Bejegyzések

magyarországi címkéjű bejegyzések megjelenítése

Lakásépítések: nem ez az építőipar aranykora

Hogyan is szerepelt 2023-ban a magyarországi építőipar? Nem éppen jól. Egy eléggé szomorú, de igen színvonalas cikket találtam a vg.hu internetes portálon (Sándor Tünde:Lakásépítések: még kevesebb lakás építését tervezik, mint az első félvében. Megtekintve 2023.11.06. 10 óra 17 perctől).  A cikk szerint 43 százalékkal kevesebb új lakást  építenek idén, mint 2022-ben. Képzeljék csak el, hogy egy iparág vagy szolgáltatás iránt hirtelen közel 50 százalékkal csökken a kereslet. Mondjuk, egy boltba 50 százalékkal kevesebb vevő megy. Nem éppen szívderítő helyzet. Nem 2023 volt a hazai építőipar aranykora.  Nem tudunk mást tenni, reménykedünk, hogy 2024-ben javulni fog a magyarországi építőipar helyzete, ez az iparág ugyanis az egész gazdaságra kihatással van. Ennél csak jobb év jöhet! 

Munkaerőpiaci sikertörténet:egy szakma,ahol megoldották a problémát

 A MezőHír 2022.januári számának 20-22.oldalán olvastam Kohout Zoltán cikkét. Címe:Szép szakma,csinos jövedelem,növekvő érdeklődés. A cikk az agrárgépész,korábbi nevén mezőgépész szakma jövőjéről szól. Kiderül,hogy a magyarországi fiatalokat egyre jobban érdekli ez a szakma:2016-ban a szakképzésre jelentkező 84 ezer tanulóból csak 5 % tanult mezőgazdasági szakterületen,ezek 25 %-a vizsgázott eredményesen. 2015-ben ezer diák jelentkezett agrárgépésznek,2019-ben pedig már majdnem 4000. Négy év alatt közel 400 %-os növekedés!Csak a jánoshalmai képző intézménybe egyik évről a másikra 300-ról több,mint 420-ra nőtt a jelenkezők száma. A pályakezdők keresete a 2022-es cikk adatai szerint 250 000-300 000 forint,az elhelyezkedési esély szinte száz százalékos. Úgy néz ki,az agrárgépészek megoldották a munkaerőhiányt. Ez egy munkaerőpiaci sikertörténet.Érdemes lenne más szakmáknak tanulni tőlük és megkérdezni az illetékeseket:hogy csináltátok?  A MezőHír cikke pedig kitűnő,inspiráló. 

Ki volt Bucsek Henrik?

 Bucsek Henrik ( 1906-1997) nevét ma már kevesen ismerjük. Pedig ő volt a magyarországi hegymászás egyik kiváló alakja, civilben üvegtechnikus, újságíró. Sok magyarországi hegy mellett megmászta a 2678 méter magas Hochstadtl-t, a 2938 méter magas Grosse Zinne csúcsokat- mégpedig 1934-ben, vezető nélkül. Ez akkor forradalmi újítás volt a hegymászó-szakmán belül, akkori technikai felszereltség mellett óriási bátorság kellett hozzá.  Akit részletesebben is érdekel Bucsek Henrik élete, pályafutása, az a Magyar Turista című folyóirat 2007/2. számának 36-37. oldalán talál róla nagyon szép emlékező cikket, korabeli fotókkal. 

Bútorgyártás:Lehet, hogy pont a statisztikai módszer nem jó?

 A magyar sajtó, média, viszonylag kevés anyagot közöl bútorgyártásról. Pedig biztosan lenne egy középosztálybeli közönség, akit érdekelne, hogyan készül a kertibútor vagy heverő, amit naponta használ...A Delta magazin 1968/12. számában találtam egy cikket, pontosabban: egy jó nagy képhez írt húsz sort, egy hasábon, végsősoron ez is nevezhető cikknek. A Bűvös szék című " kis színesben" azt mutatják be, hogyan készülnek egy brit bútorgyárban a legújabb fotelek.  Statisztikai módszerrel. Ez úgy néz ki, hogy beleültetnek sovány, kövér, magas, alacsony embereket egy fotelba, és három órán át vizsgálják a reakcióikat. Ha sokat fészkelődik, izeg-mozog az ember, akkor abban a fotelban valami nem jó.  Maga a módszer nem jó. Ha megpróbálunk olyan fotelt készíteni, amely figyelembe veszi, mind a kövérek, mind a soványak, mind az alacsonyak, mind a magasak igényeit, akkor olyan fotelt kapunk, mely egyik embercsoport igényeit sem elégíti ki teljesen. Az alacsonyaknak túl magas lesz, a ma

Szlovákiában COVID elleni gyógyszert gyártanak,a magyarországi média hallgat

 Bennem azonnal felmerül a kérdés:erről vajon miért nem olvashatunk a magyarországi médiában?Jómagam az ujszo.com szlovákiai magyar nyelvű hírportálról (negtekintve 2021.március11.,10 óra 18.)szereztem róla tudomást,hogy a szlovákiai Komáromban COVID elleni gyógyszert gyártanak. A dexametazol nevű készítményt-mint az a cikkből kiderül- ráadásul más,pl.onkológiai kezeléseknél is használják. Szóval,erről miért nem számolt be a magyarországi média?Talán azért,mert ez a hír nem alkalmas arra,hogy a kúlönböző pártok,politikai érdekcsoportok ezen keresztül gyepálják egymást?Vagy valami más oka van ennek a mély hallgatásnak?

A magyarországi vendéglátóipar 470 milliárd forintot veszített a koronavírus miatt

 Eddig. Az index.hu cikkében(megtekintve 2021.január 18.18 óra 5 perc) olvashatjuk,hogy 2020-ban a magyarországi vendéglátóipar 470 milliárd forintot veszített a koronavírus miatt. Ez iszonyatos pénz,ezt a csapást csak nagyon sokára heveri ki az ágazat. Ha egyáltalán kiheveri. Merthogy lesznek olyan vendéglátóegységek,melyek többé már soha nem nyitnak ki. Ekkor még jön a közvetett veszteség,a munkanélkülivé lett szakácsok,csaposok,pincérek, mindenféle vendéglátóipari dolgozók ugyanis nehezen fognak másik állást találni.  Elképesztő,iszonyatos.

Az egyik amerikai hírportál szerint több ember is elkapta a koronavírust a Fehér Házban

 Eddig annyit tudtunk, hogy Trump amerikai elnök koronavírus- fertőzéssel küzd, de már jobban van. A magyarországi média ennyit közölt.  Az egyik vezető amerikai hírportál, a yahoo.com ( letöltve 2020.10.08., 9 óra 39.) viszont, Fehér Házból eredő forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy 34 ember kapta el a COVID-fertőzést a Fehér Házban. Állapotuk, a hírportál szerint, kielégítő.  A cikk hangvétele egyébként az amerikai média fénykorát idézi. Korrekt, tárgyilagos, nem áll be a sárdobáló média-siserehadba.  Innen, a világ túlfeléről, csak annyit mondhatunk: jobbulást minden amerikai koronavírus- betegnek, és imádkozunk értük, valamint az őket kezelő orvosokért és nővérekért, akik minden elismerést megérdemelnek. 

Mennyit költöttek reklámra 2001-ben?- Kreatív Intern, 2001/24-2002/1.

A Kreatív Intern című folyóirat 2001/24- 2002/1. számának 12. oldalán látható egy táblázat, mely azt mutatja, hogy az egyes médiatípusokban mennyi reklámbevételt generáltak a magyarországi vállalkozások. Legtöbbet televíziós reklámokra költöttek, több, mint 125 milliárd forintot, ezután a napilapok következnek 32 milliárd forinttal, de közel vannak a folyóiratok is, 31 milliárd forintos reklámbevétellel. Messze emögött kullog a közterületi reklám, 16 milliárd forinttal, a rádió (12 milliárd forint kerekítve), kábeltelevíziók összesen 5 milliárd forintos bevételre tettek szert, míg a mozikban csak 870 millió volt az éves bevétel. Egy Indoor nevű platform pedig 395 millió forintot kasszírozott... voltaképpen nem változott az ábra mai napig sem. Csak éppen az internet kissé felkavarta a dolgokat. Ma már internetes reklámra költenek a legtöbbet a cégek. xxxxxxxxxxxx Könyvhöz mit szólsz? konyv-ajanlo.blogspot.com

Egyháztörténeti Szemle, 2016./4.

Az Egyháztörténeti Szemle című folyóirat Sárospatakon jelenik meg, kis példányszámban, de nagyon érdekes írásokat tartalmaz. A 2016/4. számban olvashatjuk Kovács Kálmán Árpád tanulmányát, a politikai protestantizmusról. Sajnos, a 19 .századi folyamatokat mi, ma élő protestánsok szintén viszontlátjuk: a hagyományos kurucos- függetlenségi koncepció aktualitását vesztette, új meg nincs. Bacsó Benjámin tanulmánya a magyarországi baptista egyház 1945-1950. közötti helyzetével foglalkozik, kitűnik belőle, hogy Rákosiék a kisegyházakat a nagyegyházak ellen játszották ki, aztán, mikor Mindszentyéknek " végük lett", eldobták a kisegyházakat is, mint a rongyot. A baptistákat pl. szektáknak bélyegezték, s mivel jelentős külföldi kapcsolataik voltak, Révai elvtárs szemében az imperialisták szálláscsinálóivá is lettek. A legnagyobb, legmegdöbbentőbb írás azonban Fazekas Csaba tanulmánya, A második világháború interpretációja a Magyarországi Református Egyházban.Kiderül belőle, hogy a ref

Tejgazdasági Szemle, 2015. március

A Tejgazdasági Szemle a tejtermelők és tejfeldolgozók folyóirata, minden páratlan hónapban jelenik meg, főszerkesztője Bódi Ágnes. (Bennem rögtön felmerül a kérdés: hány szakfolyóiratot bír el a magyarországi tejipar? ) A 2015.szeptemberében megjelent szám mások mellett az alábbi témákban szolgált hasznos információkkal: -Hogyan fertőtlenítsük a tehén tőgyét fejés után? Mi a szerepe a záróizomnak a mikroorganimusok elleni védekezésben? Merényi Imre írása. - A Jánoshalmi szakiskola FM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ Mezőgazdasági Szakképéző Iskola és Kollégium néven működik. Eredményesen megoldották a fiatalok gyakorlati képzését. Elnyerték többek között az Aranykoszorús Tangazdaság címet 2006-ban. - Ukrajna tejgazdasága rendkívül sok problémával küszködik, pl. elavult gépek, nem megfelelő állategészségügyi ellátás, exportorientált, mégis, az értékesítés terén alaposan lemaradt szerkezet. ( Remek cikk, laikusok számára is érdekes, kár, hogy a Szerző  nem tüntette fel ne