Írott és elektronikus média régen és ma

 Ha az ember angol vagy amerikai kórházi sorozatot néz,tudja,hogy az orvosjelölteket arrafelé rezidenseknek hívják és szólítják,és ezt ott mindenki rendben lévőnek találja. Ám a szó alkalmazása nem mindenki szerint helyes. Kezembe került az Orvosok Lapja 2008.szeptemberi száma,amelyben olvashatjuk Dr.Tóth Emil korábbi osztályvezető főorvos cikkét,melynek címe:Illemtan az egészségügyben. A kitűnő cikk végén a doktor úr kifejti,hogy szerinte a "rezidens"szó használata a magyar orvosi gyakorlatban helytelen. A szó latin eredetije ugyanis a resideo,amely ügyintézőt,helytartót jelent. Tóth Emil doktor úr szerint jobb lenne a "gyakornok","orvosgyakornok"szó vagy a "központi gyakornok"kifejezés használata.  Önnek mi erről a véleménye?

 Napjainkban- ezt pedagógusok és szülők is tanúsíthatják- egyre több gondot okoz a családok és az iskolai csoportok, osztályok életében a gyermekkori agresszivitás.Egy nagyon jó cikket találtam a témáról a Magyar Orvos című szakfolyóirat 2008/9. számában. A Szerző Lóránth Ida. A cikk a lap 2-3. oldalán olvasható.  Néhány főbb gondolatot emelnék ki az írásból, a teljesség igénye nélkül. - Azok az anyák,akik a terhesség alatt idegesebbek voltak, netán deviáns magatartást tanúsítottak pl. drogoztak, nagyobb valószínűséggel hoznak világra agresszív viselkedésű gyermeket - Egy kanadai kísérlet, melyet Tremblay professzor vezetett, hatszáz fős mintán végzett kanadai kísérlet kimutatta: Az agresszív óvodásból könnyen lesz agresszív iskolás ( tehát nem igaz az a széles körben elterjedt álláspont, hogy a kisgyermek az agresszivitást " majd kinövi").Az agresszív iskolásból nagy valószínűséggel lesz agresszív felnőtt, aki nem tudja megfelelően kezelni gyermeke erőszakos cselekedeit. A p

 Kelet-Magyarország csodálatos turisztikai látnivalókat kínál,még ha a sajtó és média inkább Budapestre és környékére korlatozza az idegenforgalmat... Egészen hazánk keleti részén található a túristvándi vízimalom,Közép-Európa legnagyobb favázas vízimalma. Aki szeretne róla "szakirodalmilag tájékozódni,annak bevezetésül ajánlom Polgár Zoltán:A túristvándi vízimalom című cikkét a Magyar Turista című folyóirat 2008/1. számának 6.oldalán. Félelmetes,lenyűgözóen gigantikus lehet,ahogy azt a hatalmas szerkezetet beindítják. Egy fából készült monstrum,mégis barátságos és nagyon történelmi. Szinte maga előtt látja az ember azokat a 18-19.századi molnárokat,akiknek ez a vízimalom volt a kenyérkeresetük,és akik több ezer mázsa búzát,kukoricát és rozsot őröltek meg illetve daráltak le ezzel a szerkezettel. Az ember némán,döbbent csendben bámul. A túristvándi vízimalom élő rekvizítuma a múltnak. Minden magyar embernek látnia kell. Működés közben. Felejthetetlen élmény. 

 A Dunakanyart,mint tájegységet a magyar és nemzetközi közönség általában úgy ismeri,mint a magyar középkor emlékeinek tárházát. A Magyar Turista című folyóirat 2008.februári számának 12-13.oldalán olvashatjuk Gróf Péter és Gróh Dániel:A római limes mentén Visegrádon című írását. Ebből kiderül,hogy a térség már a Római Birodalomnak is fontos stratégiai területe volt. Mint azt olvashatjuk,a Visegrád és Esztergom közötti 24 kilométeren 24 római kori erőd található. Ezek közül azonban csak keveset tártak fel,s nagyon kevés azon emlékek száma,melyet a történelem iránt rajongó turisták,a sajtó és média is megtekinthet ill. bemutathat.  Vannak azért kiemelhető pozitív példák is. Szerzők részletesen szólnak a Visegrádon látható négy építményről ( további hat vár feltárásra), a lepencei őrtornyokról és szobrokról, végül a Sibrik-dombon feltárt katonai táborról. A kitűnő cikk egyben nagy kedvet is ébreszt az Olvasóban,hogy személyesen,családjával is felkeresse ezen történelmi emlékeket. Történe

 A Reader's Digest Válogatás magazin 2008-ban megkért a világ különböző pontjain élő családokat,számolják össze,mennyit költenek egy héten élelemre. A magyar kiadásban aztán (Peter Menzel-Faith d'Alusio:Ami az asztalra kerül. Reader's Digest,2008.szeptember,34-41.oldal.Később a felmérés könyv alakban is megjelent). Az eredmények nagyjából a várt szintet hozták,de ettől függetlenül szomorúak. Egy négytagú,francia értelmiségi család heti 62 027 forintot költött élelemre. Egy négytagú amerikai család 50 510 forintot,de eltökélték,hogy kevesebb gyors-és készételt fogyasztanak a jövőben. Egy hattagú kínai család esetében ez az összeg 8459 forintra jött ki,hozzátéve,hogy ők az éves fogyasztás kb.10 százalékát a kiskertben megtermelték. Egy dél-szudáni,éppen Csád egyik menekülttáborában élő család heti 3630 forint értékben kapott segélyt az ENSZ-től,zabkása formájában,ezt egészítették ki heti 183 forint értékű vásárlással,főleg magvakat,fűszereket vettek. Tehát egy francia család

 Mindig is érdekelt,kiket vagy miket tartanak érdekesnek az Európába átruccanó amerikaiak. Mit gondolnak rólunk,hogyan látnak bennünket. Kezembe került a Reader-s Digest Válogatás magyar kiadásának 2008.júliusi száma,melyben Lisa Donafee amerikai újságíró készitett afféle válogatást,koktélt Európa érdekességeiről. Az összeállításban egyaránt szerepelnek alkotások és érdekes személyek. Kit vagy mit talált érdekesnek Európában 2008-ban egy amerikai újságíró? Az összeállítás Anna Nyetrebko orosz operaénekesnővel kezdődik. Következik az egymilliárd euróból felújított londoni Eurostar-terminál,ami tulajdonképpen egy metróállomás,luxus-szolgáltatásokkal,mint pl. egy 90 méter hosszú pezsgőbár. Ezt követi az 53 éves szlovén sportoló,Martin Streel,aki átúszta a Föld legnagyobb folyóját,a dél-amerikai Amazonast. Christian Mungiu román rendező,a 2007.évi Cannes-i Filmfesztivál győztese,reméli,hogy hazájában javul a filmgyártás helyzete,s a jelenlegi (2008) 80 mozi száma gyarapodni fog. Egy brit c

 Ez,gondolom,nem nagy újdonság... A Reader's Digest magyar nyelvű Válogatásának 2008.októberi számában jelent meg Cyntia Dermody cikke (Ösztönző szavak). Arról szól,hogy a gyermek sok esetben nem úgy érti a neki mondott szavakat,ahogy a szülők gondolják. A gyermekkel másképp kell kommunikálni. Egy példa:ha azt mondjuk egy kisebb gyereknek,hogy adja oda kedvenc játékát a szomszéd gyereknek,azt a gyerek úgy érti,mintha belőle tépnének ki egy darabot. Nyolc éves korig-írja Dermody-a gyerek szinte egybeolvad kedvenc macijával,kisautójával. Nyolc éves kor alatti gyermekek többségében nincs meg az altruizmus képessége. (Továbbgondolva:ha tehát egy ötéves gyereket azzal vádolunk,hogy irigy,szegény srác csak néz,mint Mari néni a pingvinekre. Egy ötéves gyerekben még nincs meg az a belső parancs,hogy önzetlen legyen).  Nagyon tetszik a cikkben a második tétel. Egy gyereket soha ne az adottságaiért dicsérjünk. Tehát ne azt mondjuk neki,hogy okos vagy vagy erős vagy,hanem azt,hogy keményen do

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetének megértéséhez nélkülözhetetlen Kelemen Erzsébet írása,mely a Hitel folyóirat 2008.októberi számában(3-33.o.) jelent meg. Címe:Tiszta szándék(Gróf Batthyányi Lajos olmützi és pesti naplója,levelei). Az írás alapja egy dosszié,melyet egy örökös adott át a Szerzőnek. Kelemen Erzsébet rekonstruálta a dokumentumok időbeliségét,maivá formálta a helyesírást,és kiegészítette a szöveget kortársak Batthyányról írott szövegeivel.  Megtudhatjuk,hogy a grófot három hónapig még szabad levegőre sem engedték. Képet kapunk az első felelős magyar miniszterelnök védekezési stratégiájáról-amely egyébként a tények tiszteletén és a törvényesség mindenekfelett való voltán alapul. A hadbíróság-melynek Batthyány szerint politikai ügyekben nem is lett volna szabad ítélkeznie-folyton Batthyány,és ezzel együtt az egész 1848-49-es forradalom és szabadságharc törvényességét vonta kétségbe. Azzal vádolták a grófot,hogy megszegte a Pragmatica Sanctiot,aztán meg a

 A Reader's Digest magazin 2008.áprilisi számában olvashatunk egy cikket arról,melyik a leghumorosabb magyar város. Nem szeretném Dián Tamás kitűnő írását (Ahol a magyar humor virul.Reader's Digest,34-41.o.) kielemezni,inkább csak a 41.oldalon található,a végeredményt összefoglaló táblázat adatait írnám ide: 1.Szeged 60 pont 2. Győr  58 pont 3. Budapest 57 pont 4.Miskolc 45 pont 5. Debrecen 38 pont 6. Pécs 34 pont A válaszadók többsége 30 alatti vagy 60 feletti volt. Mint a cikk is megállapítja,a középgeneráció humorát "mintha kilúgozták volna". Számomra Pécs utolsó helye meglepetés. 

 A Reader'Digest amerikai folyóirat 2008.novemberi számában olvashatjuk Kenneth Miller kitűnő cikkét. Egy házaspárról szól,akiknek hármasikrei születtek. Mindhárom kislány siket és vak. De az anya nem adta fel. Az apa lelépett,de Liz hamarosan új párt talált,aki saját gyermekeiként szereti a kislányokat. Különböző terápiás módszerek segítségével az ikrek már megtanultak néhány szót,sőt,egy merőben új eljárásnak köszönhetően a gyerekek olykor már összefüggően képesek,pár szó erejéig, kommunikálni. Hogy mi ez az eljárás,azt megtudhatják Kenneth Miller írásából. Az én szememben ez a pár de főképpen az anya:hős. Amerikában simán megtehette volna,hogy "lepasszolja"vagy meg sem szüli a meglehetősen sok gonddal járó kicsiket. Liz és párja mégis felvállalták a három picit. És,amint azt elmondják,csodálatos életük van. Itt van Isten... Kenneth Miller:Úton a fény felé. Reader's Digest,2008.november,94-103.o.

 A Reader's Digest magazin 2008.novemberi száma cikket közöl a magas vérnyomásról, azaz a hipertóniáról. Ami a cikkben- Dr.Vásárhelyi Barna írása- benne van, az mind jó és szép. Okos,bölcs, tanító jellegű. Számszerűsítik a megfelelő értékeket, elolvashatjuk, mi is az a vérnyomás, kiemelt szövegrész foglalja össze a rizikófaktorokat, és azt, hogy mit kell tennie annak, aki hipertóniás lesz. Szóval, úgy tűnik, hogy minden megvan, aminek meg kell lennie. Az egész írás szellemiségével akadnak gondjaim. Mindössze két mondatot szánnak a legfontosabb rizikófaktorra, a stresszre. Pedig, ha a magas vérnyomással küszködőknek sikerülne kiküszöbölni vagy legalábbis csökkenteni életükben a stresszt, az nagyon sok ember vérnyomását visszaállítaná a hőn áhított 120/80 HgMm értékre. Csakhogy ebben a rohanó világban hogyan küszöbölje ki az ember a stresszt? Ezt a kérdést a cikk fel sem teszi, nemhogy megválaszolná. Én azt gondolom, ebben a pénzcentrikus, pörgős, rohanó világban csupán egyetlen módo

Tényleg létezik egységes babanyelv? Vagy minden csecsemő és kisbaba másképp sír,másképp gügyög? A Reader's Digest folyóirat,a printmédia világszinten is egyij legjobb terméke,2008.augusztusi számában közli Helen Signy cikkét,aki Priscilla Dunstan elméletét ismerteti. A zenéstből édesanyává lett Dubstan szerint a kisgyernek minden kommunikációs megnyilvánulása felosztható öt "alapkifejezésre. Ezek a következők: Nééé:éhes Hééé:rossz közérzet Ouuu:fáradt Iőőő:szélgörcs Ééé:büfi Dunstan szerint ha ezeket a jeleket megtanulják a szülők, nem kell éjjelente tanakodniuk,hogy most vajon mi a baja a lurkónak,hanem csak le kell olvasni illetve meg kell hallani az adott jelet,és annak felismerése után negfelelően cselekedni. A Reader's Digest cikke kitűnő. Szerintem Duncan elmélete részleges. Nem számol az anya kommunikációjával. A kisgyerek mindig az anyát figyeli,tehát kommunikációja is szükségképpen igazodik az anyához. Nincs tehát- szerintem legalábbis-világszerte megjel

A Reader's Digest a világ egyik vezető nyomtatott médiaterméke. A 2008.augusztusi számban William Ecenbarger tollából jelsnt meg Az igazi olimpiai szellem című írás,mely olimpukonok fair play hőstetteiről szól. Olvashatunk az ausztrál úszóról, Cecil Haleyről,aki hozzájárult,hogy az elődöntőre késve érkező amerikai úszók ne essenek ki a versenyből, hanem rendezzenek nekik külön elődöntőt. A francia Lucien Duquesne 1928-ban megállt,hogy felvegye a földről a finn csodafutó,Paavo Nurmi óráját. Az amerikai Ralph Hill 1932-ben,bár feltartották az 5000 méteres futás döntőjében, nem óvott. A japán lovas,Sunzo Kido pedig inkább az állat egészséget tartotta szem előtt,semmint hogy túlhajszolja a lovat. De még a profi időkben,a 2006-os torinói téli olimpián is akadt sífutóversenyző,aki vetélytársának adott a törött bot helyett egy épet Hát igen,ez az olimpiai szellem. Azt nem értem,miért nem számol be ezekről a fair play esetekről a hazai média... A Reader's Digest cikkét csak dicsér

Kezembe került a HVG 2008.10.04-én megjelent száma. A 64-65.oldalon olvasható cikket (melynek szerzőjét sajnos nem tüntették fel) ugyanazokról a problémákról olvashatunk,mint amelyek a magyar egészségügyet ma is jellemzik. A rehabilitációs osztályokon és a pszichiátrián nincs elegendő orvos és ápoló. Különösen tragikus a helyzet a pszchiátriai osztályokon,ahonnan negyvenszer annyi minkatárs távozott,mint ahány érkezett. A szaktárc kírt ugyan pályázatokat,de úgy számolnak,hogy kb.1300 orvosnak kell munkahelyet változtatni. A magyar egészségügyben tapasztalható áldatlan állapotok 2008 óta csak részlegesen enyhültek. Az egészségügyi dolgozók létszáma pedig tovább csökkent. Amúgy a HVG cikke remek,jól megírt,közérthető,de igényes nyelvezetű,a magyar printmédia átlagszínvonalánál sokkal jobb. 

Frenkl Róbert írása az olimpiai mozgalomról (Az olimpia magánya)még a 2008.évi pekingi olimpia előtt jelent meg,de aktualitását azóta sem veszítette el. Frenkl Róbert szól az amatőrizmus-profizmus problémáról, az olimpia üzleti oldaláról.Példákat olvashatunk arról, az úszás kapcsán, hogyan kerültek ellentétbe a televíziótársaságok érdekei a veraenysport szakmai álláspontjával, s hogy ebben a konfliktusban ki húzta a rövidebbet. Frenkl Róbert nem kerüli meg a versenysportban kényesnek számító dopping kérdését sem.Szól a WADA megalakulásának körülményeiről,valamint a doppingellenőrzésben tapasztalható problémákról. Nagyon becsületes, a hazai médiában ritka,példamutató tárgyilagossággal megírt esszé. Magas színvonalú, méltó a sport-témákkal amúgy ritkán foglalkozó Korunk folyóirathoz.

A Korunk folyóirat 2008/8.számában Kovács András Ferenc tolmácsolásában olvashatjuk a Kr.e.1.században élt római költő, Caius Licinius Calvus verseit. Calvus személyes tragédiája az volt, hogy rosszkor született.Nem élte meg az augustusi aranykort, így aztán Vergilius neve fennmaradt, Cakvusé nem... A versek egyébként klasszikus időmértékes formában íródtak, mégpedig hexameterekben, .A költemények hangvétele szúrós, érdes, elg sok trágár szó9 fordul elő bennük, kicsit talán több is,mint kellene. Mindig konkrét személyekhez íródtak,amiből arra is következtethetünk,hogy ez a Calvus nem lehetett egy kellemes figura.Mindenesetre a versei jók, bár kötelező olvasmánnyá soha nem válnak. Köszönet a Korunknak  versfordítások közléséért. 

Mindig örülök, ha világi médiában hitről, Bibliáról, zsidóságról, kereszténységről olvashatok. Sindelyes Dóra:Lehet-e a Biblia szerint élni, című cikke a HVG 2008.10.18-i számában jelent meg 8 56-58.o.). Az írás egy Stephen Jacobs nevű amerikai férfiról szól, aki úgy döntött: egy éven át megpróbál a Biblia, abból is az Ószövetség parancsa szerint élni. Fehér ruhát viselt, olajjal mosta haját, nem ült olyan székre, ahol előzőleg menstruáló nő ült. Persze, valamennyi mózesi parancsot nem sikerült betartania, például nem ölt varázsló nőket. Ennek ellenére sikeresnek minősítette az egy éves próbálkozást Stephen Jacobs. Ha megengednek egy szerény véleményt:Tiszteletreméltó, hogy egy világi ember ilyesmivel próbálkozik. De a Bibliának nem a Törvény betűje a lényege, hanem Krisztus szeretet-tanítása ("mert a betű megöl, a Szellem pedig megelevenít" 2 Kor 3,6.) Ha Stephen Jacobs úgy dönt, hogy egy éven át megpróbál a szeretet jegyében élni, elutasítja a haragot, a gyűlöletet, ne

Érdekes cikket közöl a HVG 2008/42. száma. A 19-20. oldalon olvasható írás azt taglalja, milyen politikai kötéltáncot kell eljárnia annak, aki vállalja, hogy Magyarországon törvénytervezetet készít. A kormány Vékás Lajos jogászt kérte fel az új Ptk. elkészítésére, majd az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium elvette tőle a kész tervezetet, a baloldali kormányok pedig átdolgozták azt, igaz, nem nagyon. Csak 48 ponton... Ebben a Ptk-tervezetben szerepelt az is, hogy a házasfelek közjegyző előtt is elválhatnak, ha rendezték az anyagi kérdéseket. A jobboldal ez ellen a legmesszebbmenőkig tiltakozott. ( Szerintem jól tette). A tervezet azonkívül a házastársi hűséget, mint jogi kategóriát is megszüntette volna, ehelyett inkább az együttműködést tette volna kötelezővé. A cikk jó, helyenként ironikus, ami a legfontosabb: a balos javaslatok végül nem mentek át a parlamenten. 

Mindig is foglalkoztatott a kérdés.mennyi időt töltünk házimunkával? (Úgy is kérdezhetném: mennyi időt pocsékolunk hülyséegekre?).A válaszra, talán meglepő, Magyarország egyik legismertebb médiatermékében, a HVG nyomtatott változatában bukkantam rá ( Szabó Yvette:Kisfogyasztók. HVG,2008/42.,66-68.o.). Szabó Yvette szerint egy négytagú családban egy nő napi fél órát tölt mosogatással. Ez havonta 15 óra, évente pedig 180 óra, ami majdhogynem megfelel egy havi munkaidőnek. Szerző mindebből azt a következtetést vonja le, hogy venni kell egy mosogatógépet. Merthogy jó befektetés.Jómagam viszont inkább azt támogatnám, hogy a család minden tagja segítsen be a nőknek a házimunkában, és akkor nem lesz a nő, az anya, annyira leterhelve. Ettől függetlenül még vehetünk mosogatógépet...

A Székelyföld kulturális folyóirat 2008.januári száma érdekes interjút közöl Sebők Klára színművésznővel. Számomra azért volr érdekes olvasni ezt az interjút, mert ha nekem, mert ha nekem, kis- magyarországi magyarnak azt mondják, soroljon fel öt jó színészt, akkor ilyeneket mondok, hogy Latinovits, Mensáros, Bessenyei, Ruttkai, Mészáros Ági- talán egyetlenegy " határon túli" sem lesz közöttük. Merthogy boldogult ifjúkoromban soha nem láttam határon túli színházak előadását. Sebők Klára elvezet bennünket egy másik színházi világba. Ahol nem a pongyola szórakoztatás az érték, és nem kizárólag a bevétel, hanem a magyar szó, a romániai magyarság kulturális képviselete. Nekünk, akik nem Ceaucescu Romániájában éltünk, ez szokatlan, akik onnan jöttek át, azoknak meg a mi kis kádárista Magyarországunk volt szokatlan, a maga kádárista protofogyasztói társadalmával, pazarló életmódjával, sok esetben szellemi igénytelenségével. Ez persze nem jelenti azt- és Sebők Klára sem ezt mondj