamarosan vége az ősznek,jönnek a mínuszok,előbb hajnalonta,aztán már szégyenkezés nélkül,nappal is. Egyre kevesebbet megyünk ki,ahogy közeleg a december,úrrá lesz az emberen egyfajta bezártságérzet-pszichológusok sokat tudnának erről mesélni. De az irodalom is elmondja erről a magáét. Turbuly Lillának van egy-a sok közül-remek verse,az a címe,hogy Ki. Az Alföld folyóirat 2016/9.számában jelent meg. Az epigramma arról szól,hogy bezárva érzi magát a lírai én,és ki akar szökni "a bodzaillatú nyárba". A vers ritmusát a "ki" és a "végig"szavak soreleji ismétlődése adja(a héber költészetben is van ilyen,a sor elején kell keresnünk a ritmikusság okát,eredetét), igencsak nagyszerű és emlékezetes vers kerekedett belőle.  Majd decemberben,ha esik a latyak,többször előveszem,elolvasom,közben gondolkodom versről és pszichológiáról,bezártságról

Aki később érik,erősebb lesz,avagy mitől pusztul el egy királylazac-faj?

 Az Élet és Tudomány c.közkedvelt folyóirat 2020/47.számának 1500.oldalán (természetesen folyamatos a számozás egy esztendőn belül,így jön ki ez a nagy szám) elolvastam Molnár Csaba cikkét,melynek címe:A kétféle királylazac igazából egyféle. A cikk arról szól,hogy megvizsgálták a korábban külön fajnak vélt tavaszi és az őszi királylazacot,és kiderült,hogy valójában egy faj. Csak az őszi ivarérésű fajtának valahogy hamarabb kifejlődik mindene,hamarabb megerősödik,ezért erősebb lesz,mint a tavaszi faj.  Lehet,merül fel bennem a kérdés,hogy az embereknél is így működik?Aki hamarabb érkezik,az a nyerő,mert több ideje van megerősödni? És aki hamarabb érkezik,szükségképpen elfogyasztja az erőforrásokat a későn érkezők elől? Beugrott az "iskolarendszer"szó,hirtelen nem is tudom,mi okból...Amúgy az ÉT cikke kitűnő,kellemes olvasni. Az azért érdekelne,hogyan reagáltak a dologra a jurok indiánok.

Juhász Gyula elégikus verse- 3 Havi Szemle, 2017.szeptember

A 3 Havi Szemle Aradon ( ma Románia...) megjelenő kulturális folyóirat, s jó ötlet volt a szerkesztőktől, hogy nem  " Negyedéves Szemle" címet adták a sajtóorgánumnak, mert így, számmal, sokkal figyelemfelhívóbb...A 2017.szeptemberi számának hátoldalán olvasható Juhász Gyulának, a magyar irodalom sokáig méltatlanul elfedett klasszikusának Ősz című elégikus verse. Az első strófa inkább a nyárutó-őszt, a második versszak inkább a télelő-őszt mutatja be, nagyon szemléletes metaforákkal. Nagyon jó ötlet, hogy Juhász Gyulát, a Nyugat korszakának oszlopos egyéniségét együtt, egy folyóiratban szerepeltetik a kortárs költőkkel. Így kiderül, ki a jobb... xxxxxxxxxxxxxxxxxXX Ha könyvek érdekelnek: konyv-ajanlo.blogspot.com