Bejegyzések

szakfolyóirat címkéjű bejegyzések megjelenítése

A kínai-magyar gazdasági kapcsolatok története

 Akit érdekel a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok története,pl. szemináriumi dolgozatot vagy diplomamunkát esetleg disszertációt ír a témából,az feltétlenül olvassa el Fazekas Gábor:A Magyarországra beáramló kínai működőtőke az UNCTAD által meghatározott magyarázó változók tükrében című tanulmányát,mely a Köz-Gazdaság című szakfolyóirat 2016/1. számában jelent meg. Ez a folyóirat a budapesti Corvinus Egyetem által kiadott,igen magas szintű tudimányos orgánum. Nem akarom "elkiabálni a poént",csak arra szeretnék utalni,ami engem a tanulmány olvasásakor legjobban meglepett. Konkrétan nem szeretnék ezekről szólni,inkább a tanulmány olvasására buzdítanék mindenkit. Két dologról van szó:az egyik,hogy van két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-nincs  kapcsolat. A másik,hogy akad két gazdasági-társadalmi tényező,melyek között-a közhiedelemmel ellentétben-van kapcsolat. Többet nem szeretnék elárulni,meghagynám a meglepetés örömét a jövendő Olvasók

Külföldi munkavállalás havi 40 eurós cafetériával

 A Pékmester című szakfolyóirat 2022.november-decemberi dupla száma interjút közöl egy magyar munkavállalóval,aki egy németországi pékségben dolgozik. Az alapbéréről nem beszél,valószínűleg nem szabad neki. Azt viszont megemlíti,hogy egy év munka után minden hónapban 40 eurót kap cafeteriaként egy nálunk is jól ismert szolgáltató kártyájára. Először azt hittem,nem jól olvasom. De most is vannak kételyeim.40 euró havonta,hát az németországi mércével mérve nem olyan sok. Még nálunk,Magyarországon is magasabb a  juttatás. Nem lehet,hogy valaki félreértett valamit? Mert 40 euró,az olyan 12000 és 16000 forint között van. Ennél jóval több cafeteriát kapnak a szakmunkások itthon. Valami nem stimmel. De az is lehet, hogy egyedi esetről van szó. 

Körkérdés, Magyarország, és nem panaszkodtak

Ha Magyarországon egy média körkérdést intéz hétköznapi emberekhez, a megszólalók általában véget nem érő panaszáradatban törnek ki. Kiöntik a szívüket.  A Méhész Újság szakfolyóirat 2022.júliusi számában körkérdést intézték Magyarország ismert méhészeihez, véleményük szerint milyen volt a 2022-es mézhelyzet. Legnagyobb meglepetésemre a termelők keveset panaszkodtak. Volt, aki kifejezetten jó termésről számolt be. Inkább csak két dolog okozott fejfájást a termelőknek: - egyes vidékeken az akácméz hivatalos felvásárlási ára csökkent, miközben a méhészek költségei rendkívüli mértékben nőttek - nagyon nehéz munkaerőt találni, a méhésznek mindet magának kell elvégeznie.  Összességében véve azonban az interjúk pozitív kicsengésűek. Látszik a megkérdezett szakembereken, hogy nagyon szeretik azt, amit csinálnak. Elhivatottak.A fényképeken is teljesen pozitív a testbeszéd.  Példamutató hozzáállás, remek, szakmailag is releváns cikk, és nem kincstári, hanem őszinte optimizmus. Jó volt olvasni. 

Növényvédő szereknek ellenálló méhek- Jól hangzik, az ötlet mégsem jó

 Időről időre felbukkan a nemzetközi tudományos ( és olykor a mainstream) médiában az a gondolat, hogy genetikai módosítások segítségével ki kellene tenyészteni olyan méheket, melyek ellenállnak a növényvédő szereknek. Legutóbb a Méhész Újság című szakfolyóirat 2022.júliusi számának egyik cikkében ( A génszerkesztés előnyeiről és hátrányairól.20-21.o.) találkozni ezzel a elképzeléssel- a szerző nem ért egyet az elmélettel).  A megoldás támogatói azzal érvelnek, hogy az immunitás növelésével egyúttal növelni lehetne az életben maradt méhek populációját, egyedszámát.  A dolog azonban több ok miatt sántít. - Ha adott területen hirtelen megszaporodna a méhpopuláció, felmerülne az a lehetőség, hogy megfelelő élőhely és táplálék hiányában a rovarok egymás ellen fordulnának. Hiszen növényből ugyanannyi lenne, mint tavaly, méhből viszont több. - Pszichológiai nézőpont: Tegyük fel, kiskerttulajdonos vagyok. Ha tudom, hogy az általam használt növényvédő szer nem karosítja a méheket, bátrabban ha

A műtrágyázás és problémái 2020 után

 A modern mezőgazdaság, a nagyüzemi növénytermesztés elképzelhetetlen korszerű műtrágyázás nélkül. Csakhogy 2020 után a műtrágya-ágazat nemzetköz válságba került. Hogy hogyan és miért, megtudhatjuk az Agrárágazat című szakfolyóirat 2022.májusi számából. (Gönczi Krisztina:Műtrágyakrízis-kinek hol szorít a cipő?, 30-34.o.).  Megtudjuk, hogy a műtrágyakrízisnek alapvetően három oka van: - energiaválság - háború - büntetőintézkedések Megismerkedünk a világ legnagyobb műtrágyagyáraival, részletes képet kapunk az európai piacról.Megtudjuk, mley államok a világ legnagyobb műtrágya-exportőrei illetve importőrei.   Európában a műtrágya 30 %-át importból fedezték a háború előtt. A foszfátalapú termékeket Marokkóból, a nitrátalapú termékek nagy részét Oroszországból szerezte be a kontinens. az orosz-ukrán háború kirobbanása után pár hónappal mélypontra került az európai műtrágyagyártás: nem érekezett alapanyag, Magyarország legnagyobb gyára le is állt. Nagy reményeket fűztek a németországi káliu

Mit kell tudni a precíziós gazdálkodásról?

 Mostanában a növénytermesztés fejlődése kapcsán egyre gyakrabban halljuk a "precíziós gazdálkodás"kifejezést. De mit is takar ez a bonyolultnak tűnő fogalom?Hogyan működik ez a gyakorlatban és egyáltalán:mi szüksége van erre az agrárágazatnak? Erről olvashatunk nagyszerű cikket a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022.március 17-i számának 16-19.oldalán.Czifrik Katalin és Rass Krisztina írásának címe:Folyamatban a jövő. Szó esik ebben a kitűnő cikkben a valid adatok gyűjtésének és elemzésének fontosságáról a növénytermesztésben,megtérülésről és támogatásokról,az államigazgatás szerepéről,konkrét példákkal is találkozhatunk,pl.az RTK-hálózatról. Hangsúlyosan szó esik a drónok használatáról,ennek hatékonyságában Magyarország jól áll. Ajánljuk ezt a kitűnő cikket minden mezőgazdásznak és érdeklődőnek. 

Diótermesztés francia-magyar együttműködésben

 Erdészeknek,ácsoknak,műbútorasztalosoknak és mindazoknak,akiket bármilyen formában érdekelnek a diófák vagy a termésük,szeretnék figyelmébe ajánlani egy cikket.  A cikk szerzői:Dr.Somogyi Norbert,dr.Pásztory Zoltán,dr.Cseke Klára. Címe:A feketedió-hibridekben rejlő lehetőségek a klímaváltozás elleni küzdelemben.A publikáció az Erdészeti Lapok 2022.októberi számában jelent meg. Egy francia-magyar együttműködésben megvalósuló hibridizációs kísérletről van szó,melyhez közönséges diót és feketediót használtak. Később,a kísérlet kiterjesztésekor már egzotikusabb,pl.Grúziából származó genomok is belekerültek az állományba. Nagyon tanulságos,sok gyakorlati lehetőséget felvillantó cikk,érdemes lenne a programot más fákkal is beindítani.

Az orosz-ukrán konfliktus hatása a bortermelésre

 Ukrajnában 2022.előtt kétfajta bortermelő kultúrával találkozhattunk:az ország déli részén inkább a nagyüzemi bortermelés működött,míg a keleti-északkeleti országrészeken inkább a 2-3 hektáros szőlőföldekre alapozott családi borászatok voltak "divatban".Akit részletesen érdekel az ukrán borászat helyzete,olvassa el Kovács Elemér:Újabb lehetőségek a családi pincészetek előtt című cikkét,mely a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóirat 2022.március 9-i számának 38-39.oldalán található. Az orosz-ukrán konfliktus vajon milyen hatással lehetett az ukrajnai borászatra?A válasz mindenképpen negatív. A folyamatos katonai akciók,a fenyegetettség érzése,a férfiak behívása nem kedvez sem a nagyüzemek,sem a családi gazdaságok működésének. Vajon mikor állhat helyre a régi állapot?Azt senki sem tudja. 

Hogyan akadályozhatjuk meg az időskori egyensúlyzavart?

 Idősebb korban sok ember küzd egyensúlyzavarral,könnyebben elesik,nekiütközik a bútoroknak,akadályoknak ,állandó szédülést érez,stb. Hogyan lehet megakadályozni az időskori egyensúlyzavart? Ezt vizsgálta 2007-ben két magyar kutató,Nagy Edit és Fehérné Kiss Anna,s kutatásaik eredményét a Magyar Orvos című szakfolyóirat 2007/11.számának 28-30.oldalán ismertették. A cikk címe:A poszturális kontroll fejleszthetősége idős korban. A kísérletet 19,idősotthonban lakó,önként jelentkező személynél végezték,10 fős idős kontrollcsoporttal hasonlították össze az eredményeket. A cikk részletesen leírja a módszert,a vizsgálati eljárást,magát a tréninget,mely bemelegítő,erősítő és egyensúly-és járásgyakorlatot tartalmazott. Megismerjük az adatelemzés módszertanát,és természetesen a kapott eredményeket. Sikeres volt-e a tréning?Maguk a Szerzők is elismerik,hogy a tréninget mindössze 9 fő fejezte be. Nem tűnik soknak. Ugyanakkor el kell mondani,hogy nagyon komplex problémáról van szó,melynek szakmai al

Tábortűz hangját utánzó zajgenerátor,1996-ból

 Hihetetlenül gazdag az emberi kreativitás,mindig is az volt és mindig is az lesz. A Hobby Elektronika című szakfolyóirat 1996/1.számában (Reinicz Béla:Hang(ulat)os tábortűz,21-23.o.),tehát még jóval a computerek széleskörű elterjedése előtt egy magyar szakember tábortűz hangját utánzó zajgenerátort tervezett és készített,elektrotechnikai tudásbázissal és eszköztárral. Aki kevesli a szerkezet hangerejét,kívülről csatlakoztathat  hangszórókat a készülékhez. Kandalló tüzének  pattogását is remekül utánozza Reinicz Béla készüléke. Igazi romantika... Azóta már persze computerizálódott a zajok-zőrejek előállításának iparága.De azért jó tudni,hogy a szánítógépek korszaka előtt voltak  tehetséges magyar ujítók. Jó lenne,ha többet  láthatnánk-olvashatnánk a 21.század újítóiról,kreatív hazai zsenijeiről is. Amúgy-ha még nem derült volna ki-véleményem szerint a cikk kitűnő,a mai kor technika iránt érdeklődő fiataljainak pedig ott vannak a kapcsolási rajzok...

Művészettörténet:A Fiatal Művészek Klubjáról

 Az 1960-as évek végétől kezdve a Magyarországon uralkodó kommunista hatalom belátta,hogy a szocialista realizmusnak nevezett művészeti irányzat mellett teret kell adni más,kevésbé komform képzőművészeti platformoknak,alkotóknak is. Szigorúan ellenőrzött keretek között engedélyezték,hogy létrejöjjenek új alkotóműhelyek,kiállítóhelyek. Ezek egyike volt a Fiatal Művészek Klubja,Budapesten,az Andrássy úton. Az Új Művészet képzőművészeti szakfolyóirat 2005.márciusi száma arra volt kíváncsi,hol is helyezkedik el a magyar művészettörténetben a Fiatal Művészek Klubja,hogyan látják ezt az érintettek tizenöt évvel a rendszerváltás után. Beke Lászlót,Kecskeméti Kálmánt,Lóska Lajost és Vásárhelyi Antalt faggatta a cikkíró,Bordács Andrea szerkesztő. Mindannyian pozitívnak látják az FMK szerepét,bár van,aki megjegyzi,hogy voltak bizony spionok,pl. a portás. A Kádár-rendszer úgy akarta ellenőrizni a potenviálisan veszélyes művészeket,hogy egy helyre terelte őket. Lóska Lajos igen részletes felsorolá

A média,az nemcsak politika?

 Médiaszemle-jobb híján ez blogunk címe. Bizonyára sok Kedves Látogatónkban felrémlik különböző politikai szereplők alakja,akiket ilyen vagy olyan beállításban,de látni szeretne ezen a blogon.  Nem fog. A média,az ugyebár,kéz a kézben virtuskodik a politikával,de mi hisszük,hogy nem kell ennek feltétlenül így lennie. Magyarországon 10 000-nél is több írott sajtótermék jelenik meg, több- kevesebb rendszerességgel. Ezek nagy részének semmi köze a politikához. Szakfolyóiratok,kicsi bulvár,ilyesmik. Na,ezen a blogon ezekről a médiatermékekről fognak olvasni. Elismerem,nem fogunk akkora látogatottságot generálni,mintha a"Mit csinált az amerikai elnök tegnap 8 és 4 között?"stílusú politikai zsurnalisztikát művelnénk,de azért eddig is voltak,ezután is lesznek látogatóink. A világ minden tájáról. Ez nem jelenti azt, hogy ne érdekelne a közélet. Csak azt gondolom, túl sok közélet van már a neten, és ehhez képest kevés kultúra, tudomány, hit. Ezért szeretnénk inkább ezekkel a témakörök

Logisztikai Híradó, 2018.február

Azt mondják, a jó szakfolyóiratban olyan anyagokat is talál az ember, melyeknek inkább az igényeseb napisajtóban lenne a helyük, csak valahogy átsiklik az újságírók figyelme- merthogy mindenki megy a mainstream irányába, ahelyett, hgy a lényegre figyelne... Mire is gondolok? A Logisztikai Híradó 2018.februári számának 28.oldalán, a lap alján balra, mintegy mellékesen odavetve, olvasható 2018.híre. Az USA egyszeri 15,5 százalékos adó megfizetésével lehetővé teszi, hogy a multik a külföldön tartott pénzüket, melyek nem véletlenül voltak külföldön, hanem azért,mert így el lehet kerülni a társasági adót, nos, ezt a pénzt hazahozhatják- azóta többen éltek is a lehetőséggel... Az Apple 255 milliárd dollárt tartott külföldön. Készpénzről beszélünk.... Képzeljük el: több száz- vagy több ezermilliárd dollár eltűnik a világgazdaságból és hazatér az USA-ba. Ez alapjaiban rengeti meg a világgazdaságot. Agyő, Belize, Barbados, Liechtenstein, Svájc egy része...Változik a világ, na... Persze, vannak

Rubicon, 1998/7.

A Rubicon történelmi folyóirat e számának témája: Életmódtörténet A tartalomból: Engel Pál szerint az életmódtörténetet be kell iktatni a történelemtanításba- A papi cölibátus a korai középkorban- Milyen volt az ideális lovag?- A 18.században hazánkba is betört a nyugati divat ( nemcsak a ruházatban)- Péter Katalin cikke: Jobbágyok az örökös jobbágyság korában. Születés, népesedés, halálozás a koraújkori Európában- A nemesi életmód színterei: a kúriák a 19.században- Az úri középosztály életmódja a dualizmus korában- Hogyan lett üdülőövezet a Balaton?- Magyaros viselet és politika a 20.századi Magyarországon. A Rubicon Magyarország egyik legjobb szakfolyóirata. Minden bölcsésznek, a tö9rténelem minden kedvelőjének ajánljuk!