Írott és elektronikus média régen és ma

 Hamarosan itt a tavasz, közeledik a hűsítő finomságok ideje. Általában gyümölcslevet vagy kólákat iszunk itt, Európában, de azért van alternatíva. Ezek egyike az ayran, a török joghurt, melyről a mindmegette.hu honlapon olvashatunk ( megtekintve 2023.február 1.,10 óra 39 perc).   Az ayran nem más, mint zsíros török joghurt, sóval dúsítva és vízzel higítva. Persze, mondjatjuk erre, hogy a víz nem oldja a zsírt, akkor meg hogy lehet őket keverni- de pontosan ez a lényeg, hogy a kétféle tápanyag nem teljesen oldódik fel egymásban. Ettől lesz a pikáns, európai nyelvnek és gyomornak elsőre talán szokatlan íz. Rengeteg vitamin, probiotikum és elektrolit található ebben az italban, de- mint a cikkben is olvasható- sok étteremben aperitifként is kínálják.  Mindenesetre érdemes megkóstolni. Lehet kapni hipermarketekben is ( nem olcsó), de otthon is lehet készíteni. Jó étvágyat! 

 Minden vadászkutyának vizsgáznia kell,s ez a vizsga fajtánként eltérő. A Kistermelők Lapja 2022.októberi számában Varga Tibor kitűnő cikkéből tudjuk meg,hogyan is néz ki egy magyar vizsla alapvizsgája. Nem idézzük és nem is foglaljuk össze a teljes cikket,csak néhány nagyon fontos tényt emelünk ki. Minimum 8 hónapos állat próbálkozhat,felső korhatár nincs.Nézik az állat vadakhoz való hozzáállását,lelkesedését. Szárazföldön és vízen is helyt kell állni,meg kell találni és vissza kell hozni a vadat. Figyelik az állat fejtartását: az a jó,ha a kutya figyel a széljárásra is,tehát feltartja a fejét. Lövéspróba is van,miközben a vizsla a vízből hozza a vadat,elsütnek egy puskát,az állatnak nyugodtnak kell maradnia. Szóval,nem könnyű egy vadászkutya vizsgája. Akit részletesebben érdekel a dolog,olvassa el a Kistermelők Lapja említett számában az Alapvizsga-az első megmérettetés című írást!

 Napjainkban,amikor egyre nagyobb erővel kutatunk alternatív energiaforrások után-s úgy tűnik,egy darabig még kutatni is fogunk-,az ezzel a témával foglalkozó szakembereknek érdemes volna elolvadniuk az Erdélyi Gyopár című,turisztikával,természetvédelemmel foglalkozó folyóirat 2004/3. számának 14.oldalán Pál Teréz:A Nagy Magyar-barlangban jártunk című írását. Az egyoldalas,kiválóan megírt túrabeszámoló csúcspontja az,amikor is az Erdély területén túrázó társaság megérkezik a Zenovia turistaházba. A turistaház mellett barlang található,s a barlang biztosítja a ház vízellátását. Nagyon jó,innovatív megoldás,egyetlen kérdésem van:szükséges-e víztisztítás,s ha igen,akkor hogyan oldják meg?Illusztrációként egy fekete-fehér képen láthatjuk a barlangot és a turistaházat,de ez a kép nem mutat semmit a víz útjáról.  S ha már Romániában ilyen ügyesen megoldották,Európa más tájain nem lehetne vizet nyerni a magashegységi barlangokból?Persze,nem olyan óriási kapacitásról van itt szó,de azért valam

 A HVG hetilap 2022/17.(április 28.) számának 78.oldalán olvashatjuk a Megkönnyítik a dolgukat című keretes írást. Voltaképpen arról ad hírt a Szerző,hogyan oldottak meg a szakemberek Franciaország fővárosában,Párizsban,egyszerre két problémát is. Az egyik probléma az életmód témájához kapcsolódik:panaszkodtak a párizsi polgárok,hogy kevés a nyilvános WC. A másik probléma környezetvédelmi és gazdasági:túl sok vizet kell a párizsi közparkok locsolására fordítani.  Megoldás:az uritrottoir,amely egyszerre gyarapítja az utcai vizeldék számát és csökkenti a növények okozta környezetvédelmi gondokat. Úgy néz ki mint egy virágláda,tkp.az is. Csak alatta van egy lyuk,oda lehet vizelni. A vizelet szalmára érkezik,amelyből komposzt keletkezik,ezzel pedig táplálják a fenti virágosládában élő növényeket. Az elmés szerkezetnek csak annyi a hátránya,hogy a nyílt utcán található,márpedig sokan idegenkednek attól,hogy az utcán vizeljenek. A hölgyek számára készült változat kissé szemérmesebb,egy csőbe

A mai mainstream média leszoktatja az embert a kíváncsiságról, az érdeklődésről.  A kíváncsi embert-és a jó természettudósok általában kíváncsi emberek- az jellemzi, hogy olyan kérdéseket is fel mer tenni, mely kérdéseket a környezetük általában furcsának, hülyének, vagy éppen gyerekesnek talál. Dr. Vigh László és Dr. Farkas Tibor Az Élet és Tudomány 1979/5.számában publikálta Miért tűrik a fagyot a növények? című cikkét ( a 131-133. oldalon olvasható. Tudományos folyóiratok oldalait sok esetben éves távlatban számozzák). A cikkből nagyon sok, az átlagember számára ismeretlen tényt tudunk meg a növényekről, különösen a növények sejtszintű viselkedéséről. Bevezetést nyerünk egy kevésbé ismert " alkatrész", a sejtmembrán működésébe.  Hogy miért nem fagynak meg a növények? Egyszerű és ésszerű okokból. Amikor egy növény észleli, hogy hűl a levegő, sejtjeiből a vizet kipumpálja a sejtközti anyagba, a víz ott fagy meg, így nem károsítja a sejteket. Elképesztő és elegáns, és biztos

 A Kortárs irodalmi és kritikai folyóirat 1977/3.számának 422.oldalán olvashatjuk Veress Miklós:Munkadal c.versét. A költemény 18,zömében 6 szótagú sorból áll. Minden sor kisbetűvel kezdődik, a sorok végén pedig nincs írásjel. A költő ezzel a munka folytonosságát,örök ritmusát akarja érzékeltetni. A vers csak formáját tekintve munkadal. Valójában élet és halál körforgásáról,a dolgok ciklikus újrakezdéséről szól. Ennek a folyamatos elhalás-újrakezdésnek akkor lesz vége,ha elfogyik az éltető víz,minden kiszárad,elcsendesedik,s úrrá lesz a világon az őrület. Veress Miklós Munkadala népi stílusú,de nagyon modern,filozófiai szakszóval ontológiai kérdéseket feszegető vers. A 15-18.sorokban található antik mitológia-történelmi utalás pedig a folyamatok örökérvényűségét és egyetemességét hangsúlyozza. 

Elgondolkoztak már azon, hogy a fák, ezek a gigantikus élő szervezetek, hogyan juttatják fel a vizet lomkoronájuk tetejébe? Úgy, mint a kerti slag, vagy úgy, mint a szivattyú? Dr. Zlinszky András ökológus, akadémikus és csapata ennek igyekezett utánajárni. Kísérleteik eredményét a TermészetBúvár címá folyóirat 2018/2. számában tették közzé. A kutatócsapat több, mint húszféle fát vizsgált meg, elsődlegesen abban az összefüggésben, hogy alszanak-e éjszaka, s ha igen, ez kifejeződik-e valahogy mozgásukban, megjelenésükben. A válasz: igen. Minden fa mutat valamilyen változást éjszakánként, néhány centiméterre felfelé mozdulnak, vagy tágulnak, vagy éppen lefelé mozdulnak az ágak és a levelek. De ezzel összefüggésben azt is felfedezték a kutatók, hogy a nappali-éjszakai mozgásnál van egy rövidebb ciklus, ez viszont a víznek a fa testében való mozgatásáért felelős. Olvassák el a cikket, nagyon érdekes, mint hogy maga a TermészetBúvár folyóirat is a hazai nyomtatott ismeretterjesztő média egy