Írott és elektronikus média régen és ma

 A koronavírus-járvány óta az egészségtudomány egyik fontos feladata,hogy minék kevesebbre csökkentse az orvos-beteg személyes találkozók számát,így csökkentse a járványok terjedésének valószínűségét.A HVG 2022/8. számának 34.oldalán egy olyan találmányról olvashatunk,melynek segítségével otthoni vizeletvizsgálatot végezhetünk. Ezzel megszabadítjuk magunkat a "Mikorra van időpont a laborban?"problémától. Az Olive Diagnostics találmánya vécéülőkére szerelhető-nem kell bajlódni kémcsóvekkel-és kimutatja a prosztatabetegségeket,a húgyhólyaggyulladást,3100 fajta molekula kimutatására képes. Nekem nagyon tetszett ez a találmány,egyszerű,tudásához képest nem is drága. Szerintem a magán-egészségbiztosítóknak érdemes lenne elgondolkodni azon,hogy adjanak az ügyfeleiknek ilyet.  Amúgy a HVG cikke megfogott,érdekes,guglizom is a neten az árakat,meg azt,hogy hol lehet megvenni. 

 A magyar labdarúgó-válogatott 2022.szeptember 23-án,hatalmas bravúrt hajtott végre:idegenben,Lipcsében 1-0-ra legyőzte Németország válogatottját. Ezzel vezeti csoportját,Olaszország,Németország és az öt meccsen mindössze egyetlen gólt rúgó Anglia előtt. A magyar média örömmel,de mértéktartóan számol be a sikerről,egyértelműen a csapategységet emeli ki. A hétfői,olaszok elleni döntőről pedig úgy fogalmaznak,hogy jó lenne,ha folytatódna a csoda... Jómagam nagyon örülök ennek a mértéktartásnak. A múltban,még a huszadik században,előfordult,hogy a sajtó kissé túllihegte a magyar eredményeket,aztán nem jutottunk vele sehová-pl.az 1986-os vb előtt a Labdarúgás címoldalon hozta,amint a csapatkapitány kijelenti:világbajnokok leszünk.Tudjuk,mi lett a vége...Szóval,örülök,hogy most,2022-ben ilyen szerények vagyunk. Ez mindenképpen előrevisz. Azonkívül szimpatikusabb is.  Mint ahogy szimpatikus volt a magyar csapat az olaszok elleni meccsen is. Voltaképpen teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk

 A Magyar Kukta gasztronómiai folyóirat 2005/8. száma nyári ételekkel foglalkozik. A címlapon a bodzás táska túróstésztából nevű sütemény felettébb ínycsiklandozó képe látható,a belső oldalon pedig ezen étel nem kevésbé ínycsiklandozó receptje olvasható. Nagyon korrekt,pontos,finom. Nem hitegeti az Olvasót azzal,hogy ez egy könnyen elkészíthető étel,merthogy nem az. Külön kell ügyelni a bodzás töltelékre,a tésztára és a vajas morzsára. Nem kezdő gasztronómusoknak való. Inkább gyakorlottabb háziasszonyoknak javasoljuk,hogy próbálkozzanak meg vele. Ha viszont siker koronázza erőfeszítéseinket,akkor a vendégsereg hálás lesz. Azzal viszont már vitába szállnék,én,az abszolúte laikus,hogy a bodzás táska nyári étel.Éppen ellenkezőleg. Olyan jó lehet télen,a meleg szobában,egy pohár tea mellett(a Magyar Kukta receptje körtebefőttel ajánlja tálalni,az sem lehet semmi...),meccsnézés közben,bodzás táskát falatozni. Az én nem túl fejlett gasztronómiai ízlésem szerint ez a finom étel inkább a téli

 Aki Németországban turistáskodik,valószínűleg csak ritkán jut el az északkeleti országrészben fekvő Mecklenburg-Vorpommern tartományba. Pedig gyönyörű tájak és egyedülálló flóra és fauna jellemzi ezt a vidéket- igaz, az nem árt, ha bírjuk a hideget, valamint nem félünk a hazánkban szokatlan viharos északi szelektől. A Deutschland. Forum für Politik,Kultur und Wirtschaft című magazin ( profi printelt sajtótermék, kitűnő cikkekkel és remek képanyaggal) 2004/5. számának 24-30. oldalán remek összefoglalót, turisták részére pedig kedvcsinálót olvashatunk erről a furcsán egzotikus tájról. Az Északi-tenger partján nagyon szép,kicsit olyan mesebeli -mézeskalácsház-stílusú szállodák, házak látványában gyönyörködhetünk. Gregor Sander szövege leginkább arról szól, hogyan fejlődött a tartomány a német egyesítés után. De " megszólal" Jan Ullrich, Harald Ringstoff tartományi miniszterelnök, és még sokan mások. Remek összeállítás, kedvet csinál Németországba látogató turistáknak, növeli Eu

 Európában, így Magyarországon is, több szakmában van krónikus szakmunkáshiány. A vg.hu internetes portálon ( megtekintve 2022.szeptember 21.) olvashatjuk Sándor Tünde: Kapóra jöhetnek a megszorítások az építőipari szakképzés reformjához című írását olvasva, nem éppen rózsás kép tárul szemünk elé. A nyugdíjba vonulók és a lemorzsolódók pótlására évente 20 ezer szakmunkás kellene az építőiparba, ehelyett mindösze 5 000 fő végez. Tehát harmada-negyede a szükségesnek.  Az amúgy remek tényfeltáró cikkből csak egyvalamire nem kaptam választ: hogyan jöhet kapóra a megszorítás az építőipari szakképzés reformjához? Nem derült ki számomra az összefüggés. Nem baj, az a lényeg, hogy a szakemberek számára világos legyen. És persze, jelentkezzenek minél többen építőipari szakmunkásnak.A sajtó, a média a maga eszközeivel- pl.szakképző oktatási intézményeknek kedvezményes vagy ingyenes hirdetések- pedig tegyen meg minél többet ezen cél eléréshez. 

 A Rakéta Regényújság 1988/17.számában olvashatjuk Betty Ren Wright:Szegény drágám című krimi-novelláját. Jól szerkesztett,egy poénos,de eredeti mű. Klasszikus angol típusú krimi. A novella főhőse-egyben narrátora-egy fiatalember akinek meghal a nagynénje. Valahogy nem akaródzik neki a temetésre elmenni,s bár nagy nehezen ráveszi magát,elvégre Phyllis néni szerette őt,a temetést követő bankettra már nincs szíve elmenni. Inkább másnap látogatja meg az elhunyt testvérét,Mary nénit. Kiderül,hogy otthonában Phyllis egy zsarnok volt. Semmi nem volt jó,amit Mary csinált,folyton egészségügyi panaszaira hivatkozva sajnáltatta magát,a kertben pedig soha semmi nem tetszett neki,persze,ő maga egy kapavágást sem tett volna soha. Szóval,Phyllis néni egy elviselhetetlen gonosz testvér volt. Ráadásul még Mary udvarlóját is el akarta venni.A mű fő kérdése:mindkét testvér gonosz volt,vagy csak egyikük? Remek novella,jó cselekményvezetés,közvetett jellemrajz,leköti az Olvasót,érdekes.  Mikor olvassuk,a

 A Rakéta Regényújság 1988/18.számának 3. oldalától olvashatjuk Stanley Ellin:Ismeretlen okból című elbeszélését. A cselekmény lényege annyi, hogy egy vállalat negyvenhat éves középvezetője taxiba ül, és a sofőr nem más, mint a vállalat egy évekkel ezelőtt, átszervezések miatt elbocsátott középvezetője, Slade. A menedzserből taxisofőrré avanzsált férfi elmeséli Morrisonnak, aki szintén negyvenes éveinek közepén jár, hogyan is működik a vállalati munkaerőpiac. A negyvenes középvezető csak teher, mert túl sok a fizetése, azonkívül legtöbb esetben már nincs benne annyi, hogy előrelépjen. Ezért az átszervezéseknél mindig a negyvenes középvezetőket küldik el, s vesznek fel helyettük- feleannyi bérért- pályakezdő fiatalokat. Morrisonnak megfekszi gyomrát a történet, félni, gyanakodni kezd, s amikor hétfőn a nagyfőnök hívatja -merthogy átszervezés lesz a részlegénél- elővesz egy puskát... Szóval, ilyen az élet- pontosabban a munkaerőpiac- negyven után. A középvezetők vannak a legnagyobb veszé

 A HVG hetilap 2022/17.(április 28.) számának 78.oldalán olvashatjuk a Megkönnyítik a dolgukat című keretes írást. Voltaképpen arról ad hírt a Szerző,hogyan oldottak meg a szakemberek Franciaország fővárosában,Párizsban,egyszerre két problémát is. Az egyik probléma az életmód témájához kapcsolódik:panaszkodtak a párizsi polgárok,hogy kevés a nyilvános WC. A másik probléma környezetvédelmi és gazdasági:túl sok vizet kell a párizsi közparkok locsolására fordítani.  Megoldás:az uritrottoir,amely egyszerre gyarapítja az utcai vizeldék számát és csökkenti a növények okozta környezetvédelmi gondokat. Úgy néz ki mint egy virágláda,tkp.az is. Csak alatta van egy lyuk,oda lehet vizelni. A vizelet szalmára érkezik,amelyből komposzt keletkezik,ezzel pedig táplálják a fenti virágosládában élő növényeket. Az elmés szerkezetnek csak annyi a hátránya,hogy a nyílt utcán található,márpedig sokan idegenkednek attól,hogy az utcán vizeljenek. A hölgyek számára készült változat kissé szemérmesebb,egy csőbe

 Néprajz vagy kulturális antropológia?Sokáig vitatkoztak, és még sokáig vitatkozni is fognak a helyes elnevezésen, újabban, legalábbis egyetemi körökben, megint a néprajz a divat, szerintem azért, mert egyszerűbb. Maradjunk mi is ennél a szónál!  Igencsak jót (stílszerűen:betyárjót) húzott a folkMAGazin, amikor 2007.évi III.különszámát ( különösen tetszik, hogy római számmal számozták, van ebben valami antikul előkelő) Kunkovács László írásainak, fényképeinek szentelte. A 18 országban megfordult fotós, újságíró úgy megörökítette azt a régi paraszti világot, mint senki más. A fényképekről öreg juhászok, csikósok, vásári históriások kézművesek portréja néz ránk. Van ezekben az arcokban valami ősöreg-titokzatos, magabiztos, " én olyat tudok, amit ti már nem", mondják ezek a szemek. S ha valamelyikünk fel merné vetné, hogy talán azért nem tudunk, mert nem ez a jövő útja, bármelyik idős pásztor visszakérdezne:  - De akkor mi az a sok ember ott a vásárban? Miért néz bennünket?  A s

 A HVG közéleti,gazdasági és kulturális hetilap 2022.április 28-i (2022/17) számának 50-52.oldalán Kettős látás címmel cikket olvashatunk Szentgyörgyi Rita tollából. A cikk Urbán András:A trianoni csata című színházi rendezéséről szól. Egy,a rendezővel készült interjú mellett keretes írásokban bemutatja magát az előadást,szól Urbán András rendhagyóan fiatalon,mindössze 17 évesen elkezdett pályafutásáról.A szabadkai rendező kifejti nézeteit kultúra és provokáció viszonyáról,a trianoni béke és nemzeti identitás kapcsolatáról,s arról,mennyire káros,hogy a politika megpróbálja kisajátítani az egyéni identitás összetevőit. Nagyon örültem ennek az írásnak. Azért is,mert mostanában mindenféle önjelölt kanonizálóemberek próbálnak dolgokat mondani történelemről,politikáról,identitásról-és jólesett megtudnom,hogy Urbán András nem tartozik ezek közé. Szabad ember,aki szabad gondolkodásra biztat másokat is. Nagyon tetszett humanista megközelítése is:a kérdéses történelmi szempontok helyett az embe

 A Rakéta Regényújság 1988/20.száma közli Szobotka Tibor:Idegenforgalom című novelláját. Szobotka tibor nevét általában onnan ismerjük, hogy ő volt Szabó Magda férje, de saját jogán is helye van a magyar irodalomban, mert remek elbeszéléseket, novellákat írt.  Az Idegenforgalom című történet főhősei:három fiatalember. Egyikük tetemes summát örököl amúgy ismeretlen nagynénjétől, és elhatározza, hogy szállodát nyit belőle, de nem akármilyet: legfőbb profilja az intézménynek az, hogy a hölgyek jól érezzék magukat. A három igazgató, Sándor, Péter és Géza, szorgalmasan megtesz mindent azért, hogy az ide érkező előkelő és választékos úrihölgyek ne érezzék igazgató, rosszul magukat. Péter az intelligens, ő foglalkozik a múzeumlátogatásra vágyó negyven feletti nőkkel. Géza, a játékos, a romantikus, a jókais, a harminc és negyven év közötti korosztályra speciaálizálja magát, míg a hatalmas izomzatú, amoroso külsejű Sándor " viszi" a temperamentumos hölgyeket 18 és 40 év között. Sorra

 A Reader's Digest Válogatás magazin,a világ egyik legolvasottabb nyomtatott sajtóterméke 1995/9.számának 37-42.oldalán reprezentatív kózvéleménykutatást olvashatunk a magyar fiatalok világképéről,hangulatáról,gondolkodásáról,jövőképéről. Néhany,21.századi olvasó számára is érdekes adatot idézünk a meglehetősen széles körű és tematikájú felmérésből. A megkérdezett fiatalok 73 százaléka helyesli Magyarország nyugati integrációját,s csak 7 százaléka ellenzi,a többiek nem tudják illetve bizonytalanok.60 százalékuk az életben való siker eléréséhez az iskolázottságot tekinti legfontosabbnak,61 százalék a nyelvismeretet,53 százalék az önbizalmat,recenzens szerint utóbbi aránytalanul kevés.58 százalékuk tartja fontosnak a munkahely jó megválasztását,49 százalékuk tartja legfontosabbnak a jó munkahelyi légkört,43 százalék az érdekes munkát,49 százalék a megfelelő fizetést.72 százalékuk vallja azt,hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányok költségét teljes egészében az államnak kell fedeznie.30

 A modern pszichológia nagyon kedvelt kutatási témája a külónböző generációk együttélésével,együtt-munkálkodásával járó problémák felderítése,elemzése. Ehhez a témához az irodalom is hozzáteszi a magáét. H.Barta Lajos:A vízimentő című novellája a Rakéta Regényújság 1988/26. számában jelent meg.  Kis bevezető a cselekménybe:A hatvanéves papa jelentkezik balatoni vízimentőnek,fel is veszik. Csakhogy nem tud már jól úszni,félve gondol arra,hogy egyszer talán majd közbe kell avatkoznia.Veje aki egy házban él az öregúrral,le akarja beszélni erről az egész vízimentősdiről. Csakhogy a papának kell a nyugdíj mellé a pluszpénz,ugyanis meg akarja venni a szomszéd telket. Egy nap az öregúr kétségbeesett kiáltásokat hall a közeli nádasból... Nagyon megható,szívhez szóló novella,valamelyik szereplőben magunkra ismerhetünk. Érdemes elolvasni. Rakéta Regényújság példányait pedig jobb antikváriusnál vagy a nemzeti könyvtárak folyóirattárában lehet böngészni.

 II.Erzsébet brit uralkodó volt az utolsó,igazi európai történelmi személyiség. Megélte a második világháborút,együtt dolgozott Winston Churchillel,pár évtizeddel később Margaret Theatcherrel,és még 13 brit miniszterelnökkel.1952 óta uralkodott,71 éve.Jelentős szerepet játszott a Brit Nemzetközösség működtetésében. Mindig betartotta az alkotmányos monarchia szabályait,a politika világában is ember maradt,egyszerűen:mindenki kedvelte. Halálával (2022.szeptember 8.) Európa elvesztette tradíciójának,történelmének egy jelentős alakját. Isten nyugosztalja a Királynőt! És sok sikert az új brit uralkodónak,III.Károlynak!

 Azért visszaemlékezve egyetemista koromra,jaj,de rég volt,szóval,eleinte menő volt zenét hallgatni iPodon,aztán már ennek az évfolyamtársnak is lett,meg annak is lett,így hát már nem volt olyan nagyon extra. De azért kényelmes volt,jó volt.  Mindez azért jutott eszembe,mert elolvastam Balogh Csaba:Lecsengett című írását,mely a HVG 2022.május 19-én megjelent számának 34-35.oldalán olvasható. Nagyon jó cikk,összefoglalja a megjelenése idején igencsak újnak ható zenelejátszó történetét,s magyarázatot ad arra is,miért hozta meg döntését az Apple. Remek cikk,jó stílusú,ugyanakkor tényeket is bőven felsorakoztató. Ajánlom mindenkinek!

 A Netflixen láttam egy filmet,az a címe:Apánk. Ha műfajilag kellene besorolni,leginkább a dokumentum-játékfilm megjelőlés illik rá. De nem ez a lényeg,hanem a tartalom. Egy Donald Cline nevű orvos legalább 91 esetben saját spermáját használta mesterséges megtermékenyítéshez,legalábbis a vád szerint. A film kutatja,vajon mi lehetett a kilencvenegyszeres apává lett orvos szexuális-pszichológiai motivációja. Önmaga reprodukálása?Szóba kerül még egy szekta is,melynek tagjai igen különösen,mondhatnám:morbid módon, viszonyulnak a "Szaporodjatok,sokasodjatok!"bibliai tanításához. Józan ésszel felfoghatatlan,amit az orvos tett. A film igen megrázó alkotás,inkább csak felnőtteknek ajánlott. 

 A Delta magazin 1977/1.számában( Elalvás elleni riasztókészülék, 6. oldal) olvashatunk egy igen különös módjáról annak, hgyan tartsák ébren a gyári gépkezelőket. Jómagam ébresztőszemüvegnek neveztem el az eszözt illetve a módszert, s be kell vallanom, nem örülnék neki, ha ilyet kellene viselnem a munkahelyemen. A munkás felvesz egy sötét szemüveget, amelyben egy fotocella van. Amíg nyitva van a szeme, addig nincs semmi bibi. Amikor azonban lecsukja a szemét, a fotocellák elkezdenek különböző sugárzásokat kibocsátani. Ráadásul az ember nem pontosan ugyaolyan módon tartja csukva a két szemét, ezt a különbséget is észleli a rendszer. És amikor már nagyon úgy érzi, hogy derék gépkezelő elaludt, jelet küld a központnak, amely gondoskodik arról, hogy derék dolgozó fel méltóztasson ébredni.  Szóval, racionális ugyan a dolog, gépkezelői munkakörben- hol az elalvás akár életveszélyes következményekkel is járhat- még hasznos is, de irodai dolgozóként,netán sportolóként, már kissé bonyolultabb a

 A Múzeumi Kurír című folyóirat 1974.decemberi számának 52.oldalán Fintha István precízen leírja,hol és mikor láttak Magyarországon flamingót. 1860-Nagykanizsa.1910-Hódmezővásárhely. 1922.augusztus-Dunaföldvár.1923.augusztus 13-Bánk.1944.nyár-Németboly.1955.május 26-Dunaföldvár. Azt is megtudjuk a cikkből,hogy az első flamingót 1953.július 24-én Tápiószecsőnél, a második példányt 1969.december 4-én Derecske határában lőtték le. Napjainkban,a globális felmelegedéssel már jóval gyakrabban fordulnak meg hazánkbsn flamingók,mint régebben. Kellenek az ilyen rövid,tényközlő írások a tudományos folyóiratokban. Fintha István írása kitűnő,érdekes,fontos a magyar zoológiában. 

 A futurológia,azaz jövőkutatás,napjainkra az egyik legkomplexebb tudományággá nőtte ki magát. De vajon hogyan látta egy német magazin,a Deitschland újságírója,bizonyos Rainer Stumpf a következő évtizedeket-azaz a mi korunkat? Azt kell mondjam,meglehetősen pontosan. Összeállításának legelején ugyanis címszavakban kiemelte,szerinte melyek lesznek a jövő évtized legfontosabb,leginnovatívabb gazdasági területei. Stumpf az alábbiakat emelte ki:nanotechnológia,orvosi technológia(szabad fordítás,az eredetiben Medizintechnik),biotechnológia,optikai technológia-mint később kiderül,ezen elsősorban a lézert érti-,valamint megújuló energiák. Szerintem nagyon jól eltalálta,2006-ra visszagondolva,én biztos,hogy nem állitottam volna össze ennyire precízen a listát.Szerintem egy igen fontos dolog maradt ki ebből a "jóslatból",ez pedig az adattudomány. Dehát ki sejtette ezt 2006-ban. Jó lenne,ha minden,az írott sajtó vagy az elektronikus média valamely műsorában vagy platformján jövőbelátásr

 Előfordult már jónéhányszor a magyar sajtó és média történetében,bogy zseniket nem alkalmaztak,kirúgtak,összeférhetetlennek bélyegezték őket,stb. Az egyik első ilyen esetről a Múzeumi Kurír című folyóiratban(1974.december) olvashatunk. Az egyik első magyar sajtótermék,a Magyar Hírmondó,egyik szerkesztői állása 1801-ben megüresedett. Nem kisebb név jelentkezett rá,mint Csokonai Vitéz Mihály.Levelére Görög Demeter,tulajdonos-szerkesztő,nem is válaszolt,csak kb. egy év múlva. Csokonai nem vette rossz néven a dolgot,leveléből-amit a Múzeumi Kurírban Molnár József közöl-kiderül,nem is érezte magát egészen alkalmasnak erre a feladatra. Saját műveket kotni,azt igen,mások műveit bírálni,ítéletet mondani-ez nem Csokonai "műfaja"volt.  A cikk nagyon remek munka,jó volt kicsit belemerülni a 19.századi irodalom és sajtó világába.

 A Rakéta Regényújság,követve egyre nagyobb számú hölgyolvasójának igényeit,a rendszerváltáshoz közeledve az irodalom mellett/helyett,színvonalas gasztrorovatában recepteket kezdett közölni. Az 1988/14.számban például elolvashatjuk a Tyúk negyven gerezd fokhagymával nevű,igencsak finom,fűszeres sültcsirkereceptet. Tudni kell,hogy a nyomtatásban megjelenő gasztroreceptek ugyanazt a jogi védelmet élvezik,mint bármely más cikk. Tehát,ha valaki arra adja a fejét,hogy sütésre-főzésre okítson másokat,mindig érdemes egy kicsit eltérni a már közölt ételreceptektől. Bizonyos típusú ételrecepteket bárki tud írni. Itt az én verzióm:Tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Illetve,fűszerekre érzékeny gyomrúaknak:Két tyúk harminckilenc gerezd fokhagymával. Na,milyen? Amúgy a rovat és a recept kitűnő. Sültcsirke,sok fűszerrel.

 A Magyar Narancs 2022.május 5-számának 40.oldalán olvashatjuk Zipernovsky Kornél kritikáját Pat Metheny budapesti komcertjéről(amelyről,véleményem szerint,szólhatott volna kissé bővebben is a magyar sajtó és média). A Szerző kiemeli írásában azt,hogy Metheny igencsak nyitott a fiatalabb generációkkal való együtt-muzsikálásban. Szól még hangszeres zsenialitásáról:játszik akusztikus-,basszus-és elektromos gitáron is. A kritika,bár igen rövid terjedelmű,rendkívül korrekt,kedvcsináló. Ha sosem hallottam volna Methenyről,a cikk elolvasása után furdalna a kíváncsiság.  Azért-bár megemlíti a Szerző-jobban kiemeltem volna azt a 42 húrost...Igen,egy gitáros,akinek van egy különleges hangszere,egy 42 húros gitár.El tudják ezt képzelni? Ez már az úgynevezett könnyűzene nagyon magas szintje. Gratulálunk!

 Harold Q. Masur: Egyikből következik a másik című kriminovellája a Rakéta Regényújság 1988/27. számában jelent meg. A történet egy könyv társszerzősége körül forog, és hát, mint minden krimiben, gyilkosságot kell megoldani a nyomozónak. Van azért ennek a kriminovellának némi kapcsolódása a joghoz, dialektikához is, ezek pedig a az alábbiak: 1. Jó lenne, ha az életben/ a nyomozásnál egyik dologból következne a másik. Nincs az ember számára jobb probléma a lineárisan felépülő problémáknál. Csakhogy a világ nem ilyen, hanem bonyolult, sokösszetevős, irracionális, így aztán nem kiszámítható. A 21.századi embert eluralja a bizonytalanság, a jövő kiszámíthatatlanságának érzése. Az innen-onnan felszedett hír-morzsákból csak nehezen építhtő fel a logikai sor. 2. Vigyázni kell erre a társszerző-dologra, aki írásra adja a fejét, társszerzőség esetén jobb, ha jogásszal kísérteti figyelemmel az alkotói folyamatot.  Amúgy a novella-  megjegyezném, hogy a Rakéta Regényújság szerkesztője semmit nem

 A Rakéta Regényújság 1988/27.számának legelején olvashatjuk Déry Tibor:Békés szőlőhegy 1938-ban című novelláját. Az erősen móriczi utánérzésű alkotás lehetne jó,lévén Déry Tibor a huszadik század egyik legjelentősebb magyar írója. Ám a zsenit ezúttal cserbenhagyta zsenialitása. Mert persze,értjük,mit jelent 1938:közeledik a második világháború,a falu jól szituált lakói pedig a kocsmában isznak-ilyenkor persze felvetődik az Olvasóban,hogy mégis,mi a túrót kellett volna csinálnia egy állatorvosnak meg egy birtokintézőnek,talán bunkereket ásni? A következő probléma a novellával a sok szereplő. Mindenféle férfiak és nők ülnek az asztalnál,az Olvasónak pedig meg kellene jegyeznie,ki ki mellett ül. Nem jegyzi. Továbbá érthetetlen,milyen motivációval követi el a tettes,a szótlan vendég,a tettét. Amúgy meg miért baj az,ha egy társaság jókedvű és a mellettük lévő asztalon ülő vendég szótlan?Az intéző pedig az úri osztály képviselője lenne,ezért kellene neki ütnj a parasztokat? Erre már jobb ne