Írott és elektronikus média régen és ma

 A Magyar Narancs hetilap 2021.január 21-i számában jelent meg egy szenzációsan jó színikritika Puskás Panni tollából. Címe:A történelem mellékszereplői. Az írás Radu Afrim rendező Grand Hotel Retromadár illetve az előadás előzményeként felfogható Retromadár blokknak csapódik és a forró aszfaltra zuhan című produkcióját értékelte. Méghozzá nagyon jól,feltéve ugyanazt a kérdést,amit a rendező:mi,egyszerű emberek,a történelem mellékszereplői,mikor számolunk le a diktatorikus politikai rendszer emlékével,a huszadik századi múlttal?Nehezebb megszabadulni egy tapétától,mint tudomásul venni,hogy az ország vezetőjét mostantól nem XY-nak,hanem NZ-nek hívják. Érzelmileg manipulált társadalomban élünk,az elengedés pszichológia attitűdje még nem alakult ki. Mint egy búvópatak,időről időre visszatérnek a már-már elfeledett múlt bizonyos elemei.Nem tudunk csak úgy szakítani a múlttal. Miután elolvastam a Magyar Narancsban megjelent kitűnő kritikát,megnéztem az előadást online,a Tompa Miklós társula

 Mi itt, Európában, elég keveset tudunk Egyenlítői-Giunáról. Ha az interneten kutakodunk, meglepő adatokat találunk. Ebben az országban az egy főre jutó GDP több, mint kétszer akkora, mint Nigériában, vagy Togóban, négyszer annyi, mint Kamerunban, Szenegálban.Mi történik itt, kérem? Egyenlítői-Guinea jelenleg Teodoro Obiang Nguema Mbasogo irányítása alatt áll, aki " Afrika Kuvaitját" teremtette meg a kis országban, az olajlelőhelyeknek öszönhetően. Akit érdekel a téma, a HVG hetilap 2022.december 15-i számának 31. oldalán talál a nem éppen rokonszenves diktátorról rövid, keretes írást.  Bennünket most nem Obiang személye, hanem az általa működtetett gazdasági rendszer érdekel.Szóval, mi is ennek a gazdasági modellnek a lényege? - Minden cég, különösen az olajkitermelő cégek, állami tulajdonban vannak - Az állami cégek bevételének majdnem teljes egészét, nem Ön olvassa rosszul, Kedves Látogató, szóval  több, mint 90 százalékát, azaz teljes egészét felosztják az állampolgárok k

 Puha diktatúrák gyakran igazolják úgy önmagukat,hogy felveszik a humanizmus álarcát. György Péter esszéjében(Az Apám helyett.A vita a humanizmusról/Az esztétikai lecke.Alföld,2010/11.35-54.) Szerző kitűnő esszéjében a magyar történelem egyik legvitatottabb időszakának,a Kádár-korszaknak humanizmusát elemzi,nagyon sok irodalmi,filozófiai,zenei,filmművészeti példán keresztül. Megkülönbözteti a korszak konfliktuskerülő humanizmusát(mely politikai univerzalizmussal párosult) az őszinte,történelmi traumákkal szembenéző humanizmustól,utóbbit mások mellett Kertész Imre munkásságához köti.Nagyon eredeti,ahogy György Péter a második világháború traumáiból levezeti a Kádár-korszak kulturális-szociológiai traumáit. Ajánlom ezt a remek esszét minden történésznek,filozófusnak,minden értelmiséginek.Jómagam kijelenthetem:nagyon sokat tanultam belőle.

 Puhuló diktatúrákban a sajtó,a média lassan,óvatosan,sokszor rejtjelezve bírálja a rendszert. Így volt ez Magyarországon a Kádár-korszakban is. Nyíltan nem lehetett bírálni,csak allegorikusan. Az Olvasók pedig megtanultak a sorok között olvasni.  Cseres Tibor:Szem és pulzus. Szakmai trialógus c.műve a Kortárs folyóirat 1977.évi 3.számának 366-367.oldalán jelent meg. A fiktív történetben a Kérdező,az Edző és a vizsgázó beszélget egymással. Közérzetről,eredményekről,tesztelési módszerekről,reakcióidőről és támogatásokról folyik a beszélgetés. Az Edző értelmiségi módon beszél,a Vizsgázó paraszti-kispolgári nyelvet használ.  Látszatra valamilyen sportról,meg edzésekről zajlik a vita. Valójában azonban a téma:Magyarország. A teljesíthetetlen elvárások,az egyén magárahagyottsága,a társadalmi unalom,az elidegenedés-mind az 1970-es évek gulyáskommunizmusában élő Magyarország súlyos jelenségei.  Cseres Tibor műve az allegorikus írásmód zseniális példája. A sorok közül kész szociográfia olvasha

A Történelmi Szemle folyóirat 2019/2. számában olvasható Novák Antal kitűnő tanulmánya a második világháború utáni magyar cionista mozgalomról. Sok dokumentumot kellett átnézni a történésznek, illetve tekintettel kellett lennie arra, hogy az ÁVH előtt tett vallomásokban a lebukott fiatalok gyakran torzítottak- illetve maguk az ávósok is torzítottak. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a második világháború utáni magyar cionisták többsége - fiatal volt - nagyon eltökélt, nagyon céltudatos volt - képesek voltak egy kommunista diktatúrában éveken át konspirálni - a vezetők között igen gyakoriak voltak a konfliktusok - és sajnos, akadtak közöttük besúgók is. Ennek ellenére a mozgalom erkölcsileg kitűnően vizsgázott. A vezető, Englander Tibor, komoly munkát végzett. Novák Antal tanulmánya pedig példaértékű. Objektív, nagy látószögű. A magyar történelem egyik kevésbé ismert eseménysorozatára hívja fel a figyelmet. Érdekes lenne azt kinyomozni, hogy a nagyobb vidéki városokba

Nem ment fel a vérnyomásom, de azért kissé csalódtam, amikor belenéztem az e-mail fiókomba. Rendszeresen elolvasom a HVG hírlevelét, mert szeretem megismerni elsőkézből a baloldali-liberális ellenzék álláspontját. Márky-Zay Péter  véleményem szerint eléggé rosszul látja Magyarország jelenlegi helyzetét, legalábbis számomra ez derült ki a 2019.január 3-án megjelent interjúból. Orbán-diktatúráról beszél. Véleményem szerint nincs Magyarországon diktatúra. Az, hogy a FIDESZ ennyire domináns szerepet játszik a politikai életben, kizárólag az ellenzék gyengeségének, sok esetben felkészületlenségének tudható be. Véleményem szerint abban sincs igaza Hódmezővásárhely polgármesterének, hogy nincs média. De van, azok a médiatermékek képesek a piacon maradni, melyeknek vannak olvasóik. Hogy egy példát mondjak: a Népszabadság nem azért szűnt meg, mert bedarálta a nagy politikai ellennyomás, hanem azért, mert már senkit sem érdekelt az a posztkommunista szellemiség, melyet közvetített. Az igazi,