Írott és elektronikus média régen és ma

 Jemnitz Sándornak,a mára kissé elfeledett zeneszerzőnek Naplójáról már írtunk ezen a blogon.A Napló 1936.évi bejegyzéseit az Ezredvég folyóirat 2012.május-júniusi számában olvashatjuk. A február 19-i bejegyzés Japánra vonatkozik. Jemnitz felteszi a kérdést:képes lehet-e Japán szintézist teremteni az európai és az ázsiai kultúra között?A japán kultúra-érvel a naplóíró-Indiát és Kínát tekintette mintaképnek,de sosem sikerült ezekkel a nagy birodalmakkal teljesen azonosulnia. Másfelől sokkal befogadóbb volt az europai technika iránt,mint ázsiai szomszédai. Jemnitz két kérdést tesz fel.1.A történelemben most Japánon a sor,hogy "világállamot"alakítson ki?2. Milyen új eszmerendszert,ideológiát tesz hozzá az emberiség történetéhez Japán?Jemnitz szerint semmit,s ebben rokon a perzsa és a méd birodalmakkal. Jemnitz Sándornak részben és kissé megkésve lett igaza. A második világháború idején Japán megkísérelt világbirodalmat létrehozni,de ezba kísérlet 1945-ben megbukott. A háború utá

 Kedves Látogatónk!Ugye,milyen szépek is a filmekben,a fotókon,a média-spotokban azok a hajnalpíros napfelkelték,lilás-barnás-rózsaszínes naplementék,viruló piros rózsák,sárgálló pitypangok... Dehogy szépek!Többnyire sablonosak,rosszabb esetben giccsesek. A Digitális Fotó Magazin 2012/7. számában jelent meg Torsten Andreas Hoffmann Kerüljük a sablonokat!című írása. Ebben a Szerző bemutatja,hogyan is lehet sablonos egy fotón a naplemente vagy a rózsa vagy éppen India büszkesége,a Tádzs Mahal,de láthatunk olyan megoldásokat is,ahol a művésznek sikerült eredeti,új szempontokat találnia ezerszer feldolgozott témájához. Az a véleményem,ezt a cikket minden fotósnak,filmesnek,rendezőnek,média-szakembernek,operatőrnek,de ha tágabban akarom kifejezni:minden vizuális művésznek el kellene olvasnia,hogy ne essen bele a sablonosság hibájába. Nagyon őszinte,igényes írás. Minden szakember veheti úgy,hogy kötelező olvasmány. Lelőhelye pedig:Digitális Fotó Magazin,2012/7. ,78-83.oldal. 

 Jól esik ebben a feszült világban klasszikus angol krimiket nézni. Kiszakít a hétköznapi valóságból,visszavisz a történelmi múltba. Ezért aztán örülök,hogy a közmédia Duna csatornája műsorra tűzi a Chesterton regényeiből adaptált Brown atya c. filmsorozatot. 2021.március 3-án A méhkirálynő c.epizód került sorra.  A történet szerint az egzaltált,ám bőkezű milliomosnő hazatér a faluba,Brown atya és segítője buzgón takarítják is a házat...Hamar kiderül,hogy ez a rettenetesen gazdag asszony elviselhetetlen modorú. Indiából hozott,mára húszéves mostohafiát gyakorlatilag kiskölyökként kezeli,még azt sem engedi,hogy az autóját vezesse. A fiú szerelmét megalázza,és mindent megtesz,hogy tönkretegye kapcsolatukat. A tortát sütő szomszédasszonyt megsérti. Az ügyvéddel is lekezelően bánik. Aztán szegény asszonyt megfojtják,elterelésképpen pedig tüzet okoznak egy méhkaptár-füstölővel.  Van a történetben minden,ami egy jó klasszikus angol krimihez kell. Sötét titkok a múltból,titkosírással írt levé

A Történelmi Szemle című folyóirat 2020/1. számában olvashatjuk Turbucz Dávid tanulmányát, Horthy Miklósnak még fiatal tengerésztisztként megtett világ körüli útjáról. A Sada nevű hajó 1892-ben indult világ körüli útjára, járt Indiában, Jáva szigetén, Ausztráliában, valamint a csendes-óceáni szigetvilágban. Horthy Miklós részletesen dolumentálta az utat, mely elsődlegesen tudományos célokat szolgált. Ez a dokumetáció nemcsak Horthy életútja szempontjából fontos, hanem megmutatja azt is, milyennek látta egy korabeli, ám voltaképen kívülálló, idegen nemzetbeli katona a brit gyarmati világot. ( Amelyről, akkoriban azt hitték, örökké tart...). A tanulmány kitűnő, nyelvezete minden művelt ember számára érthető. Minden történelem iránt érdeklődő embernek ajánljuk Turbucz Dávid tanulmányát. És természetesen a folyóiratbn olvasható többi publikációt is. Az interneten megtalálható a Történelmi Szemle című folyóirat? Természetesen igen, bár nem a legújabb szám. A tti.btk.mta.hu oldalon olvas

Etiópiáról általában akkor lehet hallani-látni-olvasni a magyar médiában, amikor valami kalóz ott garázdálkodik, vagy kitört a második legsúlyosabb éhínség. Indiáról pedig akkor szoktunk olvasni, ha lezuhan egy repülő, vagy a hídról a mélybe zuhan egy vonat. Éppen ezért örvendetes, hogy 2019.augusztus 19-én a magyar média is világgá kürtölte: Etiópiában és Indiában összesen 550 millió fát ültettek. Mégpedig azrt, hogy visszaerdősítsék az országokat. Bravó! Szerintem ez a 21. század környezettörténetének eddigi legnagyobb eseménye! Ezt nem tudta volna megtenni sem az USA, sem Kína, csak ez a két ország. Kellett hozzá kb. 50 millió ember, no meg szervezés. Meg össztársadalmi akarat. Úgyhogy annyit mondhatunk: skáig virágozzék még az az 550 millió fa. És ne vágják ki.... Annyira kényelmes nem vagyok, hogy rögtön a cikkhez irányítalak. Itt a főoldal: origo.hu

A Reader's Digest a világ egyik legnépszerűbb magazinja, népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy mindkét nemnek és minden korosztálynak kínál hasznos és érdekes olvasnivalót. A 2015.májusi számban igencsak érdekes cikket olvashatunk arról, mely országban mit szoktak az emberek reggelizni ( India, Indonézia, USA, Brazília, Franciaország, Finnország,Németország, Oroszország,Spanyolország, Ausztrália van többek között felsorolva), ráadásul újságírók mesélnek kedvenc reggelijükről. A történelem kedvelőinek ajánljuk  a Gil és Eleanor Kraus gyermekmentő missziójáról szóló írást, mely arról szól, hogy menekítettek ki a nácik által megszállt Ausztriából többszáz zsidó gyermeket. A kalandos olvasmányok kedvelőinek tetszeni fog Charles Anderson írása, mely az Easy Ryder nevű hajónak, és annak kapitányának kis híján tragédiába torkolló katasztrófájáról szól. Nem tudom, hányan hallottuk már Angel Wallenda nevét. Ő magyar származású kötéltáncos volt, aki rákbetegen is szeme e

A National Geographic Magyarország 2003.júniusi száma igencsak szívbemarkoló. hosszasan foglalkozik az indiai kasztrendszeren kívül rekedtek, a páriák életével. A páriák Indiában a leginkább megvetett emberek, csak a legalja foglalkozásokat végezhetik, nagyon ritka esetben tanulhatnak. Szemeteseket pucolnak, csatornát tisztítanak, elképesztő higiéniai viszonyok között élnek. Rendszeresen bántalmazzák őket, főként, ha a kutakat használják. Mutatnak egy embert, aki mindkét lábát elvesztette, úgy megverték a felsőbb kasztbeliek. Azért szívet tépő ezeket olvasni a NG-ban, mert az ember tényelg csak sajnálkozni tud. Ezek az emberek valóban nem tehetnek arról, mi lett belőlük. Nem ők alakítják sorsukat. Ráadásul a hindu vallás- mely szerint mindenki volt valaki egész életében- úgy tekinti őket, mint bűnösöket. Hiszen ha egy lélek páriaként születik újjá, akkor csakis bűnös lehet. Félelmetes, de realista. Szeretem a National Geogrphicot. A világ vezető ismeretterjesztő nyomtatott médium

A BBC History népszerű történelmi folyóirat 2018.januári számának tartalmából: Grüll Tibor remek cikke Az Újszövetség Rómájáról. Megtudhatjuk, hogyan viszonyultak Heródes uralmához a farizeusok és a szadduceusok, valóban zsarnok volt-e Heródes, mikor született Jézus, miként viszonyultak Rómában az apostolok térítő munkájához. Tom Holland pedig az első század római császáraira ( Nero, Caligula) rárakódott legendákat igyekszik cáfolni- afféle pszeudo-revizionista történetírás ez. A 19. század Angliájában borzalmas állapotban voltak a kórházak. Két perc alatt végbevitt láb-amputációk, bűz, sebek, fertőzések, férgek és mocsok. Egy orvos bevallotta: mindig könnyezett, mielőtt belépett a műtőbe. Hogyan jelent meg Indiában az iszlám? A Mogul Birodalom hanyatlása miért nem járt együtt az iszlám hanyatlásával? Kik voltak azok az afrikaiak, akik a Tudor- uralkodók udvarában éltek? Romsics Ignác cikke a koraújkori Magyarországról szól, ahol hanyatlott a rendiség és kiépülőben volt a centralizál