Írott és elektronikus média régen és ma

 Mi sem jelzi jobban a 20.századi magyar történelem tűnékény változékonyságát, mint Károlyi Mihály (1875-1955) alakjának, politikájának interpretálása. Úgy változott a Károlyi Mihály- interpretáció, ahogyan történelmünk. Az első világháború után pár hónapig ünnepelték őt,ő volt az " őszirózsás forradalom" vezető politikusa, arca, ahogy ma mondanánk. Azt hitte a közvélemény- a konzervatívok is-,hogy ő lesz az, aki megoldja a vesztes oldalon helyet foglaló Magyarország gazdasági-társadalmi problémáit. 1919 és a Tanácskoztársaság bukása után Károlyi lett minden rossznak atyja. A Budapesti Hírlap ( konzervatív napilap Rákosi Jenő vezetésével) olyan 1919.október 7-i számának vezércikke olyan jelzőket aggat rá, mint "szégyenteljes alakja korunknak és históriánknak", " bűnkrónika rovott alakja", korcs mágnásivadék", " sikkasztó". 1945 után Károlyi Mihály újra hős lett, afféle proto-baloldali, aki már az 1910-es években felismerte, hogy a magyar tár

 Már ez is történelem...A Dél-Afrikai Köztársaság a 20.század második felében az aparthaid rendszer elnyomásában élt. 1994-ben azonban megbukott a diktatorikus rendszer (ennek jeleként a sokáig politikai fogolyként börtönben ülő Nelson Mandela lett a köztársasági elnök),s lassan ugyan,de megkezdődött a demokrácia kiépülése. A Newsweek hetilap 1996.január 15-i száma képes mellékletet közöl a Dél-Afrikai Köztársaság átalakulásáról. Szó esik a gazdasági változásokról,az export és import élénküléséről,a modern kommunikációs hálózatok kiépüléséről,s arról,hogy egyre több turista keresi fel a természeti szépségekben gazdag országot. A cikkek nagyon őszinték,igazak. Pozitív módon viszonyulnak a változásokhoz,de nem hallgatják el a    problémákat sem. Ajánljuk a Newsweek vonatkozó számát történészeknek,gazdasági szakembereknek. 

 Volt belőle jópár...Akiről most beszélünk, az egy elképesztő tehetségű irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem ( akkori nevén Kossuth Lajos Tudományegyetem) professzora, Kovács Kálmán. 1930-1983. között élt, tehát mindössze 53 adott neki a sors ezen a Földön. Pályája tipikus példája annak, hogyan tette tönkre a 20.századi  kommunizmus a tehetséges humán értelmiségi embereket.  Hogyan? Kovács Kálmán, és sok más értelmiségi az alábbi utat járta be: - Észrevették tehetségét, ezért kinevezték tanársegédnek, ám gondoskodva róla, hogy ne legyen olyan gyors az előrejutása - Kezdeti sikereit hangosan ünnepelték, hátha ettől " elszáll". Későbbi publikációit viszont fanyalogva fogadták.  - Egyre inkább elhalmozták munkával, olyan tárgyak oktatását is rábízták, ami nem volt a szakterülete. Kovács Kálmán esetében ez így alakult:Kovács eredetileg a 19.századi magyar irodalom szakértője volt, erre rábízták a 20.századi irodalom oktatását is. Aki jobban ismeri az irodalom világát, az tudja,

 1965-ben elindult egy nemzetközi biológiai program (IBP),melynek célja az volt,hogy a halászat termelékenységének növelésével megoldják az éhínségek problémáját. A magyar sajtóban érdemes Dr.Lányi György cikkét(Halgyárak az óceánon. Delta,1976/11.26-28.oldal)áttanulmányozni. A program abból indult ki,hogy míg a fejlett tőkés országok mezőgazdasága alig növekszik(Olaszország 0,4 százalék évente,Japán 5 százalék öt év alatt,Hollandia 3 százalék négy év alatt),addig a tengeri halászat termelékenysége akár 44 százalékkal is növelhető. Mindenféle szerkezeteket,lézerrel működő szonárokat,ultrahang-kibocsátó,halakat vonzó kütyüket helyeztek üzembe. A kifogott tengeri hal mennyisége a sokszorosára nőtt. De:1. Az afrikai,ázsiai,latin-amerikai éhínségeket mindez nem oldotta meg. A kifogott hal egyszerűen nem jutott el a lakossághoz 2. Nagyon sok halfaj a kipusztulás szélére jutott. Túlhalászták őket. Úgyhogy-bár a Delta magazin cikke reményteljes és optimista hangvételű,az IBP program nem válto

 A Nők Lapja 2020/53. számának 56-58.oldalán remek cikk olvasható a régi rádiókabarékról, Szegő András tollából. Fiatalabbak kéedvéért:anno a 20.század végén a Rádiókabaré volt a magyar humor csúcsa. Óriásokkal, akiknek viccein hetekig röhögtünk.  Jó olvasni Szegő András cikkét. Jó emlékezni Hofi Gézára, Antal Imrére, Alfonzóra, Kibédi Ervinre és a többi legendára. Nemcsak azért, mert visszamehetek boldogult ifjúkoromba, hanem azért is, mert ezeknek a humoristáknak, színészeknek a vicceit még mai napig is elhallgatom. Klasszikussá váltak. Van, aki még köztünk van ( Nagy Bandó András), de a többségük már csak az égből figyeli ezt a cseppet sem humoros világot.  Volt egyszer egy másik korszak, melynek emléke még mindig velünk él. Ne felejtsünk!  Azt a bizonyos kórházi sztorit Alfonzó kazettájával nem is ismertem... Itt a Nők Lapja weboldala.

 Ha azt a kifejezést halljuk:modern képzőművészet,akkor legtöbbünknek valami absztrakt,geometrikus,de legalábbis nonfiguratív alkotások villannak be. Nos,nem alaptalanok ezek az asszociációk,de azért tudnunk kell,hogy a modern művészet nem egyenlő az "érthetetlennel". Az Új Művészet c.,nagyon szép és igényes folyóirat 2003.októberi számában olvashatjuk Kopócsy Anna írását,melynek címe:"Ősi Divék nemzetség késői sarja".Rudnay Gyula emlékkiállítása. Egy olyan festőt ismerhetünk meg a cikkből,aki mintha nem is hallott volna az avantgarde-ról. Munkácsyt vallotta mesterének,képei figuratívak,nagyon is embercentrikusak. Rudnay a 20.század első felében élt és alkotott,de felületes szemlélő számára képei olyanok,mintha Benczúr vagy Munkácsy festette volna őket. Kimagaslónak tartom a Lakoma című alkotást. A Csárdás című,tíz éven át készült kép sem marad el mögötte. Utóbbi képen a szél,a fények játékával érzékelteti a forgómozgást. Zseniális.Rudnay festészete pont attól moder

A Honlevél a Magyarok Világszövetségének folyirata, politikailag jobboldali- konzervatív. A 2007.júniusi szám 36-37.oldalán olvashatjuk Dr. Pungur József cikkét, melynek címe: Az őrület kora. Az említett " örület kora" természetesen a 20.század. Az őrület oka pedig, Dr. Pungur József szerint az, hogy Magyarország feladta ezeréves államformáját, a királyságot, s köztársasággá vált. Ez, a Szerző szerint hanyatlasba taszította Magyarországot. Ideértve az 1990-ben kikiáltott Harmadik Köztársaságot is. Tetszik a Szerző komplex történelmi látása, az is szimpatikus, hogy végre valaki, aki nem eszményíti a rendszerváltást. Véleményem szerint azonban nem maga a köztársasági államforma okozta Magyarország hanyatlását, hanem az, ahogy azt a gyakorlatban megvalósították. Az a helyzet, hogy nem volt szerencsénk a politikusainkkal. Károlyi, Kun, Rákosi, Kádár, Antall- véleményem szerint egyikük sem állt a helyzet magaslatán, igaz, Antall legalább demokrata volt. A magyarság a 20. száza

A Korunk című folyóirat havonta jelenik meg, szerkesztősége Kolozsvárott található. A 2017/8. szám témája: Mindennapi új médiánk. A tartalomból, a teljesség igénye nélkül: - Milyen tényezők torzítják az internetes vitákat, milyen szerepet töltenek be a kommunikációban a kommentek? - Miért érezzük úgy, hogy feltétlenül jelen kell lennünk a digitális médiában? - Hogyan hat a család a gyermekek médiafogyasztására? Jó az, ha egy óvodás tud internetezni? - Kiket választanak példaképül a Székelyföldi fiatalok, és miért? Vajon a sportolók vagy a médiasztárok vezetik a listát? - Milyen politikai és egyéb tartalmakat olvasnak az erdélyi magyarok? - Miként épült fel a 19-20.század fordulóján Nagyvárad gazdasági és társadalmi elitje?