Írott és elektronikus média régen és ma

 A struccokat általában nagyon buta madaraknak tartjuk. Pedig a strucc hihetetlenül ravasz és intelligens állat-mindemellett nagyon erős is. Legalábbis ez derül ki az Interpress Magazin 1988.augusztusi számának cikkéből,melynek Szerzője Lewis M.Hurxtal,címe pedig Struccóvoda. Maszáj struccok-Kelet-Afrikában élnek- szaporodását vizsgálta a Szerző,hónapokon keresztül. A struccok háremet tartanak,mindig van egy domináns nőstény,meg egy vagy két alávetett. Utóbbiak nem rakhatnak önálló fészket,a domináns nőstény fészkébe rakják tojásaikat. A fészek a földön található,gyakran támadják ragadozók. A domináns nőstény úgy rendezi el a tojásokat,hogy a recesszív nőstények tojásai vannak kívül,ezért a róka,a patkány és egyéb ragadozók először ezeket viszik el. Az alfa-nőstény saját tojásai viszont a fészek közepén vannak,ezeket nehezebben érik el a zsákmányszerző állatok.Olyan is van,hogy a ragadozó közeledtére a struccmama kidobál néhányat a recesszív nőstények tojásai közül. Pusztuljanak azok..

 A Tudomány című folyóirat 1988.februári számában olvasom David Crews cikkét,melynek címe:Egynemű gyíkok udvarlása:az agy evolúciójának modellje. A cikk egy igen különleges gyíkfajról,a futógyíkok családjába tartozó Cnemidophorus uniparensről szól. Az USA délnyugati részén élő állatfaj uniszex módon él. A faj csak nőstényekből áll,melyek szűznemzéssel szaporodnak. Külső megtermékenyítőre,azaz hímre,nincs szükségük. David Crews azt vizsgálja tanulmányában,hogyha egyszer szűznemzéssel történik a szaporodás,miért szerepel a nőstények szexuális viselkedésében az udvarlás. A nőstények a peteérés előtti szakaszban olyan viselkedésformákat mutatnak,mint más gyíkfajoknál a hímek. Vajon mi lehet ennek az oka és evolúciós magyarázata? A futógyík őse egy biszexuális gyíkfajta volt-ennek vajon van köze a különös viselkedéshez? Megtudhatják,ha elolvassák David Crews kiváló cikkét a Tudomány folyóirat 1988.februári számában. Ajánljuk biológusoknak, evolúciókutatóknak,mindenkinek,akit érdekelnek a te