Bejegyzések

tévénézés címkéjű bejegyzések megjelenítése

Kapkodva reggelizünk,nem törődünk az élelmiszerhigiéniával, s ez így volt már 1982-ben is

 A Magyar Konyha című folyóirat 1982/1. számában olvashatjuk Novobáczky Sándor írását, melynek címe:Legyünk vendégek otthon!  A Szerző a magyar lakosság étkezésével kapcsolatban az alábbi negatív jelenségekről tesz említést: - nem reggelizünk, ha igen, akkor is kapkodva - a családi étkezésekhez nem terítünk meg, a terítőt csak akkor tesszük fel, ha vendég jön - nem mindig törődünk az élelmiszerhigiéniával, eltesszük piszkosan a vajat, a túrót - az esti tévénézés miatt a családi vacsorák is kapkodók: rátesszük az ételt a tányérra, s rohanunk a tévé elé - bögréből iszunk szódavizet éppúgy, mint gyümölcslevet, sört. Tiszta pohár csak a vendégnek jár. A meglehetősen ironikus hangvételű cikk 1982-ben jelent meg, a helyzet azóta ( főként az egészségtelen ételek elterjedésével) csak romlott. Persze, a rohanó világban ,ahol mindkét szülő dolgozik, a gyereknek meg ott az óvoda, iskola,elég nehéz lenne elvárni, hogy anyuka ( vagy pláne a cselád) reggel fél hétre megterítsen, és olyan angolos ,b

A 2007-es sportstratégia óta nincs sok változás

A médiából árad a sport. A sportot nagyon szeretjük nézni. De szeretünk-e " tevőlegesen"sportolni?  A Magyar Turista c. folyóirat 2007.szeptemberi számának 35-36.oldalán kivonatot olvashatunk a magyar Országgyűlés által 2007-ben elfogadott Nemzeti Sportstratégiáról( 65/2007, VI.27.). A stratégia maga elég általános- némi nyelvészi humorral azt is mondhatnánk, hogy ezért stratégia- két, igencsak szomorú számadat viszont szerepel benne.  Akkoriban a Magyarországon élő felnőtt lakosságnak mindössze 9 %-a sportolt rendszeresen. Rendszeresség alatt értjük a hetente legalább két alkalommal, legalább fél-fél órát folytatott sporttevékenységet. Televíziónézésre ugyanakkor naponta 144 percet fordítottunk 2006-ban. Azt is olvashatjuk:" A jelenleg nem sportolók 38 %-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez egy minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró réteget jelent". Magyarország lakossága akkoriban 10 millió fő ( hivatalosan, a valóságban már a