Írott és elektronikus média régen és ma

 Az Új Írás folyóirat 1977.novemberi számában jelent meg Békési Gyula:Ady örököse című verse. A mű annyira zseniális,hogy az alkotó is megér néhány mondatot. Békési Gyula(1924-2003) a magyar irodalom második-harmadik vonalához tartozó zsenik egyike. Eredetileg villanyszerelő volt,nyugdíjazásáig dolgozott is szakmájában. Példaképének József Attilát tekintette-örömteli és ironikus,hogy megkapta a József Attila díjat.  Az Ady örököse című vers arról szól,milyen érzésvilágot hagyott a magyarságra Ady Endre. Nem a kulturális hagyomány áll a középpontban,hanem azok az apró világlátás-nüanszok, pazar benyomások,amelyeket Ady hozott felszínre verseinek értő Olvasóiban.Ami a formát illeti,három részből áll a vers,az első kettő rímes,a második rímtelen szabadvers. A rímek elképesztően eredetiek-nem írok példát,keressék meg a művet,higgyék el,megéri! Szóval,Békési Gyula szerint Ady új életérzéseket hozott a magyarságnak.Hogy egyszerre érezzenek tüzet és vizet. Egyensúlyozzanak lét és nemlét határ

 A Nők Lapja Évszakok 2019.nyári számában olvashatjuk Lénárt Emese cikkét A táltosköltő szerelmei címmel. Nagyon érdemes elolvasni mindenkinek,aki kicsit is foglalkozik irodalommal,vagy valami módon megragadta őt Ady Endre költészete és/vagy személyisége. Ebben a cikkben az is találkozhat újdonságokkal,aki hivatásszerűen műveli az irodalmat. Jómagam például nem tudtam,kicsoda is az a bizonyos Kíváncsi Ili,mint ahogy Rienzi Máriáról sem hallottam még soha(utóbbi,mint a cikkből kiderül,kupléénekesnőként kereste kenyerét). Nem tudtam,hogy nem Ady adta Lédának a magyar irodalomból ismert és elismert becenevét,mint ahogy nem voltam tisztában azzal a halálosan komoly okkal sem,ami miatt Léda hazajött Párizsból. Ismeretlen volt előttem Ady és Kaffka Margit meglehetősen zavaros románca(Kaffka Margit szeretett volna Ady felesége lenni,csakhogy Ady elállt a lánykéréstől. Bennem felmerül:a két,tragikusan fiatalon elhunyt literátor-zseni vajon megmenthette volna egymást?). Arról sem tudtam,hogy Ad

A Holmi folyóirat -de kár, hogy azóta megszűnt- 1990.szeptemberi számában közli Hubay Miklós naplójának részletét. Nem igazi Napló ez, inkább afféle merengések irodalomról, történelemről, kultúráról. Az egyik ilyen kis pársoros Ady humoráról szól. Hubay ironizál azon, hogy az akkoriban- rendszerváltás időszakában vagyunk- újraszülető Ady Társaság egyik vezetője hiányolja Ady költészetéből a humort, mire egy másik tag megvédte Adyt, hogy a publicisztikájában viszont... Hubaynak igaza van. Miért kell belevinni a 20-21.század értékrendjét egy 19-20.századi költő műveibe? Százhúsz éve nem várta el a közönség a költőtől, hogy olyan verseket írjon, melyeken röhögni lehet ( Tóth Árpád próbálkozott ilyesmivel, bele is bukott). Ady komoly, nagysúlyú költő, nem pedig élményvadász olvasók pitiáner szükségleteit kielégíteni akaró firkász. Ady mondanivalója akkor is súlyos, dübörgő, ha éppen szarkasztikus. Ady nem humor. Ő más. Nagyobb. 

Vitéz Ferenc irodalmi-kulturális-művészeti folyóirata, a NézőPont, a 2018.júniusi számban film és irodalom kapcsolátval foglalkozik. A 274.285. oldalon nyugatos íróknak  filmről alkotott verseit, publicisztikáit olvashatjuk. Nem akármilyen névsor: Ady Endre, Heltai Jenő, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes. Mindannyian írtak a filmről, a moziról. Van, aki azt fájlalta, hogy a színpadi szerzők anyagi lehetőségei csökkennek. Van, aki szerint túl irodalmi a mozi, márpedig irodalmi követelményeknek a mozgókép nem fog megfelelni. Volt, aki csodálatos versben zengedezett ( talán nem sértés...) a moziról. Érdemes elolvasni, hogyan vélekedtek a szellemi élet akkori óriásai a tömeg (?) kultúráról. Amúgy a folyóirat kitűnő, Vitéz Ferenc elképesztő munkát végez évek óta. Köszönet neki!

Ady Endre legnagyobb tragédiája, hogy nem volt jó ember. a költői zseni mellé nem társult kellő empátia, társadalomérzék. A géniusz elvérzett az élet útvesztőiben. Jól mutatja ezt a Budapesti Naplóban 1907.szeptember 20-én kelt cikke is. Ady ebben az írásában egy papot dicsőít, aki szembefordult saját egyházával. Állítólag Törökszentmiklóson szolgált ( ezzel Ady leleplezi az illetőt, hiszen nem valószínű, hogy 1907-ben sok pap szolgált volna  Törökszentmiklóson), követelte, hogy osszák fel a katolikus egyház földbirtokait. Az igaz, hogy ebben az időben a katolikus egyháznak irtózatos méretű birtokai voltak, de ez az egész nem a földosztásról szól. Ez az 1907-es cikk a magyar kultúrharc egyik első megnyilvánulása. Ady és idealista szabadkőműves köre szekularizálni akarta a magyar társadalmat. Eltörölni a szakrális értékeket, egy felvilágosodáson alapuló ideológiát általános érvényre emelni. Sajnos, a Budapesti Napló teret engedett ennek az eszmeiségnek. Mindezen túl: a cikk hangvéte