Írott és elektronikus média régen és ma

Az alapjövedelem gondolatát a jobboldali média elveti,merthogy senki ne keressen munka nélkül pénzt. A baloldali-liberális médiumok viszont alapvetően pozitívan viszonyulnak hozzá,bár agyon azért nem dícsérik (tipikusan ilyen pl.a 444.hu). Jómagam megpróbáltam kizárólag a számok és a viszonyítás alapján kialakítani a saját álláspontomat. 2020:a magyar költségvetésben 2228 ezer milliárd forint van előirányozva családtámogatásra. Ez a koronavírus miatt várhatóan nőni fog. Ha minden magyar 18.évét betöltött állampolgár  havonta kapna 100 000 forintot,az évente kb.8400 ezer milliárd forint lenne,tehát kb négyszerese a családtámogatásra szánt összegnek. Namost,innen két út van: 1.Ha mindemellet még nyugdíjat is osztana az állam, azt már nem bírná a költségvetés. 2.Ha adnának alapjövedelmet,de eltörölnék a nyugdíjakat, a tarsadalom (ezen belül is leginkább a média) gyakorlatilag keresztre fesszítené a kormányt Magyarországon tehát,önmagában,nem megoldható a havi 100 000 forintos alapjö

A Heti Válasz 2018.június 7-i számában olvastam Élő Anita cikkét egy finnországi kísérletről. 2000 ember számára havi fix alapjövedelmet folyósítottak, forintra átszámolva havi 180 000 HUF értékben. Nálunk,Magyarországon, olyan politikai jellegű vita van az alapjövedelem körül. Az ellenzők rendre előhozzák azt az ércet, hogy aki munka nélkül kap pénzt, az nem fog dolgozni. Véleményem szerint ez egyáltalán nem biztos, sőt, lehet, hogy alapjövedelmet kap, annak lesz arra tőkéje, hogy elindítsa saját vállalkozását. De ez konzervatív észjárással nem így van. Aki segélyt kap- szól a konzervatív filozófia- az lógós, parazita. Pedig nem ártana kissé feltőkésíteni a magyar társadalmat, főképp a fiatal generációt. Ha pedig valaki bebizonyítja, hogy más országban már működik a dolog, arra azt mondják:hja, Finnország az nem Magyarország, ott mások az emberek. Így aztán nekünk soha nem lesz alapjövedelmünk. Jómagam tehát pártolnám azt az ötletet, hogy Magyarországon is vezessék be az alanyi