Bejegyzések

havilap címkéjű bejegyzések megjelenítése

Nem a levéltelefon lett az információátadás eszköze

 Nyugat- Európában és az USA-ban már az 1970-es évek végén érezték, hogy  a megváltozott, a harmadik szetkrora alapuló gazdaságnak újfajta kommunikációs eszközökre van szüksége. A legelképesztőbb öteletek születtek- ám ezen öteletekből valami részlet, valahogyan máshogyan mégiscsak megvalósult.  Az IPM (a korszak egyik legnépszerűbb tudományos-ismerettterjesztő havilapja) 1978/2. számában mutatta be az NSZK-ban már használatos úgynevezett levéltelefont. Egy postaládához és telefonkészülékhez megtévesztésig hasonló készülékbe bele kellett helyezni a levelet, ahol is egy nyomtató kinyomtatta, majd telefonvonalon kerestl elküldte a címzett postahitalnak. Ott szépen beborítékolták a levelet hagymányos módon, majd a postás kivitte a címzettnek. Ma már nevetünk ezen, de ne felejtsük el, 1978-ban járunk. A távközlésnek, információtovábbításnak ez a módja nem terjedt el, de mint technikatörténeti érdekesség, mindenképpen figyelmet éredmel. 

69 tonna rágcsálót pusztítottak el az erdei fülesbaglyok

 A Pusztadoktor magazin,a Madárkórház Alapítvány havilapja. A 2022. február-márciusi szám 7.oldalán beszámoló olvasható az erdei fülesbaglyok magyarországi felméréséről. E szerint a 2021-2022.télen 11 040 erdei fülesbagoly telelt Magyarország területén. Ez a kisvárosnyi állat elfogyasztott 2 760 000 egeret és pockot. Ennek az összsúlya pedig a 69 tonnát is elérheti!Ennyivel segítették ezek a rendkívül intelligens madarak a gazdák munkáját. Elképesztő szám.  Amúgy a legtöbb erdei fülesbaglyot idén az Alföld Tiszához közel eső részén,nagyjából Jász-Nagykun-Szolnok megye területén figyelték meg. Közel hárommíllió rágcsálót pusztítottak el ezek az állatok. És akkor még ott van a többi bagolyfaj,amely nem szerepelt ebben a felmérésben. A Pusztadoktor magazin cikke kitűnő,örvendenéķ,ha a hazai média is többet foglalkozna az erdei fülesbagollyal,ezzel a rendkívül okos és hasznos állattal. 

A nagycsaládról cikkezett a komcsi lap- Lányok,Asszonyok, 1988/11.

A Lányok, Asszonyok a szovjet Szovjetszkaja Zemscsina nevű lap magyar kiadása volt, elképesztően érdektelen, az utókor pedig legfeljebb annyit tanulhat belőle, hogy volt egyszer egy Szovjetunió, ahol minden szép és jó volt, ellátási gondok pedig csak akkor fordultak elő, ha a kommunisták megoldották azokat. Csakhogy: még az ocsmány konkoly között is akad búzaszem. Az 1988/11. számban egy Ribalkina nevű újságíróhölgy által jegyzett cikk bemutatja a nyolcgyermekes Cukanov családot. Nagyon életszerű leírást ad a nagycsaládról, gondokkal, örömökkel, napjaink demográfiai válságában pedig némi reményt adhat a gondokkal küszködő nagycsaládosoknak. Ha be tudják szerezni valahol ezt az újságot, tegyék meg, mert neten bizony nincs rajta. Mire jött az internetkorszak, a Lányok, Asszonyok című havilap már nem létezett. Nem tudják, mit hagytak ki.

Művelődés, 2015/12

A Művelődés közművelődési havilap Kolozsvárott jelenik meg, 2015-ben Dáné Tibor Kálmán volt a lap főszerkesztője. A 2015/12. szám tartalmából: - Egyre többen költöznek ki az erdélyi városokból a környező falvakba. Milyen hatással van ez az emberek művelődésére? Benkő Levente keresi erre a választ. - Nagyszebent általában szász városként ismeri a történelem és a modern köztudat. Nos, van ennek a városak egy " magyar arca" is. Itt jelenet meg pl. 1864-ben az Erdélyi Hírlap. Itt őrzik az 1568-as országgyűlés dokumentumait. - Dr. Ábrám Zoltán, a marosvásárhelyi egyetem tanára, megfordult Indiában is. - A Peielle család Franciaországból érkezett Erdélybe, mégis, a magyar közművelődés egyik legbuzgóbb támogatójává vált. - Magyarországon már 1568 óta kártyáznak- legalábbis mai ismereteink szerint. Valószínűsíthető, hogy már jóval korábban ismerték mifelénk a kártyát. - Könyvismeretetők - Hogyan őrzi meg a helyi értékeket a mérai tájház? xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXX Egy